kábítószer, drog:
kábítószer, drog:
kábítószernek nevezzük azokat a gyógyszereket, ill. más, a gyógyászatban nem használt anyagokat, melyeknek rendszeres vagy túlzott mértékű fogyasztása az ember testi és lelki működéseire káros hatást fejt ki, és egyben a társadalom szempontjából is veszélyes. A kábítószer fogalmába azok a kóros élvezet keltésére alkalmas szerek tartoznak, melyek megváltoztatják a szervezet funkcióit és amelyekkel szemben ún. hozzászokás alakul ki. A kábítószerek közé sorolt gyógyszerek és más anyagok hatása nem egységes. Közülük egyesek valóban kábultságot okoznak, míg mások éppen ellenkezőleg: élénkítenek és emelik az alaphangulatot.
Az ember már ősidők óta próbálkozik azzal, hogy testi és lelki panaszait, szorongásait, nyomott kedélyét gyógyszerek és más anyagok segítségével ellensúlyozza (alkohol). Szerepet játszanak ebben az alapszemélyi adottságok mellett bizonyos társadalmi szokások is. Csak példaként említjük, hogy az ópium szívása először Ázsiában terjedt el, míg a tisztított alkaloidok közül Európában inkább a morfin vált ismertté. A heroin a gyógyászatban nem használatos, de viszonylag könnyű előállíthatósága miatt a kábítószerpiacon a morfiumot fokozatosan háttérbe szorította. Az ópium és a morfium erős fájdalomcsillapító, ugyanakkor javítja a hangulatot, esetenként kellemes megnyugvást, máskor eufóriát eredményez. Folyamatos használat során az euforizáló hatás csökken és csak az adag emelésével érhető el újra.
Az altatók főként bódultságot okoznak. Ezekkel a szerekkel szemben igen nagy a hozzászokás veszélye, az ún. gyógyszerfüggőség kialakulása viszonylag gyakori. A gyógyszerek elhagyásakor heves izgalmi jelenségek, sőt epilepsziás nagyrohamok léphetnek fel. Az elmondottak több nyugtató gyógyszerre vonatkozóan is érvényesek (pl. Andaxin, Seduxen stb.). A következmények a megvonási tünetek még súlyosabbak, ha a gyógyszerek használatához alkoholfogyasztás is társul.
A Cannabis indica nevű ázsiai növény, az indiai kender leveléből, gyantájából és fiatal hajtásaiból készül a hasis és a marihuána. Ezeket a gyógyászatban nem használatos szereket ételbe, italba keverve fogyasztják, ill. cigarettába sodorva szívják. A hatás először jóleső testi-lelki nyugalom formájában jelentkezik, majd emelkedő hangulat mellett érzékcsalódások lépnek fel. A túladagolás napokig tartó tudatzavarhoz, súlyos esetben halálhoz vezethet.
Bizonyos, a gyógyászatban is használt szerek élénkítenek, növelik az éberségi szintet. A gyógyszer kiürülését fáradtságérzet, levertség, teljesítménycsökkenés követi. Az ún. hallucinogének csoportjába tartozó szerek közül a meszkalin és az LSD a legismertebb. Ezek hatására kezdetben túléber állapot alakul ki, majd a legkülönfélébb (hallási, látási, tapintási) érzékcsalódások jelentkeznek. A hallucinogének huzamosabb élvezete súlyos személyiségváltozáshoz vezet: az érdeklődés, az aktivitás, a testi és szellemi teljesítmény csökken, a magatartás aszociálissá, antiszociálissá válik.
A ragasztók és különféle szerves oldószerek szippantói („szipózók”) főként gyermekkorúak és fiatalok. Ezek a zsigeri szerveket és a központi idegrendszert is súlyosan károsító anyagok emelik a hangulatot, és hatásukra sajátos mámoros állapot alakul ki, melyben az egyén testi erejét, képességeit megsokszorozottnak érzi, túlértékeli, olyan cselekvéseket hajthat végre, amelyekkel önmagát veszélyezteti. Az egyidejű hallucinációk ugyanakkor másokra nézve is veszélyeztetőek. A mámor végül zavartságba csap át, megszűnik a mozgások koordinációja. A fejre húzott műanyag zacskótól, amiből a szippantás történik, a kábult egyén nem tud megszabadulni, fulladásos halál áll be.
A kábítószerek élvezete, a narkománia kóros, ellenállhatatlan vágy a kábítószer periodikus vagy rendszeres fogyasztására. Aki a kábítószerek rabjává válik, még bűncselekmények elkövetésétől sem riad vissza annak érdekében, hogy a kívánt szerhez hozzájusson. Egészsége hosszabb-rövidebb idő múltán súlyosan károsodik, testi és szellemi teljesítménye csökken, életvitele torzul.
A kábítószer-élvezők számának emelkedése miatt Magyarországon is működnek már olyan gondozóintézetek, illetve fekvőbeteg-gyógyintézetek, melyek speciális feladata az ilyen betegek gyógykezelése és ellenőrzése (alkohológiai és narkológiai szakrendelők, kórházi osztályok.)
