HAITI
HAITI
Haiti Köztársaság
République d’Haiti (franciául)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 27 750 km2. Magyarországnál kb. 3,5-szer kisebb. Fekvés: Hispaniola szigetén, a Karib-tenger és az Atlanti-óceán között. Szomszédja: Dominikai Köztársaság (K). Felszín: Középső részén dombság és alacsony hegyvidék; É-on és D-en magasabb, erdős hegyvidék. A hegyek között termékeny medencék, alföldek. Legmagasabb pont: La Selle (2674 m). Legjelentősebb folyó: Artibonite. Legnagyobb tó: Saumatre-tó.
Népesség: Lakosság (1994): 7 041 000. Életkor szerint: 0–14: 39,2%; 15–59: 52,5%; 60–: 8,3%. Népsűrűség: 234/km2. Etnikai csoportok: fekete 60%; mulatt, fehér 35%. Nyelvek: francia (hiv.), kreol (hiv.), angol, spanyol. Vallások: r. kat. 79%, protestáns 19%, vudu (kultusz, a lakosság 70%-a gyakorolja). Városi lakosság: 28%. Főváros: Port-au-Prince (1988): 1 143 626 (A). Városok (1988): Jacmel 216 000; Les Cayes 214 606.
Államforma: köztársaság. Államfő: René Preval (1996 óta). Kormányfő: Rony Smart (1996 óta). Nemzeti ünnep: jan. 1.
Gazdaság: Pénznem: gourde (19,08 = 1 USD). GDP (1994): 1,6 Mrd USD. GDP/fő (1994): 240 USD. Gazdasági növekedés (1993): -15%.. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 9,5. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1990): 1,5. Fogyasztói árváltozások (1991): 15,4%.Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 66%, ipar és kereskedelem 9%. Export (1990): 138 M USD. Főbb exportcikkek: textília, játék, kávé, bauxit, cigaretta, szizál, kakaó. Fő exportpartner: Egyesült Államok 56%. Import (1990): 272 M USD. Főbb importcikkek: gép, jármű, élelmiszer, fémáru. Fő importpartner: Egyesült Államok 45%.
Közlekedés: Közúti hálózat: 4000 km. Gépjárművek (1986): személygépkocsi: 36 000; egyéb gépjármű: 12 000. Főbb kikötők: Port-au-Prince, Les Cayes. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 234; rádió: 41; telefon: 114. Napilap (1990): 8/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 52; nők: 55év. Születés (1991): 43,0‰. Halálozás (1991): 15,0‰. Népességnövekedés (1991): 2,8%. Csecsemőhalandóság (1991): 106,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 1258. Egy orvosra jutó lakosok: 6039.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 53%.
A franciáknak átengedett spanyol gyarmat, amely Napóleon korában többször győzött a franciák ellen, 1804. jan. 1-je óta független. Később amerikai csapatok foglalják el. A zavargásokból kiemelkedő Francois Duvalier-t 1957-ben elnökké választják, életfogytiglan államfő. 1971-től fia örökli a címet. A titkosrendőrség túlkapásai és az éhínség 1986-ban lázadáshoz vezet. Duvalier elhagyja az országot, ideiglenes katonai kormány veszi át a hatalmat. Henry Namphy tábornok elnökké nyilvánítja magát, az összecsapások folytatódnak. Az 1987-es választásokat felfüggesztik, az 1988-as voksolást puccs követi. 1989-ben újabb puccs, majd rendkívüli állapot következik. Az 1991-es választásokon Jean-Bertrand Aristide katolikus pap győz. Hét hónapos kormányzás után puccs miatt kénytelen külföldre menekülni. Több átmeneti kormány után 1992. máj.-ban a politikai és katonai vezetők nemzeti egységkormány felállítását határozzák el. A világbank munkatársa, Marc Bazin jún.-tól kormányfő. Az új elnök hamarosan visszalép, a katonák vezetője, Raoul Cédras veszi át az államfői teendőket. A menekülő haitiakat az Egyesült Államokból kiutasítják. Az Amerikai Államok Szervezete nem ismeri el az új vezetést, Aristide nem hajlandó velük tárgyalni. Clinton elnök 1993. márc.-ban fogadja Aristidet, a sziget vezetői pedig az ENSZ emberi jogi megfigyelőit engedik be az országba. 1994-ben Aristide visszatér.
1945 óta az ENSZ tagállama.
