Bács-Kiskun megye
Bács-Kiskun megye
az ország legnagyobb területű megyéje. 8360 km2-en, az ország 9 százalékán mintegy 539 ezren élnek. Lakossága hazánk népességének nem egészen 5,4 százaléka.
A nőtöbblet a jellemző, csaknem egytizeddel több a lány, az asszony, mint a férfi. Szorongató az öregedési folyamat: száz 15 éven aluli gyerekre száznyolc 60 évnél idősebb jut. Mindezekből kővetkezően kicsi a népsűrűsége. Egy négyzet kilométeren átlagosan 64-en élnek, ennél kevesebben csak Somogy megyében. A tanyák számának csökkenése ellenére itt laknak a legtöbben külterületen. Bács-Kiskunban is a megye északi része fejlettebb, élénkebb gazdasági élete, főváros közelsége erőteljesebben vonzza a befektetőket, itt helyezkedik el a megyében működő felsőfokú tanintézetek többsége.
A demográfiai folyamatok tekintetében a legkedvezőtlenebb európai országok közé tartozó Magyarországon Bács-Kiskun a legrosszabbak egyike. Az országos átlagnál valamivel kedvezőbb ugyan a születések száma, a halálozási arány azonban 1995 óta itt a legrosszabb 1997-ben csaknem száz párral kevesebb – 2400 – kötött házasságot, mint az előzőesztendőben.
Tavaly mindössze 5200 – az előző évinél 10 százalékkal kevesebb, a negyedszázaddal korábbi alig több mint felényi-új élettel gazdagodott Bács-Kiskun.
Tetemes a magzati veszteség. 3926 – naponta átlagosan tíznél több – művi vetélést ezek között 7 esetben 14 éven aluli lányon – hajtottak végre az elmúlt esztendőben. Betegség, egyéb okok miatt 965 magzat nem tudott világra jönni.
Egy ma Bács-Kiskun megyei városban született fiú – ha nem változnak lényegesen az életkörülmények, az életviteli szokások, az egészségügyi szolgáltatások – várhatóan 64-65 nyarat láthat, egy kislány 10-zel többet. A falun született és ott felnövő csecsemők remélhető élettartama csaknem 2, illetve majdnem 1 esztendővel rövidebb. A napjainkban 10 éves városi fiú 55 és negyedévvel, kislány csaknem 65 évvel számolhat.
Várható élettartamok megyei átlagban (elől a férfiaké, majd a nőké): 20–25 éves közöttiek: 44,7, 54,9 – 30–35: 35,4, 45,1, – 40-45: 27, 35,9, 50–55: 20, 27 – 60–65: 14,4, 19,2 70–75: 9,4, 12 – 80–85 3,9, 4,4 év.
A városokban minden kategóriában, mindkét nemnél jobbak, a községekben rosszabbak az életesélyek. A középkorúaknál, az idősebbeknél csökkennek a különbségek a városiak és a falusiak, a férfiak és a nők között.
Hosszabb ideje a keringési rendszer betegségei okozzák az elhalálozások több mint a felét. E betegség-csoportban szenvedők közül minden negyedik szervezete heveny szívizom infarktus következtében, csaknem minden harmadik agyvérzés, az agyi erek betegségei miatt mondja föl a szolgálatot.
A daganatos betegségek egyharmaddal több áldozatot követelnek, mint a hetvenes években. 1997-ben mintegy 1600-an haltak meg rákos elváltozások következtében. Bács-Kiskunban sajnálatosan nagy, mintegy 750, az erő- szakos cselekményekben (mérgezés, öngyilkosság, közlekedési baleset, gyilkosság) elhunytak száma.
Mivel egyre többen szenvednek cukorbajban, több (160) áldozatot követelnek az endokrin, táplálkozási és anyagcsere- zavarok.
A halálokok közül eltűntek a gyermekágyi szövődmények, erősen csökkent az újszülött-halandóság (10), kevesebb a fertőző betegségek áldozata (38).
A már-már népbetegség alkoholizmussal hozható összefüggésbe az emésztőrendszeri betegségben elhunytak nagy száma.
A májbetegségben elhaltak /440/ 90 százaléka rendszeresen italozott.
A megyében 1563 orvost tartanak nyilván, ebből dolgozó 1360, 100 000 lakosra jutó dolgozó orvos 25. Szakképesítéssel rendelkezik 1100. Férfi 722, nő 638, belgyógyász 173, sebész 90, csecsemő és gyermekgyógyász 130, fog- és szájbetegségek 175 szemész
A megyében lévő 3 764 kórházi ágy megoszlása. Megyei 1 346, bajai kórház 648, halasi 731, kalocsai 519, kiskunfélegyházi 275, kecskeméti honvédségi (repülőkórház) 254.
Bács-Kiskunban 100 elhalálozott közül az utóbbi évtizedben keringési betegségekben halt meg minden második daganatos betegségekben minden ötödik ember. A rák évről-évre több áldozatot követelt. 1970 óta kétszeresére emelkedett az emésztési, táplálkozási és anyagcserezavarok miatti halálozás. Az elhunytak több mint egytizede erőszakos cselekmények (főként közlekedési baleset, gyilkosság, öngyilkosság miatt) távozott az élő sorából.
7858-an (4200 férfi, 3658 nő) haltak meg 1996-ban Bács-Kiskunban. A legpusztítóbb halálokok daganatok: 1659 (958 férfi, 701 nő), endokrin, anyagcsere-betegségek 136, mentális és magatartási rendellenességek: 98, az idegrendszer betegségei: 108, a keringési rendszer betegségei: 3960 (1826 férfi, 2134 nő), az emésztőrendszer betegségei 587 sérülések, mérgezések külső okok szerint: 734
