Egészségügyi Tudományos Tanács
Egészségügyi Tudományos Tanács
A több mint 125 éves múltra visszatekintő Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) működését 1997-től miniszteri rendelet szabályozza, de az egészségügyről és az emberi felhasználású gyógyszerekről szóló új törvények is tartalmazzák a feladatkörét. Az ETT a törvény szerint a miniszter tanácsadó testülete. A működését szabályozó miniszteri rendelet szerint az ETT az egészségpolitikával, az orvostudománnyal, a gyógyszerészeti tudománnyal, valamint az egészségüggyel kapcsolatos feladatai ellátásában ó az orvostudomány mindenkori állásának megfelelően a népjóléti miniszter javaslattevő, véleményező, tanácsadó és döntés-előkészítő testülete. Feladatai ellátása során együttműködik az MTA és a Művelődési Minisztérium illetékes szerveivel, valamint a különböző kamarákkal, tudományos szervezetekkel.
Az ETT keretében Elnökség, bizottságok, továbbá a Szakmai Kollégiumi Elnökök Tanácsa működik. A Tanács részben saját kezdeményezéséből, részben felkérésre aktuális tudományos és egészségpolitikai kérdéseket tárgyalt az elmúlt négy évben. A Tanács tagjai a legjelentősebb egészségügyi intézmények (egyetemek) és szervezetek vezetőiből, továbbá a legjelentősebb szakmai kollégiumok elnökeiből és az egészségügyi ellátás magasan képzett, elismert, nagy tapasztalatú szakembereiből áll.
A Tanács munkáját az elnökség szervezi, melynek tagjai a bizottságok elnökei és néhány, az egészségügy vezetésében járatos szakember. Az Elnökség munkájában részt vesz az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke, a MOK és a MOTESZ elnöke.
A bizottságok közül folyamatosan, magas színvonalon látja el munkáját az Igazságügyi Bizottság, mely jogszabályok alapján a bíróság, az ügyészség, a nyomozóhatóságok, valamint minisztérium vezetők megkeresésére ad felülvéleményt. A feladata mennyiségileg és minőségileg is jelentősen növekedett az elmúlt négy évben, üléseit kéthetenként tartotta, jelentős szakértői hálózatot vesz igénybe munkája ellátása során. Az utóbbi években jelentősen megnövelte munkáját a munkaképesség-csökkenés megállapításával kapcsolatos bírósági ügyekben érkezett megkeresés. A második helyre a polgári érdekérvényesítés körébe tartozó ügyek sorolhatók, melyek közül legjelentősebbek a kártérítési ügyek, szerződések érvényességének orvosszakértői megítélése, gyermekelhelyezéssel, apaság-megállapítással kapcsolatban kialakult vitákban az orvosszakértői felülvéleményezés. A harmadik csoportot az erőszakos cselekmények alá sorolható büntetőügyek képezik, melyek között megnőtt sajnos az emberölés, de jelentős mértékben a súlyos testi sértés, a közúti balesetokozás, rablás, lopás, csalás is. A negyedik csoportot alkotják az orvos és egészségügyi intézmény elleni ügyek, melyek egy része büntető, más része pedig polgári jellegű. A Bizottsághoz érkező megkeresések évről-évre növekednek. A kéthetente tartott üléseken általában 15–20 véleményezési ügy szerepel, melyek közül az érdekérvényesítés, az orvosintézmény elleni ügyek számának növekedése is megfigyelhető.
A Bizottság amellett, hogy egyedi ügyekben véleményt ad, a munkájából levonható következtetéseket jelzi az egészségügy irányítóinak. Ma még korlátozott a korszerű diagnosztikus és terápiás lehetőségek alkalmazhatósága; egyre nagyobb jelentőségűvé válik a gyógyításban az időtényező és az orvosi dokumentáció pontossága, valamint az adatvédelem. Sok esetben az orvosok és az egészségügy más szereplői ún. szolgáltatói nincsenek eléggé tisztában a törvényekben megfogalmazott, leírt jogokkal és kötelezettségekkel. Ugyanakkor a lakosság tudatában sincs reális kép saját kötelezettségeiről és az egészségügyi ellátás lehetőségeiről. A Bizottság munkájából is megállapítható, hogy az orvosi gondolkodás és magatartás átalakulóban van, finanszírozási gondok vannak az egészségügyben, az egyes orvosok tudásszintje nem megfelelő.
A Tanácson belül a ’90-es évek elejétől működik a Tudományos és Kutatásetikai Bizottság (TUKEB). Saját kezdeményezésből vagy megkeresésre az orvostudomány, az egészségügyi ellátás, az emberi jog és egészségügy kapcsolatában felmerülő etikai kérdések szerepelnek elsősorban napirendjén. Az elmúlt négy évben jelentős feladatot látott el a bizottság az embereken történő orvosbiológiai kutatások etikai szabályainak kidolgozásában és értelmezésében, valamint gyakorlati alkalmazásában. Munkájában rendszeresen szerepel az új gyógyeljárások etikai véleményezése. E területen együttműködik a szakmai kollégiumokkal. Nagy súlyt helyez a különböző kérdések során felvetődő egyéni jogok védelmének megvalósítására, ennek érdekében számos etikai állásfoglalást tett közzé és szabályozási javaslatot készített elő. Az elmúlt négy évben az asszisztált terhességgel kapcsolatos tudományos és etikai problémák, a lelkiismereti szabadság kérdése, a géntechnika alkalmazásának lehetőségei mind olyan kérdések voltak, melyekben a Bizottság az állásfoglalásával előkészítette az egészségügyi törvény vonatkozó részeinek tudományos és emberi jogi megalapozását.
A hazánkban jelentős mértékben növekvő klinikai farmakológiai és klinikai terápiás vizsgálatok etikai véleményezése a Kliniko-Farmakológiai Bizottság és az általa akkreditált regionális és lokális bizottságok feladata. E bizottság munkájában nemcsak a klinikai farmakológiában jártas szakorvosok, hanem a TUKEB-ben kialakult gyakorlatnak és az érvényes EU-ajánlásoknak megfelelően jogászok, egészségügyi dolgozók és laikus képviselők is részt vesznek. Etikai véleményezési feladatát az új gyógyszertörvény is előírja. A Bizottság havonta tartott ülésein 10-15 vizsgálattal kapcsolatban alkot etikai véleményt és a regionális bizottságai is általában havonta üléseznek.
Négy éve újjáalakult az ETT Felsőoktatási Bizottsága. A bizottságban képviselteti magát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. A bizottság rendszeresen véleményezte, egyes esetekben kidolgozta azokat a feladatokat, melyek a felsőoktatási törvény módosításából eredően a Népjóléti Minisztérium-i feladattá váltak, így kiemelendő a felsőfokú szakirányú továbbképzés és az egyetemek K+F munkája. Mindkét területen az előkészítő és koordináló munkája elősegíti a jogalkotást.
Az Egészségügyi Tudományos Tanács feladata az elmúlt négy évben bővült a Szakmai Kollégiumok Elnökei Tanácsa elnevezésű bizottság munkájával. Feladata a szakmai kollégiumok javaslatainak, állásfoglalásainak szakmai szempontból történő értékelése, ha szükséges, egyeztetése. Munkáját a szakmai kollégiumok jegyzőkönyveinek tanulmányozása alapján látja el. A bizottságok állásfoglalásaikat önállóan hozzák meg, de munkájukról rendszeresen beszámolnak a tanácsnak és a minisztérium vezetésének.
Az ETT keretében működik a tárca kutatásszervezési feladatait ellátó osztály. Az osztály munkájában a TUKEB tevékenységére támaszkodik, ezzel megvalósul az az elv, hogy az orvostudományban kutatás etika nélkül és etika tudományos megalapozottság nélkül külön nem létezhet. Az osztály munkáját önálló kutatási bizottsági hálózat támogatja, mely egyben a TUKEB tanácsadó testülete is.
A Népjóléti Minisztérium a kutatástámogatást három évre szóló pályázatok keretében valósította meg. Az Egészségügyi Tudományos Tanács véleménye alapján hagyja jóvá a tárcaszintű kutatási pályázatok támogatását. A hároméves időszakra meghirdetett pályázatokra több mint 700 pályázat érkezik, melyből 3-400-at utasítottak el, a fellebbezések száma kevesebb tíznél. A pályázatok kiírásánál meghatározzák a prioritásokat. Rendszeresen szerepelnek közte azok a kutatások, amelyek a Magyarországon a leggyakoribb, és az ún. idő előtti halálozásokat okozó megbetegedésekkel foglalkoznak. Prioritást élveznek azok a kutatási együttműködések, amelyek elsősorban az említett területen a gyógyítást, a megelőzés színvonalának emelését szolgáló klinikai kutatások és elméleti kutatások kapcsolódását segítik elő, ennek keretében betegellátó intézmények és elméleti intézetek kooperálnak.
Nőtt a környezet egészségüggyel foglalkozó kutatások száma éppúgy, mint az egészségmegőrzés, a korszerű táplálkozás, az életmód javítását célzó kutatás. Külön kiemeltséget élvez az „Agykutatás évtizede” nemzeti fejlesztési programhoz társuló kutatások sora, beleértve a mentális egészség védelmével, a deviáns magatartásformák kialakulásának megelőzésével, illetve kezelésével foglalkozó kutatásokat.
A tárcaszintű kutatások támogatása az intézmények által kezdeményezett és finanszírozott kutatások kiegészítését szolgálják. 1997-ben a módosított felsőoktatási törvény alapján a tárcához került és az ETT Kutatásszervezési osztálya látja el az orvostudományi egyetemeken folyó K+F kutatások koordinálását, ezáltal ezen terület támogatása ágazati jellegűvé növekedett. Ez a változás lehetőséget teremtett arra, hogy 1997-ben az addigi évi 80–130 millió Ft közötti támogatás keretét évi 300 millióra emeljük. Megtartottuk a hároméves támogatottsági periódust, de folyamatossá tettük a pályázati lehetőséget.
Az 1994–96-os időszakra 388 tématerv nyert támogatást, az 1997–99-es időszakra 553. A támogatást elnyert témák címei magyar és angol nyelven könyv alakban megjelennek ugyanúgy, mint ahogy a periódus végén a beszámolók is. A kutatóhelyek beszámolóit a kutatási bizottságok értékelik, írásban nyilvánosságra kerülnek, s ezáltal nemcsak a végzett munka kontrollja, hanem az elért eredmények felhasználhatósága is biztosítva van.
A Kutatásszervezési Osztály az elmúlt négy évben egyre nagyobb szerepet vállal az ágazatot érintő nemzetközi tudományos feladatok ellátásában is. Így a Kormány tudományos és technológiai TéT koordinációs bizottságában. Ennek keretében már több mint 20 országgal van együttműködés.
Az ágazati orvostudományi kutatások szervezésének fejlődése egy „Resarch Council”-szerű felépítés irányában fejlődik és az utóbbi években jelentős feladatokkal bővül azért is, mert előtérbe kerül az orvosi biológiai kutatás kérdése az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottságban, az űrkutatásban, a NATO tudományos programjában, melyekben egyre aktívabban veszünk részt.
A magyarországi grant-rendszer nem hasonlítható a nemzetközi gyakorlatban kialakulthoz, nálunk a rendelkezésre álló keretek a kutatás teljes vertikumát nem képesek fedezni, inkább hozzájárulást jelentenek az intézeti kutatásokhoz, így a több csatornás kutatástámogatási rendszer alakult ki. A Népjóléti Minisztérium kutatástámogatási rendszere egyértelműen célorientált. Rendkívül fontos szempont, hogy a kutatás odaítélését nem az intézmények „hierarchiája” határozza meg, hanem hogy a „közkórházakban” folyó kutatások is megfelelő támogatást is kapjanak.
A kutatási eredményeket nemcsak az irodalmi adatok dokumentálják, hanem az orvostudomány területén hazánkban kiemelkedően magas, tudományosan minősítettek száma is. Az elmúlt négy évben a legkiválóbb orvosokból évente három-négy személlyel növekedett az akadémikusok száma, több tízzel az akadémiai, illetve egyetemi doktorok száma, és több százzal a kandidátusok, illetve a PhD képzésben résztvevőké.
Az ETT titkárságának címe:
Budapest, V., Arany János u. 6–8.
