KOLUMBIA
KOLUMBIA
Kolumbiai Köztársaság
República de Colombia (spanyolul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 1 141 748 km2, Magyarországnál kb. 12-szer nagyobb. Fekvés: D-Amerika ÉNy-i részén, a Karib-tenger és a Csendes-óceán partján. Szomszédai: Panama (ÉNy), Peru, Ecuador (D), Brazília, Venezuela (É). Felszín: Az országon az Andok párhuzamos láncai vonulak végig, fennsíkokat és termékeny völgyeket zárva közre. Az Andoktól É-ra a Karib-tenger menti mocsaras síkság, K-en szavannás síkság és trópusi őserdők. Legmagasabb pont: Cristóbal Colón (5800 m). Legjelentősebb folyók: Magdalena, Cauca, Caquetá.
Népesség: Lakosság (1993): 35 860 000. Életkor szerint: 0–14: 36,1%, 15–59: 57,8%, 60–: 6,1%. Népsűrűség: 29/km2. Etnikai csoportok: mesztic 55%, fehér 20%, indián 8%, fekete 5%, mulatt. Nyelvek: spanyol (hiv.), indián (csibcsa). Vallások: r. kat. 95%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 69%. Főváros: Bogotá (1995): 25 380. Városok (1990): Medellín 1 639 000, Cali 1 637 026, Baranquilla 1 029 000.
Államforma: köztáraság. Állam- és kormányfő: Ernesto Samper Pizano (1994. máj. óta). Nemzeti ünnep: júl. 20.
Gazdaság: Pénznem: kolumbiai peso (832 = 1 USD). GDP (1993): 50 Mrd USD. GDP/fő (1993): 1400 USD. Gazdasági növekedés (1993): 5,2%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 8. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 38. Adósság/fő (1991): 507 USD. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1990): 2,1. Fogyasztói árváltozások (1991): 33,5. Munkanélküliség (1993): 16%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 26%, ipar és kereskedelem 21%. Export (1991): 7,5 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, kőolajszármazék, kávé, arany, szén, fém. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 37%, Japán 9%, Németo. 7%, Hollandia 4%, Japán 3%. Import (1991): 4,5 Mrd USD. Főbb importcikkek: nyersanyag, félkész termék, közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 37%, Japán 9%, Németo. 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 2532 km. Közúti hálózat (1983): 75 000 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 231 306, egyéb gépjármű: 272882. Főbb kikötők: Buenaventura, Barranquilla, Santa Marta. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 5,6, rádió: 7,3, telefon: 13. Napilap (1991) 40/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 68, nők: 74 év. Születés (1991): 26,0‰. Halálozás (1991): 5,0‰. Népességnövekedés (1991): 2,1%. Csecsemőhalandóság (1991): 37,0‰. Kórházi ágyak (1982): 28 880. Orvosok (1983): 21 778.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1990): 80%. Iskolakötelezettség: 5 év.
Az 1819. dec. 17-én Spanyolországtól függetlenné váló területen a szomszédokkal együtt kormányzott Nagy-Kolumbia alakul meg, majd 1831-től ez az államalakulat felbomlik. 1903-ban Panama is kiválik Kolumbiából. A polgárháborúk számát tekintve világrekorder országban a két nagy párt 1958–72 között felváltva jelöli az elnököt, hogy elejét vegyék a további összetűzéseknek. Liberálisok és konzervatívok azóta szabadon választják az elnököt, de a kábítószer- és gerillaellenes harc 30 éve nehezíti a normális politikai életet. Az 1982-től elnöklő konzervatív Belisario Betancur több gerillaszervezettel fegyverszünetet köt, de 1985-ben az M-19-es gerillacsoport megtámadja az igazságügyi palotát. 100 ember hal meg. Az 1986-os választásokon a fegyvert letevő egyik gerillaszervezet (FARC) is részt vesz. A liberális Virgilio Vargas győz, aki amerikai segítségre számítva hirdeti meg a kokainbárók elleni háborút. Több ezren halnak meg, de csak 2 narkóbáróval sikerül végezni. Az 1990-es elnökválasztások 3 jelöltjét öli meg a maffia. A választást liberális César Gaviria Truillo nyeri, aki a háború folytatása mellett bejelenti, hogy a narkóbárókat a jövőben nem adják ki az Egyesült Államoknak. 1991-ben a képviseleti demokrácia intézményei erősödnek, helyi szinten a korábbi gerillák pártjai is belépnek a politikai szereplők közé. 1992. márc.-ban megszakadnak a kormány és a gerillák tárgyalásai, miután az elrabolt volt minisztert holtan találják meg. Az Egyesült Államok kábítószerellenes szervezetei helyenként valóságos ütközeteket vívnak kolumbiai területen. Nincs jele a kábítószer termelés csökkenésének.
1945 óta az ENSZ tagja.
