ÉSZAK-KOREA
ÉSZAK-KOREA
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
Choson Minchu-chui Inmin Konghwa-guk
(koreai nyelven)
Kelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 120 538 km2, Magyarországnál egyharmad résszel nagyobb. Fekvés: K-Ázsia É-i részén. Szomszédai: Oroszország (É), Dél-Korea (D). Felszín: É-on magas hegységek és vulkánokkal borított fennsík, DNy-on és a Sárga-tenger partján alacsony dombvidék. Legmagasabb pont: Pektu (2744 m). Legjelentősebb folyók: Jalu, Tedong, Tuman. Legnagyobb tó: Csangdzsini-víztározó.
Népesség: Lakosság (*1994): 23 483 000. Népsűrűség: 186/km2. Etnikai csoportok: koreai 99,35%. Nyelvek: koreai (hiv.), kínai, orosz. Vallások: hivatalosan ateista ország, hagyomány szerint buddhista, konfuciánus. Városi lakosság: 60%. Főváros: Phenjan (Phjongjang) (1986): 2 600 000. Városok: Hamhung 775 000 (*1981), Nampho 691 284 (*1984), Cshongdzsin 754 128 (*1984).
Államforma: szocialista népköztársaság. Államfő: Kim Dzsong Il (1994 óta). Megbízott kormányfő: Kong Szong Nam (1997 óta). Nemzeti ünnep: szept. 9.
Gazdaság: Pénznem: KNDK-von (2,15 = 1 USD). GDP (1993): 21 Mrd USD. GDP/fő (1993): 900 USD. Gazdasági növekedés (1991): -5%. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1991): 24. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 48%. Export (1991): 1,4 Mrd USD. Főbb exportcikkek: érc, színesfém, nyersanyag, iparcikk, gép, berendezés, élelmiszer, textília. Főbb exportpartnerek: Oroszo. 40%, Japán 20%, Dél-Korea 12%. Import (1991): 2,3 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, energia, textília, vegyipari termék. Főbb importpartnerek: Oroszo. 37%, Kína 23%, Japán 10%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 4927 km, ebből villamosított: 2706 km. Közúti hálózat (1990): 23 000 km, ebből autópálya 240 km. Gépjárművek (1990): 248 000. Főbb kikötők: Cshongdzsin, Hamhung, Nampho. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 90, rádió: 6.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 67, nők: 73 év. Születés (1991): 24,0‰. Halálozás (1991): 6,0‰. Népességnövekedés (1991): 1,8%. Csecsemőhalandóság (1991): 32,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 74. Egy orvosra jutó lakosok: 370.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakötelezettség: 10 év.
A II. világháború végén a szovjet csapatok által felszabadított országban 1948. szept. 9-én kiáltják ki a népköztársaságot. A koreai háború (1950-53) óta vezető szerepet játszó Kim Ir Szen elnök gyakorlatilag egypártrendszerű államot rendez be, látványos személyi kultusz övezi. 1986 óta fiát emlegetik lehetséges utódként. Kim Dzsong Il több vezető posztot tölt be. 1992. ápr.-ban a hadsereg marsalljává, 1 évvel később főparancsnokká lép elő. Az 1988-as szöuli olimpián az észak-koreai sportolók nem vesznek részt. 1989-ben a Szovjetunió és D-Korea bővülő kapcsolatai miatt É-Korea hazahívja moszkvai nagykövetét. 1990-ben a legfelsőbb Népi Gyűlés elnökként újraválasztja Kim Ir Szent. 1991-ben az ország az ENSZ tagja lesz, lassan megindulnak a tárgyalások É- és D-Korea között. A többi köztt kölcsönös atomerőmű-látogatásokról is egyezmény születik, mivel egyre több hír járja arról, hogy É-Korea nukleáris hatalommá válik. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőreit az ország 1993. ápr.-ig elutasítja. Az ország egyoldalúan felmondja az atomsorompó-szerződést. 1994-ben meghal Kim Ir Szen. Fia, Kim Dzsong Il államfőként tevékenykedik, de államfőnek hivatalosan nem iktatják be. Az országban 1996-ban éhinség pusztít. 1991 óta az ENSZ tagja.
