szív:

Teljes szövegű keresés

szív:
a vérkeringés központi szerve, „motorja”. Felnőtt ember szíve kb. 250 g súlyú izmos tömlő, melynek alakja leginkább a legömbölyített kúphoz hasonló. A mellkas elülső részén helyezkedik el. 3/5-e a középvonaltól balra, 2/5-e attól jobbra esik. Csúcsa balra, előre és lefelé tekint. A szív négy üregből áll, ezek: a jobb és a bal pitvar, valamint a jobb és a bal kamra. A jobb pitvar a jobb kamrával, a bal pitvar a bal kamrával nyíláson, ún. szájadékon keresztül közlekedik. A pitvarokat és a kamrákat egymástól izmos fal választja el. A bal kamrából ered a főütőér (aorta), a jobb kamrából a tüdőverőér. A jobb pitvarba ömlik a gyűjtőerekben összegyűlt vér, a balba a tüdőgyűjtőereken keresztül szállított vér. A szájadékoknál és a verőerek kezdeténél billentyűk (szívbillentyű) vannak. A bal pitvar és a bal kamra között az ún. kéthegyű billentyű, a jobb pitvar és a jobb kamra között pedig az ún. háromhegyű billentyű. Az aorta és a tüdőverőér eredésénél az ún. félhold alakú billentyűk vannak.
A szív úgy működik, hogy részei meghatározott sorrendben összehúzódnak; először a pitvarok: a bennük levő vért a pitvar-kamrai szájadékon keresztül a kamrákba préselik. Miután a kamrák megtelnek vérrel, összehúzódnak, és ekkor a szájadékokon levő billentyűk mint az ajtószárnyak, becsapódnak. A vér nem tud visszafolyni a pitvarokba, mert a billentyűk elzárják az utat. Az összehúzódás hatására a vér a kamrákon keresztül a nagyerekbe áramlik. Amikor a kamrák kiürültek, a nagyerekben nő, a kamrákban csökken a nyomás. A nagyobb nyomású helyről visszaáramló vér a félhold alakú billentyűk tasakjait megtölti, azok szélei szorosan egymáshoz feküsznek, és így megakadályozzák, hogy a vér visszafolyjék a kamrába.
A szív összehúzódását szisztolénak, elernyedését diasztolénak nevezzük. Szisztolé alatt a szívből a fent vázolt úton az erekbe jut a vér, diasztolé alatt a szívüregek izmos fala ellazul, és az üregek a pitvarok felől ismét feltöltődnek vérrel.
A szívműködés ritmusosan zajlik le. Ezt az ingerképző és ingerületvezető rendszer biztosítja. Az ingerképző és ingerületvezető rendszer különleges felépítésű izomsejtek hálózata, mely helyenként csomót, helyenként köteget alkot. Az első csomó a jobb pitvarban a nagyvénák beszájadzásánál van. Ezt a területet szinusznak nevezik, az ingerképzés céljait szolgáló csomót pedig szinuszcsomónak. A szívet összehúzódásra bíró inger e csomóban képződik, ezért ezt ütemszabályozónak (pacemaker) is nevezik. A szinuszcsomóból az ingert a pitvarok izomzata vezeti a pitvar-kamrai határhoz. Itt újabb csomó van, az ún. Aschott–Tawara csomó. Ebből egy ingerületvezető köteg (His-köteg) indul ki, majd hamarosan kettéválik, egyik ága a jobb, a másik a bal kamrába tart (Tawara-szárak) Ezeknek a rostjai a kamrák izomfalához vezetik az ingerületet. Az ingerképzés és -vezetés automatikus folyamat ugyan, de működését a szív idegei befolyásolják, így a szív működése az idegrendszer szabályozása alatt áll.
A szívet az ún. szívburok veszi körül. Ez kettős falú rostos lemez, melynek lemezei között minimális folyadék is található. A szívizmot táplálékkal külön érrendszer látja el. Ennek főága koszorú alakban fogja körül a szívet, ezért koszorúérnek nevezik.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem