Veszprém megye
Veszprém megye
4689 négyzetkilométernyi területén 1996. decemberében 378404 lakos élt. (Ez a szám 2020-ra – a becslések szerint – 350 000 körül mozog majd.) A lakosság 59%-a él városokban.
1996-ban 3745 élve születést regisztráltak, 1620-an házasodtak és 765-en váltak el. Terhességüket 2459-en szakították meg. Ugyanebben az évben 83%-kal kevesebben házasodtak, mint az ezt megelőző években. Országosan az ezer lakosra jutó házasságkötések számát tekintve Veszprém megye sereghajtó (4,2%). 1996-ban 765 válást regisztráltak, amelyeknél 400 esetben a házasságok időtartama 10 és több év volt. Az 1995-ben mért 1,4 ezrelékes fogyás 2,6-ra emelkedett, bár így is az országos átlag (3,7) alatt maradt. Az 1997-es első negyedévi adatai ezt is felülmúlták 11%-kal. Az 1996-os év élve születési mutatója 10%-kal alacsonyabb az előző évinél. (Országosan ugyanezen időszak alatt 5,5%-kal kevesebb gyermek született.) Az 1997 első három hónapjának adatai további csökkenést mutatnak. Az első negyedév élve születéseinek száma (866) nem éri el az egy évvel korábbiak 87%-át. 1996-ban 4753 ember halt meg (ebből 2580 férfi és 2173 nő. A halál okai között magasan kiemelkednek a keringési rendszer betegségei következtében elhunytak számadatai (több, mint fele), ezt követik a daganatos betegségben elhunytaké (valamivel több, mint 20 %). A várható életkor a nőknél 74,7 év (szemben az országos 73,9 évvel), míg a férfiak átlagosan csak 0,6 évvel élnek tovább, mint országos szinten.
A megyében viszonylag sok kis kórház működik. A megyei kórház (bár maga a megye nem a legkisebb az országban) 800 ággyal a második legkisebb az országban. A múlt évben Veszprém megyében 3091 ágy működött, 630-at kellett az elmúlt években megszüntetni, bár az ágyszámleépítések mértékéről egyedül ebben a megyében nem sikerült végleges megállapodást hozni. Ez szorosan összefügg az eredendően kevés ággyal. Leállt a megyei kórház rekonstrukciója is, és a három ütemből mindössze az első és a második egy része készült el. A harmadik ütem elmaradása pl. azzal is járt, hogy a pszichiátriai betegek kórházi kezelése részben megoldatlan a megyében, s nem sikerült krízisintervenciós osztályt sem létrehozni. A kórház az agyi érbetegségek kezelése érdekében részt vesz a nemzetkőzi stroke-programban, ám a stroke-osztályt sem tudta beindítani. A kórház ráadásul egyike a legrosszabbul finanszírozottaknak, s bár a konszolidáció során 90 millió forintos kamatmentes, visszatérítendő kölcsönt kapott adósságai ismét növekedtek. A megyében működő 12 kórház közül 5 egyetlen profilra szakosodott. Egy pszichiátriai, egy tüdőgyógyászati és három kardiológiai rehabilitációs gyógyintézet működik. A krónikus betegellátás viszont akkut probléma; egy krónikusosztály megszűnt, ápolói osztályok azonban, melyek részben átvehetnék a feladatát, nem jöttek létre. A megyében mintegy 1050 orvos teljesít szolgálatot. A térségben korábban folyó bányászat miatt a mozgásszervi megbetegedések még ma is magasabbak az átlagnál, de több területen jobb a megye egészségügyi helyzete az átlagosnál. Pl. a perinatális és a csecsemőhalálozás arányát sikerült a 10 ezrelék alá szorítani.
1997. januárjában a megyében 60 617 öregségi nyugdíjas, 21 053 rokkantsági nyugdíjas, 81670 ún. saját jogon nyugdíjas és 8230 özvegyi nyugdíjas volt.
A megyében található gyógyszertárak száma száz körül mozog. Az országban 1990–1996 között 722 tornaterem épült, ebből 36 Veszprém megyében, sajnos többnyire 18×36 méteresek. A Sporthivatal javasolja az önkormányzatoknak, hogy azok költségvetésüknek 1,5–2%-t testnevelési és sportcélra fordítsák valamint kezeljék kiemelten az élsport értékeinek megmentését, az utánpótlás-nevelést és az iskolai sportot.
