246. §
246. §
(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik
a) az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek (a továbbiakban: Eütv.) 1–54. §-ai, 59–69. §-ai valamint 71–91. §-ai azzal, hogy az 58. § (2)–(3) bekezdései vonatkozásában a 22. §-ban foglalt szabályokat továbbra is alkalmazni kell;
b) az Eütv.-t módosító 1989. évi LVII. törvény, 1994. évi LXXXVII. törvény, 1990. évi XXII. törvény 30–31. §-ai, illetve 34–35. §-ai, 1990. évi LXVIII. törvény 4. §-a, 1992. évi IX. törvény 41–44. §-ai, 1992. évi XXXIII. törvény 84. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 1994. évi LI. törvény 39. §-a, 1996. évi LXVI. törvény 11–12. §-ai, valamint az 1987. évi 6. törvényerejű rendelet;
c) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 129. §-ának (1) és (3) bekezdése, 135. §-ának l) pontja, 136. §-a, valamint az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-a (2) bekezdésének b) pontja.
(2) Az Eütv. 70. §-a a 245. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartások felállításának időpontjában, de legkésőbb 2000. január 1. napján veszti hatályát.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a házasságról, a családról és a gyámságról szóló – többször módosított – 1952. évi IV. törvény
a) 36. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 36. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
[Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő, vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni]
„c) a jelen törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy
d) azt a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye.”
b) 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés sem pedig reprodukciós eljárás alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.”
c) 40. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az anyaság bírósági úton történő megállapításának azzal a nővel szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.”
d) 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik, illetőleg ha a származás reprodukciós eljárás következménye, és az anya férje, illetve élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.”
