GUATEMALA
GUATEMALA
Guatemalai Köztársaság
República de Guatemala (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 108 889 km2. Magyarországnál valamivel nagyobb. Fekvés: Közép-Amerika csendes-óceáni partvidékén. Szomszédai: Mexikó (É,Ny), Salvador (D), Honduras, Belize (K). Felszín: É-on őserdővel és szavannával borított sík- és dombvidék; ÉK-en és D-en hegyvidék. A Sierre Volcanica vulkánsor előtt parti síkság. Legmagasabb pont: Tajumulco (4220 m). Legjelentősebb folyók: Usumacinta, Motagua. Legnagyobb tavak: Izabali-tó, Atitlán-tó, Petén Itzá-tó.
Népesség: Lakosság (1995): 10 621 000. Életkor szerint: 0–14: 45,4%; 15–59: 49,5%; 60–: 5,1%. Népsűrűség: 87/km2. Etnikai csoportok: indián 45%, mesztic 45%, fehér, mulatt, fekete, keverék (zambo). Nyelvek: spanyol (hiv.), 22 indián dialektus. Vallások: r. kat. 75%, protestáns 25%. Városi lakosság: 39%. Főváros: Ciudad de Guatemala (1995): 1 167 000.Városok (1991): Quezaltenango 935 000; Escuintla 635 000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Alvaro Arzú Irigoyen (1996. jan. óta). Nemzeti ünnep: szept. 15.
Gazdaság: Pénznem: quetzal (5,60 = 1 USD). GDP (1993): 7,8Mrd USD. GDP/fő (1993): 1110 USD. Gazdasági növekedés (1993): 4%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1993): 4,5. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 24. Adósság/fő (1991): 318 USD. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1990): 1,0. Fogyasztói árváltozások (1990): 55%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 60%; ipar és kereskedelem 21%. Export (1990): 1,21 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kávé, gyapot, cukor, banán, textília. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 36%, Salvador 12%, Costa Rica 6%. Import (1990): 1,6 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, iparcikk, vegyipari termék, ásványkincs, acél-, fémipari termék. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 39%, Venezuela 7%, Mexikó 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 953 km. Közúti hálózat (1989): 18 000 km; ebből burkolt: 2850 km. Gépjárművek (1989): 300 000. Főbb kikötők: Puerto Barrios, Santo Tomás de Castilla, San José. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 18; rádió: 22; telefon: 63. Napilap (1983): 30/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 59; nők: 63 év. Születés (1991): 36,0‰. Halálozás (1991): 9,0‰. Népességnövekedés (1991): 2,7%. Csecsemőhalandóság (1991): 58‰. Kórházi ágyak: 60 kórház (+100 gondozóhely). Egy orvosra jutó lakosok: 2356.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 48%. Iskolakötelezettség: 6 év.
A maják piramisai fölött 1821-ig a spanyolok, 1823–39 között a Közép-amerikai Konföderáció, azóta a guatemalaiak kormányoznak. 1954-ben az agrárreformot hirdető és ezáltal amerikai érdekeket sértő elnököt amerikai invázió dönti meg. Ezután 3 évtizeden át katonák veszik át egymás kezéből a kormányrudat. Ezalatt folyik a gerillaháború, illetve indián falvak teljes megsemmisítése. Az 1985-ös választások polgárelnököt (Vinicio Cerezo) juttatnak hatalomra. 1987-ben Esquipulasban, a guatemalai kegyhelyen 5 közép-amerikai elnök írja alá a régió béketervét. A gerillaháború azonban csak 1990-ben, a választások idejére szünetel. A kereszténydemokrata új elnök, Jorge Elias Serrano elismeri a szomszédos Belize jogát az önrendelkezésre, így évtizedes területi követelésről mond le. 1992. máj.-ban a salvadori és a hondurasi elnökkel szabadkereskedelmi övezet létrehozását fogadja el, 1993-as kezdettel. Miközben folytatódnak a béketárgyalások a gerillákkal, Nobel-békedíjat kap okt.-ben Rigoberta Menchu bennszülött ellenzéki vezető. A Mexikóba menekült guatemalaiak az év végétől hazaköltöznek. A kormány és a gerillák béketárgyalásai eredményeként rendeződik a helyzet.
1945 óta az ENSZ tagja.
