Vényre és vény nélkül kapható készítmények
Vényre és vény nélkül kapható készítmények
A patikák elsősorban az ún. vényköteles és az egyre nagyobb számban vény nélkül kapható gyógyszerek forgalmazásából tartják fenn magukat. Jogosultak emellett bizonyos, az egészség megóvásával, megőrzésével összefüggő, alapvetően nem gyógyszer jellegű készítmények (tisztálkodási szerek és eszközök, gyógykozmetikumok stb.), valamint egy még jelenleg létező termékcsoport: a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények árusítására. Ez utóbbi fogalom az új gyógyszertörvény értelmében megszűnik. A gyártók 5 év türelmi időt kapnak arra, hogy készítményeiket egy később meghatározandó eljárás keretében a hatósággal gyógyszerré minősíttessék át. Ha ezt nem teszik, a türelmi idő lejárta után készítményeiket a gyógyhatásra hivatkozva már nem forgalmazhatják.
A recept nélkül is kapható, közkeletű rövidítéssel OTC (az angol over the counter kifejezésből) készítmények olyan, a fejlett európai országokban már évtizedek óta alkalmazott módszer átvétele miatt terjedtek el, melyet öngyógyításnak is lehet nevezni. A lakosság egyre fejlődő egészségügyi kultúrája lehetővé teszi, hogy bizonyos gyógyszereket, kellő megfontolás után kivonjanak a csak orvosi rendelhetőségi körből, egyúttal tehermentesítve az orvosi rendelőket is a kisebb megbetegedések (nátha, gyomorrontás stb.) okozta túlterhelés alól. Az OTC készítmények a gyógyszerekkel ellentétben széles körben reklámozhatók. A reklámnak fel kell hívni a figyelmet az alkalmazás javallataira, de a kockázatokra is. Az OTC készítmények alkalmazása olyan egészségügyi kultúrát feltételez, amely Magyarországon még csak kialakulóban van. Az orvosokra, de elsősorban a gyógyszerészekre fokozott felelősség hárul, elsősorban a készítmények kiadásakor és a megfelelő egészségügyi kultúra formálásában. A gyógyszerész dolga a beteg figyelmének felhívása egyszerűnek látszó betegsége esetleges veszélyeire, az orvoshoz fordulás szükségességére, az alkalmazni kívánt szer mellékhatásaira, a bizonyos egyéb gyógymódokkal, gyógyszerekkel való esetleges összeférhetetlenségre. Az OTC készítmények csomagolásán, a benne levő betegtájékoztatón többek között olyan információknak kell megjelenniük, melyek a beteg számára egyértelművé teszik mikor, milyen adagban és meddig kell alkalmazni az adott készítményt.
A vényköteles (receptre kapható) és vény nélkül kiadható készítmények körét az egészségügyi hatóság (OGYI) számos szakmai szempont (hatáserősség, alkalmazás veszélyei, adagolás egyszerűsége vagy bonyolultsága, visszaélési lehetőségek elkerülése stb.) figyelembevételével szabályozza.
A vény eredetileg az orvosi rendelkezés közvetítésére szolgált az orvos és a gyógyszerész között. Mára a recept egyúttal (az ártámogatásban részesülő gyógyszerek esetében) egy pénzügyi elszámolási forma dokumentuma is. A társadalombiztosítási támogatással rendelt gyógyszerek esetében ugyanis az orvos a recept kiállításával jelentős összegű tb-támogatást utalványoz a betegének. A patika a nála kiváltott receptekkel minden hónap végén elszámol a megyei egészségbiztosítási pénztáraknak. Ez alapján jut hozzá az általa eladott gyógyszerek árának azon hányadához, melyet nem a beteg, hanem a társadalombiztosítás fizet. A recept tehát pénzügyi bizonylatnak számít.
Az utóbbi évek biztosítói törekvése az országos vényellenőrzési rendszer (OVER) létrehozására. Alapját a jelenleg is használatban levő, számítógépes feldolgozásra is alkalmas vények bevezetése jelentette. A jelenleg még nem minden elemében működőképes rendszernek nem elsősorban az orvosok és a patikusok ellenőrzésének szigorítása a célja. Az OVER elsődleges feladata olyan adatbázis létrehozása, mellyel könnyebben tervezhetők a gyógyszerek alkalmazási és finanszírozási rendszerében tervezett változások és azok következményei.
Dr. Matejka Zsuzsanna
