Feladatok
Feladatok
Annak érdekében, hogy a jelenlegi kormány hosszú távú egészségfejlesztési politikai alapelveiről szóló programjában megfogalmazott, a népegészségügy prioritásaként az ezredfordulóig leírt öt nemzeti cél és tíz nemzeti feladat teljesülhessen, az alábbi intézkedések meghozatala javasolt.
Értékelni kell, hogy a húsz nemzeti program megvalósítása hol tart, melyek az eddig elért eredmények, hol van szükség korrekcióra és a cél elérése érdekében hogyan kell tovább haladni.
A Belügyminisztériummal együttműködve el kell érni, hogy az önkormányzatok dolgozzák ki a települések egészségtervét, összhangban a települési tervekkel, valamint, hogy a testületek döntéseik során vegyék figyelembe – az általuk készített dokumentum szerint – a más ágazatokban hozott döntések hatásait. Az egészségvédelmi programok támogatásának rendszerében a hagyományos pályázati forma helyett előnyben kell részesíteni a programok finanszírozását és figyelembe kell venni, hogy az egy átgondolt egészségfejlesztési koncepció részeként vagy szervezeti támogatásként jelentkezik-e
Az ÁNTSZ átalakításának keretében biztosítani kell, hogy a városi intézeteknél egészségvédelemmel foglalkozó munkatársak is dolgozzanak annak érdekében, hogy a terület hatékony elérése biztosítottá váljon.
Az egészségvédelem kiemelt rétegének kell tekinteni a gyermek- és ifjúsági korosztályt, fokozott védelme érdekében végre kell hajtani a prevenciós gyermek- és ifjúság-egészségügyi programot, a megvalósításához biztosítani kell a szükséges forrásokat, az ONB-n keresztül folyamatos tárcaközi kontrollt kell gyakorolni a megvalósítás felett.
A helyi nevelési programok és tantervek kidolgozásának időszakában van a művelődésügyi tárca. El kell érni, hogy a NAT alapkoncepciója szerint a helyi tantervek megfeleljenek az egészségvédelmi követelményeknek is.
Szükséges továbbá, hogy az országos tantervbankban helyet kapjanak az egészségvédelmi, környezet-egészségügyi nevelés minősített tantervei és azok eljussanak a pedagógusokhoz.
Az orvosok és az egészségügyi dolgozók képzésében nagyobb hangsúllyal kell szerepeltetni az egészségmegőrzést, hogy mindennapi munkájukba hatékonyan be tudják építeni az egészség védelmét. A pedagógus is csak ilyen irányú képzés mellett tudatosíthatja a gyermekekben az egészség értékként való kezelését.
Ki kell dolgozni az egészségvédelmi programok minősítésének, értékelésének, előzetes hatásvizsgálatának rendszerét. Ezzel egyúttal felmérhető volna, melyek azok a régóta igen csekély hatásfokkal és viszonylag nagy ráfordítással működő programok, melyek felett elhaladt az idő és milyen minőségi és hozzáférhetőségi mutatók jellemzik a területen lévő anyagokat, van-e olyan általunk fontosnak tartott célcsoport, ahol a minőségi mutatók az elvárható alatt maradnak.
A krónikus nem fertőző megbetegedések közös kockázati tényezőinek csökkentése érdekében az egészségügyi ellátórendszeren kívüli eszközöket is fokozatosan ki kell használni, különös figyelmet kell szentelni ezzel összefüggésben az egészséges munkavégzés körülményeinek kialakítására.
Támogatni és szakmailag segíteni kell a lakossági kezdeményezéseket, civil szerveződéseket. Külön intézkedési tervet kell készíteni az elmaradott néprétegek alapvető higiénés és egészségügyi ismeretekkel történő ellátására, figyelembe véve a felmerülő speciális nyelvi igényeket és azt a tényt, hogy az egészségesebb irányában történő választás e rétegnél a szociális helyzetük miatt gyakran nem valós alternatíva.
A prevenciós programok külön célcsoportjának kell tekinteni a mintaadó értelmiségi réteg egészség-magatartásának megváltoztatását.
Alkalmassá kell tenni az egészségügyi dolgozókat és a pedagógusokat, hogy a speciális és folyamatosan változó igényekhez igazodva ismerjék fel a prevenciós munka szükségességét és képesek legyenek a megfelelő intézkedések meghozatalára.
Dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter
