SZLOVÉNIA
SZLOVÉNIA
Szlovén Köztársaság
Republika Slovenija (szlovén nyelven)
Délkelet-Európa
Földrajz: Terület: 20 251 km2. Magyarországnál kb. 4,5-szer kisebb. Fekvés: Közép-Európa DNy-i részén. Szomszédai: Ausztria (É), Olasország (Ny), Magyarország (É, K), Horvátország (K, D). Felszín: Ny-on a Juliai-Alpok nyúlványai, K-en és D-en dombos vidék. Legmagasabb pont: Triglav (2863 m). Legjelentősebb folyók: Sava (Száva), Drava (Dráva), Mura. Legnagyobb tó: Bledi-tó.
Népesség: Lakosság (1994): 2 000 000. Népsűrűség: 98/km2. Etnikai csoportok: szlovén 90,5, horvát 3%, szerb 2%, magyar 0,5%, olasz 0,1%, albán. Nyelv: szlovén (hiv.). Vallások: r. kat. 90%, mohamedán. Városi lakosság: %. Főváros: Ljubljana (1994): 270 000. Városok (*1989): Maribor 186 000, Celje Kranj.
Államforma: köztársaság. Államfő: Milan Kucan (1990. ápr. óta). Kormányfő: Janez Drnovsek (1992. ápr. óta).
Gazdaság: Pénznem: tolar (tallér) (1993. máj.: 105,4 = 1 USD). GDP (*1990): 10 Mrd USD. GDP/fő (1990): 5 500 USD.
A 8. sz. óta bajor, majd Habsburg-uralom alatt lévő terlet 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatlakozik, amelyet 1929-ben Jugoszláviára keresztelnek át. A háború után kialakított hat jugoszláv köztársaság egyikeként Szlovénia a gazdasági és politikai reformokat sürgeti. A parlament 1989-ben kinyilvánítja az esetleges elszakadás jogát. 1990-ben törlik a szocialista szót az állam nevéből. Az egységes ellenzék nyer a választásokon. Az elnök, Milan Kucan korábbi reformkommunista. A parlament a szlovén törvényeket a jugoszlávok fölé helyezi. A népszavazáson a lakosság túlnyomó többsége voksol a függetlenségre. 1991-ben a parlament ennek megfelelően kinyilvánítja az elszakadást Jugoszláviától, Szlovénia önálló köztársaság azonban nem lép ki a jugoszláv államból. A jugoszláv kormányfő, Markovic nem ismeri el a szlovén parlamenti határozatot. A jugoszláv hadsereg tankokkal, repülőkkel indít támadást a szlovén milícia ellen. A harcokban ötvenen halnak meg, 300 sebesültet számolnak, Szlovénia 2,7 milliárd dolláros kártérítést követel Belgrádtól. A függetlenség életbe lép, a milícia ellenőrzi a területet, új pénzt – a tallért – vezetnek be, új alkotmányt fogad el a parlament. 1992. ápr-ban a volt szlovén jugoszláv elnök áll Lojze Peterle helyett a koalíciós kormány élére. A dec-i választásokon Kucant újraválasztják a liberális demokraták élén.
