Középtávú prioritások:
Középtávú prioritások:
– gyermek- és ifjúság-egészségügyi program;
– egészséges táplálkozás programja;
– káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, kábítószer) elleni program;
– környezet-egészségügy, foglalkozás-egészségügy.
Kiemelt feladat a gyermekek, az ifjúság elsődleges megelőzési programjának megvalósítása. A gyermekek, az ifjúság egészségének fejlesztése, az egészséges életre felkészítés a jövő kulcskérdése. Ha a ma élő középgeneráció életkilátásait döntő mértékben megváltoztatni nem is lehet, reális, történelmi kötelezettségünk a felnövekvő generációk jobb egészségéért, kedvezőbb életkilátásaiért minden tőlünk telhetőt megtenni. Szakmailag hatékonyabb megelőzni a fokozott kockázat kialakulását, mint a meglévőt mérsékelni. A nemzetközi tapasztalatok szerint a ráfordítások már középtávon megtérülnek.
Célunk, hogy olyan generáció felnövekedéséhez nyújtsunk segítséget, amelyik az egészségét értéknek tekinti, meg tudja választani az élet minőségi javításához szükséges feltételeket, valamint ennek megteremtésében aktívan közre is működik.
Az ifjúság támogatásának a hangsúlyozása nem azt jelenti csupán, hogy kizárólag őket érintő programokról esik szó, hanem ez valójában kétgenerációs egészségvédelmi tevékenység. A szokások és a szemlélet egész családra kiterjedő megváltoztatását kívánjuk ezzel a programmal elősegíteni.
Ki kell alakítani az iskolai egészségnevelés rendszerét, a Nemzeti Alaptantervvel összhangban. 1997 októberében indult a népjóléti tárca által finanszírozott prevenciós internetes újság, mely kezdetben elsősorban háziorvosoknak és – az MKM illetékeseivel egyetértésben – az iskolák internetes hálózatához kapcsolódva a 10–18 éves tanulóifjúságnak szól.
Az egészséges táplálkozás programja keretén belül a regionális és az országos programok mellett célzottan kívánjuk elérni azokat a csoportokat, amelyek különleges élethelyzetükből adódóan fogékonyak lehetnek a korszerű táplálkozási ismeretek elsajátítására. Táplálkozási szakembereknek szánt programok meghirdetésével modellértékűen kívánjuk befolyásolni a közétkeztetésben uralkodó szokásokat.
A szenvedélybetegségek elleni küzdelem számos területen folyik, ennek koordinálása, összehangolása rendkívül fontos feladat. A legveszélyeztetettebb csoportok több szinten és több irányból történő segítése számos szervezet munkáját képezi. Itt is érvényesülnie kell a megelőzés mindhárom formájának, az elsődleges megelőzésnek, a korai felismerésnek és a rehabilitációnak egyaránt.
A környezet-egészségügy programjainak megvalósítása a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) keretében zajlik. Az embert körülölelő fizikai, épített és társadalmi környezet igen jelentősen befolyásolja az egészségi állapotot, ugyanakkor az ember tevékenysége kihat a környezetére és meg is változtathatja azt. Gyakran ez a kölcsönhatás mind az egészségre, mind a környezetre károsan hat. A környezet elemeinek – levegő, víz, talaj – védelme, a környezetet károsító hatások megszüntetése, csökkentése lényegében az ember egészségét szolgáló tevékenységek. Nő az információigény és ezzel összefüggésben annak a szükségessége is, hogy a legszélesebb körű tudatformálással ébresszük fel az egyes ember felelősségét.
A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram célja az ország környezet-egészségügyi helyzetének elemzése, a problémák feltárása, a megoldási lehetőségek keresése.
1997-ben a népjóléti tárca 95 millió, a környezetvédelmi tárca 20 millió Ft-ot bocsátott a program céljaira.
A megvalósítás stratégiája:
– a regionális és lokális szinten megvalósítható feladatok vállalása;
– gyakorlati eredményeket ígérő programok indítása:
– a megkezdett programok folytatása:
– hathatós tárcaközi együttműködés megteremtése.
Az egészségvédelem középtávú prioritásainak érvényesülniük kell:
– a jogalkotásban;
– az ágazatközi koordináció súlypontjainál, az Országos Népegészségügyi Bizottság munkájában;
– a forrásteremtés, elosztás folyamatában;
– a szervezetfejlesztésben:
– a tömegkommunikációban;
– a kutatásban;
– a monitorozásban, értékelésnél;
– a szakember-továbbképzésben.
