Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások
Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások
A biztosított a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások keretében jogosult, az újszülött egészséges fejlettségét ellenőrző, az esetleges károsodások korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokra. A 0–6 éves korosztály az életkoruknak megfelelően az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre vonatkozó, valamint teljes körű fizikális szűrővizsgálatra, a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálatra, valamint a teljes fogászati státus rögzítésére, az életkornak megfelelő fejlődésre és az érzelmi állapotra vonatkozó vizsgálatokra, a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra. A 6–18 éves korosztály – ideértve a 18 év feletti nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő személyeket is – jogosult az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatokra, a sportegészségügyi vizsgálatokra, ide nem értve a verseny- és élsporthoz kapcsolódó sportegészségügyi ellátást. A 18 éven felüli korosztály az életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált betegségek tekintetében a népjóléti miniszter rendeletében nevesített szűrővizsgálatokra az ott meghatározott gyakorisággal, évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálatra.
A biztosított jogosult a betegsége várható következményeinek, illetve szövődményeinek korai felismerését célzó vizsgálatok elvégzésére is. A biztosított a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás keretében jogosult az egészséges életmód segítését szolgáló tanácsadásra és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésére, betegsége esetén a háziorvosi rendelőben, illetve amennyiben egészségi állapota indokolja az otthonában történő orvosi vizsgálatra és gyógykezelésre, krónikus betegsége esetén háziorvosi gondozásra, a háziorvos rendelése szerint az alapellátás keretében végzett szakápolásra, keresőképességének elbírálására, egyéb orvos szakértői vizsgálatra és szakvéleményre.
A biztosított jogosult fogászati ellátás keretében 18 éves korig, továbbá a terhesség megállapításához a szülést követő 90 napig teljes körű alap- és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket. 18 éves életkor felett sürgősségi ellátásra, fogsebészeti ellátásra, fogkő-eltávolításra és az ínyelváltozások kezelésére, 60 éves életkor felett teljes körű alapellátásra.
Az életkortól függetlenül az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelésére, szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresésre. A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati ellátás keretében térítésmentesen jogosult sürgősségi ellátásra.
A biztosított betegsége esetén jogosult járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, ideértve az ellátás során felhasznált – az ellátás finanszírozása során figyelembe vett – gyógyszert, illetve kötszert is, továbbá a gyógykezeléshez szükséges orvosi szakvéleményre, gondozásra és külön jogszabályban meghatározott esetekben a keresőképességének elbírálására.
A biztosított betegsége esetén jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra orvos beutalása alapján, vagy ha egészségi állapota az azonnali ellátását indokolja.
A biztosított az orvosi rehabilitáció keretében jogosult az orvos előírása szerinti vizsgálatra, gyógykezelésre, gyógyászati ellátásra és foglalkoztatásterápiára, valamint a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott esetekben szanatóriumi ellátásra és a szenvedélybetegekkel foglalkozó, az illetékes orvosszakmai kollégiumok által elismert rehabilitációs ellátásra.
Az egészségbiztosítási törvény rendelkezik továbbá a betegek szállításának, gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátásának szabályairól. Meghatározza a táppénz és az utazási térítések összegét és egyéb más, biztosítottakat érintő rendelkezéseket.
Az egészségbiztosítási kiadások összege 1996-ban 509,0 milliárd Ft volt, melyből 37,2 milliárd Ft átcsoportosításra került a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz, ezért a tényleges kiadás 471,8 milliárd Ft-ot tett ki. (1995-ben ez 408,0 milliárd Ft volt). A gyógyszerre és a gyógyászati segédeszközökre fordított kiadások 19,6%-kal, a gyógyító megelőző ellátás finanszírozásának összege 23%-kal növekedtek az előző évhez képest.
A biztosítottak és azonos jogállásúak létszáma 4 millió 286 ezer fő, ez a lakónépesség 42,1%-a.
A keresőképtelenségre, illetve táppénzre vonatkozó szabályok az elmúlt években többször is lényegesen megváltoztak. A betegszabadság bevezetése, időtartamának változásai teljesen átalakították ezen statisztikai adatok tartalmát, ezért a statisztikai idősorokat nem lehet minden esetben elemezni.
A táppénzre jogosultak napi átlagos létszáma az előző évhez képest kissé csökkent, 1996-ban 3 millió 720 ezer fő volt. A táppénzesek napi átlagos létszáma 123 ezer. A keresőképtelenségi arány 3,3% (gyermekápolással). A társadalombiztosítás által fizetett táppénzes napok száma 28,4%-kal csökkent. Az egy táppénzes napra jutó kiadás 730 Ft, az előző évhez képest 15,7%-kal növekedett. Az alkalmazásban állók táppénzes aránya a nemzetgazdaság ágai közül az iparban, építőiparban volt a legmagasabb (4,9%), a legalacsonyabb a mezőgazdaságban (3,9%).
A gyermekápolási táppénzes napok aránya az összes táppénzes naphoz viszonyítva 4,4%, a táppénz kiadás összege 1320 millió Ft volt, az egy napra jutó gyermekápolási táppénz összege 660 Ft.
Az üzemi baleset, illetve munkahelyi ártalom miatti táppénzes napok aránya 5,5%, az egy napra jutó költség 1061 Ft.
A kifizetőhelyi adatok alapján 1996-ban a betegszabadság napjainak száma 11,6 millió volt (a munkanapokra számítva). A betegszabadságon lévők átlagos napi létszáma 44,4 ezer fő (a munkanapokra vonatkoztatva), az egy munkanapra kifizetett összeg 1354 Ft. A munkáltatók által kifizetett összeg 15,8 milliárd Ft volt.
Terhességi, gyermekágyi segély kiadás 8,3 milliárd Ft, a várandóssági pótlék összege 1,05 milliárd Ft. A GYED-en lévőre jutó kiadás 15 668 Ft/hó.
A gyermekgondozási segély kiadás 14,1 milliárd Ft, a GYEST-t igénybe vevők havi átlagos létszáma 124 ezer fő (1995-ben 118 ezer fő) Egy GYES-en lévőre jutó kiadás 19450 Ft/hó.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézetének I. és II. fokú orvosi bizottságai 1996. évben 319 ezer orvos szakértői vizsgálatot végeztek (1995-ben 295 ezret), a társadalombiztosítási törvény alapján véleményezett új rokkantak száma 56 298 (33 277 férfi és 23 021 nő) volt, 18,1%-uk 40 éven aluli.
Az új baleseti járadékosok száma 2 004, akik közül 1 497 16-35%-os, 507 36-66%-os rokkant volt. A baleset miatti járadékosok aránya 89,1 %, a foglalkozási ártalom miatt pedig 10,9%.
Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai
Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai részletezve, az 1997-es és 1998-as adatokkal kiegészítve
