oltási naptár:
oltási naptár:
az újszülöttkortól az általános iskoláskor végéig terjedő időszakban minden egészséges gyermek számára előírt védőoltások sorrendjét és időpontját meghatározó program. Az oltási naptár megtervezésekor számos szempontot kell figyelembe venni; ilyenek: az ország járványügyi viszonyai, a fiatal csecsemők immunrendszerének viszonylagos éretlensége, a különböző védőoltások között betartandó időköz, szervezési feltételek stb. Az oltási naptárban szereplő védőoltások Magyarországon – sok más országhoz hasonlóan kötelezők, máshol javasoltak. A kötelező oltási rendszer eredményességét a hazai járványügyi helyzet alakulása igazolja: napjainkra számos, régebben gyakori és/vagy járványosan fellépő súlyos fertőző betegség (pl. gyermekkori tuberkulózis, járványos gyermekbénulás, diftéria) évek óta ritkaságszámba megy.
Ebből azonban nem szabad arra következtetni, hogy az oltások fölöslegessé váltak. Jól példázza a hamis következtetés veszélyét az angliai szamárköhögés-járványok visszatérése. Angliában ti. régebben közel valamennyi csecsemőt beoltottak a betegség ellen, mire az csaknem eltűnt. Az oltásokat azonban fokozatosan mind hiányosabban végezték, ennek következményeképpen a hetvenes években ismét kiterjedt szamárköhögés-járványok léptek fel.
Az egészséges gyermekek lehetőleg 100%-ának az oltási naptár szerinti oltása nemcsak egyéni, hanem közérdek is. Azáltal ui., hogy az oltottak nem betegszenek meg, nem fertőződnek azok sem, akiknek az oltását valamilyen egészségügyi okból el kell halasztani, vagy egyáltalán nem olthatók.
Hasonló járványügyi helyzetű országok oltási naptárai között nincs lényeges különbség, viszont az évek során, különböző okokból egyazon országban is szükségessé válnak kisebb-nagyobb módosítások az oltási rendben. Ezért Magyarországon a Népjóléti Minisztérium módosítja az adott évre érvényes oltási naptárt.
