koleszterin:
koleszterin:
a szervezet a koleszterint maga szintetizálja, majdnem minden sejtnek fontos alkotórésze. A szintézis zöme, valamint a lebontás a májban történik. A vér koleszterinszintjének mintegy egyharmada a táplálékkal bevitt, kétharmada a belső szintézisből származó koleszterinből adódik. A vérkoleszterin normális szintjének felső határa 250 mg% (6,5 mmol/l) körül mozog. A koleszterin nem önállóan kering a vérben, hanem lipproteinek alkotórészeként. Ezek közül az LDL szállítja a koleszterint az érfalba, felszaporodás esetén az érelmeszesedés-rizikó megnő. A koleszterin-lerakódást egy másik lipoprotein, a HDL gátolhatja, sőt a már lerakódott koleszterint is elszállítja. A táplálékban koleszterin az állati eredetű zsírokban, húsokban, vajban, velőben, tojássárgájában, belsőségekben fordul elő nagyobb mennyiségben, ellentétben a növényi olajokkal. Ahol a lakosság zsír- és koleszterinfogyasztása magas, mint általában a civilizált országokban, ott emelkedett vérkoleszterin-értékekkel és nagyobb szívinfarktus-kockázattal számolhatunk. A vér koleszterinszintje diétával, fogyókúrával is csökkenthető, ezáltal a szívinfarktus veszélyeztetettség is befolyásolható. Nem ritkán a magas vérkoleszterinszintet öröklött hajlam okozza (öröklött hiperkoleszterinémia), fokozott belső koleszterinszintézis révén, elhízás nélkül, néha a szem körül látható sárgás koleszterin-lerakódással. Ilyenkor a családtagok vizsgálata indokolt, és a diéta mellett gyógyszeres kezelés is szóba jön. Egyes betegségek is magas koleszterinszinttel járnak, így pajzsmirigy-elégtelenségben, cukorbetegségben, bizonyos máj- és epebetegségben gyakrabban fordul elő. Egyes adatok szerint a dohányzók és a sok feketekávét fogyasztók, valamint a stressznek kitett egyének koleszterinszintje is magasabb.
