Hazai és import gyógyszerek költségszerkezete (1995) (%)
Hazai és import gyógyszerek költségszerkezete (1995) (%)
Hazai
|
Import
| |
|---|---|---|
Termelés
|
50
|
25
|
Marketing
|
5
|
35
|
Kutatás-fejlesztés
|
6
|
15
|
Adminisztráció
|
34
|
10
|
Profit
|
5
|
15
|
Forrás. Gyógyszerészet 40, 699–703.1996
Részben öröklött szerkezeti torzulások miatt a magyar gyógyszergyártók még 1995-ben is relatíve túl sokat költöttek készítményeik előállítására és adminisztrációra, keveset kutatásfejlesztésre. Hajdani 90% feletti piaci részesedésük ugyanebben az évben 70% feletti ugyanezen a magyar piacon, ami alacsonyabb áraikkal magyarázható. Ez mára 40–50% között stabilizálódott. Ez a Magyar Gyógyszergyártók Szövetségén (MAGYOSZ) keresztül végzett érdekérvényesítő tevékenységük miatt még mindig magasabb, mint a nyugat-európai országok gyógyszergyártóinak részesedése saját piacukon.
A magyar gyógyszeripar csaknem teljes privatizációja következtében a magyarországi gyárak többsége külföldi tulajdonba került. A tőkeinjekció mind exportpiacaikon, mind itthon sokat javított eredményességükön, amit sikeres tőzsdei szereplésük is jelez. A magyar gyógyszeripar 70–100%-ban multinacionális vállalatok birtokába került. Ugyan hazai munkaerőt foglalkoztatnak, azonban a megtermelt profitot csak részben használják fel itthon, és egyelőre adómentességet élveznek, áraikat kénytelenek jelentősebben emelni, hogy behozzák az import árakkal szembeni lemaradásukat. A többnyire még mindig régi, jól bevált gyógyszereket forgalmazó hazai gyógyszer-előállítók itthoni piacaik védelmét célzó érdekérvényesítő tevékenységének gátat vet, hogy a döntéshozókat, a gyógyszert felíró orvosokat, a finanszírozást részben folyósító biztosítót és a betegeket leginkább a gyógyszerek költséghatékonysága, újdonságukban rejlő vonzóereje, az ár együttesen befolyásolja. Az indirekt piacvédelemnek lejárt az ideje.
