Győr-Moson-Sopron megye
Győr-Moson-Sopron megye
hazánk északnyugati területe, 4012 négyzetkilométeren helyezkedik el. Északon Szlovákiával, nyugaton Ausztriával határos. A megye az ország területének csak 4,3%-a, népessége az ország lakosságának 4,2%-a: négyszázhuszonötezer ember él itt. Területi nagyságrendben a tizenkilenc közül az ország 13. megyéje. Székhelye Győr, megyei jogú város. Sopron ugyancsak megyei jogokkal rendelkező település. Az említettek mellett Mosonmagyaróvár, Csoma, Kapuvár és Fertőd rendelkezik városi ranggal. A községek száma 167. A megye átlagos népsűrűsége 107,98 fő négyzetkilométerenként. Két város, Győr és Sopron lakóinak száma haladja meg az ötvenezret. A sűrűn lakott falvak száma kevés: a kétezres és ötezres lélekszám közötti község csak 24 van. Ezek a falvak a legnépesebbek, sűrűségük négyzetkilométerenként 80-90 közötti. A falvak zöme 500 és 1500 közötti lélekszámú. Az ÁNTSZ 1995. évi adatai szerint 83 település tartozik a legutóbb említett csoportba: népsűrűségük csupán 41-55 közötti négyzetkilométerenként. Viszonylag magas, 42 azoknak a községeknek a száma, amelyek lakossága 500 fő alatti.
A népesség fogyásának üteme éveken át stagnált, 1995-ben azonban romló tendenciát mutatott. Az 1993 és 1994 közötti évi két százalékos fogyás a következő évben 2,2%-ra emelkedett. Ezek az értékek egy százalékkal kisebbek az országos átlagnál.
A nyolcvanas évek elejétől a halálozások száma meghaladta a születésekét. A termékenység csökkenése a kilencvenes években folytatódott. Az élveszületések száma 1996-ban mélypontra jutott, négyszázzal maradt el az előző évitől. A csökkenés mértéke (8,8 százalék) az előző évekénél nagyobb volt, jóval meghaladta az országos 5,8 százalékos átlagot.
A művi vetélések száma 1995-ben 2 773, 1996-ban 2 789, 1997-ben 2 395. A csökkenő tendencia mellett 1997 kedvező jele, hogy száz élve született csecsemőre 59 művi vetélés jutott, ez alacsonyabb az országos átlagnál. Egyelőre nincsenek kedvező jelek a házasságkötési és válási statisztikákban.
A nyolcvanas évek közepéig az egészségügyi hálózatot extenzíven fejlesztették a megyében. Kialakultak a kórház-rendelőintézeti egységek. Növekedett a körzeti orvosok száma, szakorvosi rendelőintézetek létesültek. A nyolcvanas évek első felében befejeződött a mosonmagyaróvári kórház és a győri megyei kórház rekonstrukciója. 1990 után folytatódott, és mára befejeződött a megyei kórház, a soproni, a csomai és a kapuvári kórház rekonstrukciója. A kórházak 1990-ben a megyei, illetve a városi önkormányzat(ok) tulajdonába kerültek. A győri Petz Aladár Megyei Kórház a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem oktató kórháza. Két évtizede a szakorvosképzés bázisa, néhány éve jelentős szerepet vállal a nem orvos diplomás egészségügyiek főiskolai képzéséből is. A megyében országos intézet a Soproni Állami Szanatórium, amely a Népjóléti Minisztérium közvetlen felügyelete alatt áll. Az eddigiekből is látható, hogy az utolsó őt évben a megye kórházaiban számottevő átszervezés történt. Következménye a nagyobb betegforgalom, a több műtét. Több faluban új orvosi rendelő épült (Tét, Pannonhalma, Beled, Fertőszentmiklós, Lébény, Abda). A városokban szakrendelőket újítottak fel. Ugyancsak az utóbbi évek munkálatainak következménye, hogy szervezetileg gyökeresen átalakult a felnőtt- és gyermekháziorvosi rendszer. 1996 végére a háziorvosok 87%-a egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozott. A fogorvosi rendszer helyzete a jogszabályok gyakori változása miatt esetenként bizonytalanná vált. A vállalkozási forma lehetősége itt is adott, de a magánfogorvoslás korábbi elterjedése miatt kevesen éltek vele.
