A NATO eseménynaptára 1945–1997
A NATO eseménynaptára 1945–1997
1945. június 26. – San Franciscóban aláírták az Egyesült Nemzetek Alapokmányát.
augusztus 6. – Atombombát dobtak Hirosimára.
1946. március 5. – Winston Churchill fultoni (Missouri) beszéde a „vasfüggöny”-ről.
1947. január 19. – A szovjetek által támogatott kommunista „Lublin Bizottság” átvette a hatalmat Lengyelországban.
március 12. – Az Egyesült Államok elnöke meghirdette a Truman-doktrínát.
június 5. – George C. Marshall amerikai külügyminiszter bejelenti az Európa újjáépítésére irányuló Marshall-tervet.
szeptember 22–27. – Kominform létrehozása. A Szovjetunió és szövetségesei elutasítják a Marshall-tervet.
1948. január 22. – Ernest Bevin, az Egyesült Királyság külügyminisztere az Alsóházban tartott felszólalásában javaslatot tett a Nyugati Unió egy formájára. Ezt követően 1948. szeptember 27–28-án a Brüsszeli Szerződés országainak védelmi miniszterei létrehozták a Nyugati Unió Védelmi Szervezetét.
február 22–25. – Csehszlovákia Kommunista Pártja államcsíny útján megszerezte a hatalmat.
március 17. – Brüsszelben Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hollandia és az Egyesült Királyság külügyminiszterei aláírták a gazdasági, szociális és kulturális együttműködésről szóló, valamint a kollektív önvédelmi szerződést.
június 11. – Az Egyesült Államok Szenátusa elfogadta a Vandenberg-határozatot.
június 24. – A Szovjetunió megkezdte Berlin blokádját.
június 28. – Jugoszlávia hivatalosan kilépett a Kominformból.
július 6. – Észak-atlanti védelmi tárgyalások kezdődtek Washingtonban az USA, Kanada és a Brüsszeli Szerződést aláíró hatalmak között.
október 25–26. – A Brüsszeli Szerződés országai konzultatív tanácsa bejelentette, hogy befejezte az Észak-atlanti Védelmi Szerződés elveinek kidolgozását.
december 10. – Washingtonban tárgyalások kezdődtek az Észak-atlanti Szerződésről a Brüsszeli Szerződést aláíró államok, valamint Kanada és az Egyesült Államok között.
1949. március 15. – Dániát, Izlandot, Norvégiát és Portugáliát meghívták, hogy csatlakozzák az Észak-atlanti Szerződéshez.
április 2. – Az érintett kormányok visszautasították azt a szovjet nyilatkozatot, amely szerint az Észak-atlanti Szerződés ellentétes lenne az ENSZ alapokmányával.
április 4. – Washingtonban Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Hollandia, Izland, Olaszország, Luxemburg, Norvégia, Portugália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok aláírták az Észak-atlanti Szerződést.
április 8. – A Brüsszeli Szerződést aláíró országok, valamint Dánia, Norvégia, Olaszország katonai- és pénzügyi segítségért fordult az Egyesült Államokhoz.
május 4. – A Londoni Tízhatalmi Megállapodással létrehozták az Európa Tanácsot. A tanács augusztus 10-én tartott alakuló ülést Strasbourgban.
május 9. – A berlini blokád megszüntetése.
augusztus 24. – Életbe lépett az Észak-atlanti Szerződés.
augusztus 29. – A Szovjetunió felrobbantotta első atombombáját..
szeptember 17. – Az Észak-atlanti Tanács első ülése Washingtonban.
október 6. – Truman elnök aláírta az 1949-es kölcsönös védelmi segítségnyújtásról szóló törvényt.
1950. január 27. – Truman elnök jóváhagyta az észak-atlanti térség integrált védelmének tervét, és 900 millió dollár összegű katonai segély folyósítását engedélyezte.
május 9. – A francia kormány javasolta egyetlen szervezet létrehozását a szén- és vasérctermelés ellenőrzésére Franciaországban és Németországban, amely nyitva áll más tagországok felvétele előtt is (Schuman-terv).
június 25. – Észak-koreai erők megtámadták a Dél-koreai Köztársaságot.
július 25. – A NATO-Tanács megbízottainak első ülése Londonban: Charles M. Spofford nagykövetet, az Egyesült Államoknak az Észak-atlanti Tanácsba delegált képviselőjét állandó elnökké választották meg.
október 24. – René Pleven, a francia miniszterelnök vázolta az európai egyesített hadsereg tervét, amely magában foglalja a NATO keretein belül a német kontingenseket is.
december 19. – Az Észak-atlanti Tanács kinevezte Dwight D. Eisenhower tábornokot az Európai Szövetséges Erők Legfelsőbb Parancsnokává (SACEUR).
december 20. – A Brüsszeli Szerződés tagállamai elhatározták, hogy a Nyugat-európai Unió katonai szervezetét beolvasztják az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe.
1951. február 15. – Párizsban megnyitották az európai hadsereg felállításával foglalkozó, a francia kormány által összehívott konferenciát.
április 2. – Az ECC a szövetséges Hatalmak Legfelsőbb Főhadiszállásával a Párizs melletti Roquencourt-ba települt.
április 18. – Belgium, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és a Német Szövetségi Köztársaság megalakította az Európai Szén- és Acélközösséget.
május 3. – A Védelmi Bizottságot és a Védelmi Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot beolvasztották az Észak-atlanti Tanácsba.
június 19. – Az Észak-atlanti Szerződés országai megállapodást írtak alá haderőik státusáról.
szeptember 20. – A tagországok megállapodást írtak alá Ottawában a NATO nemzeti képviselők és a Nemzetközi Titkárság státusáról (Polgári Státus Megállapodás).
október 9–11. – Megtartotta első ülését Párizsban az Ideiglenes Tanács Bizottsága, amelyet az Észak-atlanti Tanács hozott létre azzal a céllal, hogy összeegyeztesse a kollektív biztonság követelményeit a tagországok politikai és gazdasági képességeivel.
október 17–22. – Londonban Görögország és Törökország aláírta az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet.
november 19. – Párizsban felavatták a NATO Védelmi Kollégiumát (amelyet 1966. október 10-én Rómába helyeztek át).
1952. január 30. – Kinevezték Lynde D. McCormick (USA) altengernagyot a szövetséges hatalmak atlanti-óceáni legfelsőbb parancsnokává.
február 18. – Görögország és Törökország vonatkozásában életbe lépett az Észak-atlanti Szerződés.
február 21. – A tanács létrehozta a Csatorna-főparancsnokságot, amelynek első főparancsnokává Sir Arthur Power admirálist nevezték ki.
február 20–25. – Az Észak-atlanti Tanács lisszaboni ülésén átszervezték a szövetség szerkezetét: a NATO állandó szervezetté alakult párizsi központtal.
március 12. – Lord Ismayt (Egyesült Királyság) az Észak-atlanti Tanács alelnökévé és a NATO főtitkárává nevezték ki.
április 10. – A Szövetséges Hatalmak Atlanti-óceáni Legfelsőbb Parancsnoksága megkezdte működését a Virginia állambeli Norfolkban.
április 16. – A NATO ideiglenes főhadiszállása elhelyezkedett Párizsban, a Palais de Chaillot-ban.
április 28. – Az Észak-atlanti Tanács megtartotta első ülését Párizsban.
május 27. – Párizsban Belgium, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és a Német Szövetségi Köztársaság aláírta az Európai Védelmi Közösséget létrehozó szerződést. (A francia nemzetgyűlés 1954. augusztus 29-i döntése értelmében a szerződés nem lépett érvénybe.)
augusztus 28. – A szövetség tagállamai aláírták Párizsban a nemzetközi katonai parancsnokságok státusáról szóló jegyzőkönyvet.
november 1. – Az első sikeres amerikai hidrogénbomba-kísérlet.
1953. március 5. – Sztálin halála.
július 23. – Aláírták a koreai fegyverszüneti szerződést Panmindzsonban.
augusztus 8. – A Szovjetunió bejelentette, hogy rendelkezik hidrogénbombával.
december 5. – Bermudában konferenciát tartott Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormányfője, amelyen Lord Ismay a NATO részéről megfigyelőként vett részt.
1954. január 25. – Eredménytelen négyhatalmi konferencia Berlinben a német újraegyesítésről.
február 18. – május 7. – Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok visszautasította a Szovjetunió belépési ajánlatát a NATO-ba.
június 17–18. – Az Atlanti Szerződés Társaságának Konferenciája ülést tartott Hágában, amelyet a Nemzetközi Atlanti Bizottság szponzorált.
augusztus 29. – A francia nemzetgyűlés elhatározta, hogy nem ratifikálja az Európai Védelmi Közösség létrehozásáról szóló szerződést.
szeptember 6. – Megnyitották a Manilai Konferenciát, amelynek eredményeként aláírták a SEATO (Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete)* létrehozására vonatkozó szerződéseket.
szept. 28–okt. 3. – A Kilencek konferenciájának londoni ülése az Európai Védelmi Közösség (EDC) alternatív megoldását kereste. (Részt vevő országok: Belgium, Kanada, Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Egyesült Királyság és az Egyesült Államok).
október 1. – Nagy-Britannia felrobbantotta első atombombáját.
október 23. – Aláírták a Párizsi Megállapodást. A Német Szövetségi Köztársaságot felkérték, hogy lépjen be a NATO-ba. Olaszország és a Német Szövetségi Köztársaság csatlakozott a Nyugat-európai Unióhoz.
1955. május 6. – A Német Szövetségi Köztársaság a NATO tagjává vált.
május 14. – A Szovjetunió megkötötte a Varsói Szerződést Albániával, Bulgáriával, Csehszlovákiával, Kelet-Németországgal, Magyarországgal, Lengyelországgal és Romániával.
július 18–23. – Párizsban megtartották a NATO parlamenti képviselőinek első konferenciáját. (1966 novemberétől Észak-atlanti Közgyűlés.)
december 3. – A Szovjetunió szerződést írt alá a kelet-németországi rendszerrel, megadva benne annak állami státusát.
1956. február 24. – Hruscsov „titkos" beszédében leleplezte a sztálini büntetteket.
április 18. – Felosztott a Kominform.
június 28. – Rendszerellenes megmozdulás zajlott le a lengyelországi Poznanban.
július 26. – Egyiptom államosította a Szuezi-csatornát.
október 23. – Forradalom és szabadságharc Magyarországon.
novenber 4. – A Szovjetunió leverte a magyar forradalmat.
december 13. – Az Észak-atlanti Tanács jóváhagyta a Hármas Bizottság javaslatát a NATO-n belüli nemkatonai együttműködésről.
1957. március 25. – Aláírták a Római Szerződéseket az Euratom és az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról.
május 2–3. – Bonnban miniszteri szinten ülésezett az Észak-atlani Tanács, és döntést hozott azon törekvések fokozására,amelyek a német újraegyesítést szabad választások útján szorgalmazták.
május 16. – Paul-Henri Spaakot (Belgium) kinevezték a NATO főtitkárának, Lord Ismay utódjaként.
július 29. – Berlinben nyilatkozatot írt alá a francia, az NSZK-, a brit és az amerikai kormány, amelyben megerősítették, hogy azonos politikát folytatnak Németország újraegyesítése és az európai biztonság kérdésében.
augusztus 21. – A Szovjetunió első interkontinentális, ballisztikus rakétájának indítása.
szeptember 14. – Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése elítélte a magyarországi szovjet intervenciót.
október 4. – Felbocsátották az első szovjet szputnyikot.
december 16–19. – A szövetség kormányfői párizsi találkozójukon megerősítették az Atlanti Szövetség elveit és céljait.
1958. január 1. – Életbe lépett a Római Szerződés az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról.
március 26–29. – A NATO Tudományos Bizottsága megtartotta első ülését.
április 15–17. – A NATO-tagállamok védelmi miniszterei megerősítették a NATO hadászatvédelmi jellegét.
november 10. – Hruscsov bejelentette, hogy a Szovjetunió fel akarja mondani a Berlin státusáról szóló négyhatalmi megállapodást. (A tervet a nyugati hatalmak december 31-én elutasították.)
december 16–18. – Az Észak-atlanti Tanács miniszteri ülést tartott. A tanács azonosította magát a francia, brit és amerikai kormány Berlinnel kapcsolatos nézetével és a nyugati hatalmak azon jogával, hogy Berlinben maradjanak.
1959. január 1. – Fidel Castro megdöntötte a Batista-rendszert Kubában.
június 11. – Genfben megkezdődött a négyhatalmi külügyminiszteri ülés (a francia, brit, amerikai és szovjet külügyminiszter részvételével) a németkérdésről.
augusztus 19. – Az 1955. február 24-én aláírt Bagdadi Paktum átalakult a Központi Szerződés Szervezetévé (CENTO). Teljes jogú tagjai: Irán, Irak, Pakisztán, Törökország és az Egyesült Királyság. Társult tagja az Amerikai Egyesült Államok. Központját Ankarában állították fel. (1979. szeptember 26-án feloszlott.)
november 20. – Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Norvégia, Portugália, Svédország és Svájc parafálta az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA)* létrehozó Stockholmi Egyezményt.
december 15–22. – Felavatták az új NATO-főhadiszállást a párizsi Porte Dauphine-ben.
1960. február 13. – Franciaország felrobbantotta első atombombáját.
március 15. – Megkezdték Genfben az ENSZ Tízhatalmi Leszerelési Bizottság tárgyalásait. Június 27-én a kommunista államok kivonultak a bizottságból.
május 1. – Az amerikai U–2-es repülőgépet lelövik a Szovjetunió felett.
május 19. – A francia, brit és amerikai külügyminiszter jelentést tett az Észak-atlanti Tanácsnak arról, hogy a párizsi csúcsértekezletet, amelyen a Szovjetunió is részt vett, május 16-án feloszlatták.
szeptember 23. – Hruscsov részt vett az ENSZ közgyűlésén New Yorkban.
november 10. – Moszkvában csúcsértekezletet tartott 81 ország kommunista vezetője. Jóváhagyták a békés egymás mellett élés hruscsovi koncepcióját.
december 14. – A 18 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada által aláírt OEEC-egyezményt felváltotta az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD) létrehozó egyezmény. A szervezethez később Ausztrália, Új-Zéland és Japán is csatlakozott.
1961. április 12. – A szovjet Jurij Gagarin őrnagy volt az első ember, aki űrhajóval elhagyta a Földet.
április 21. – Dirk V. Stikker (Hollandia) követte Paul-Henri Spaakot a NATO főtitkári beosztásában.
augusztus 13. – A berlini fal felépítése.
december 13–15. – Az Észak-atlanti Tanács párizsi miniszteri ülésén a szövetség megerősítette Berlinnel kapcsolatos álláspontját, erőteljesen elítélte a berlini fal építését, és jóváhagyta a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét a Szovjetunióval annak megállapítása céljából, hogy találnak-e tárgyalási alapot. Bejelentette továbbá egy mozgékony alkalmi erő felállítását.
1962. január 8–20. – A NATO-országok állampolgárai szövetségi egyezményének ülése, amelyen támogatták a szövetség és az Atlanti Közösség megerősítéséről szóló párizsi nyilatkozatot.
március 29. – Létrehozták az Űrrepülők Indítóberendezései Fejlesztésének és Megépítésének Európai Szervezetét (ELDO). Tagországok: Ausztria, Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország.
április 10. – Macmillan és Kennedy Hruscsovhoz fordult, hogy szerződésben állapodjanak meg az atomfegyver-kísérletek betiltásáról.
május 4–6. – Az Észak-atlanti Szövetség külügy- és védelmi miniszterei megvizsgálták a szövetség nukleáris fegyverrel való felszerelésének lehetőségét.
június 14. – Létrehozták az Európai Űrkutatási Szervezetet (ESRO). Tagországai: Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Svájc. (Az ELDO és az ESRO összeolvadt, és 1975. május 31-től Európai Űrhivatal [ESA] név alatt működik.)
október 22. – Az USA tengeri blokád alá vette Kubát, ahonnan november 20-ig végül is a szovjetek elszállították rakétáikat.
december 18–20. – Kennedy elnök és Macmillan miniszterelnök tanácskozott Nassauban, a Bahama-szigeteken, és megegyeztek, hogy hadászati nukleáris erőikkel hozzájárulnak a NATO-hoz.
1963. január 16. – A francia képviselő nyilatkozatát követően a tanács tudomásul vette, hogy Franciaország volt algériai megyéi tekintetében az Észak-atlanti Szerződés vonatkozó pontjai 1962. július 3-tól nem alkalmazandók.
június 20. – Aláírták a Washington és Moszkva közötti forró drótról szóló megállapodást Genfben.
július 15–25. – Az USA, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió aláírta a légkörben, a világűrben és a víz alatt történő atomrobbantásokat betiltó szerződést.
október 10. – Életbe lépett az atomrobbantási kísérletek betiltását tartalmazó szerződés.
október 22–23. – A Big Lift fedőnév alatt végrehajtott hadgyakorlat során 14 500 amerikai katonát szállítanak repülőgépen az Egyesült Államokból Németországba, az Egyesült Államok azon képességének demonstrálására, hogy szükséghelyzetben gyorsan meg tudja erősíteni a NATO-erőket Európában.
november 22. – Kennedy elnököt lelőtték a Texas állambeli Dallasban.
1964. augusztus 1. – Manlio Brosio (Olaszország) követte Dirk Stikkert a NATO főtitkári beosztásában.
október 14. – Hruscsov eltávolítása után Leonyid Brezsnyev lett az SZKP főtitkára, Alekszej Koszigin pedig a miniszterelnök.
október 16. – Kína felrobbantotta első atombombáját.
1965. április 6. – Az Egyesült Államok felbocsátotta a világ első, Early Bird elnevezésű távközlési műholdját. A világ első globális telefon-, tévé- és távíró-távközlési rendszereként történt kipróbálása eredményes volt.
április 7. – A szovjet és keletnémet hatóságok lezárták a Berlinbe vezető utakat egyhetes időtartamra, amikor a Német Szövetségi Köztársaság parlamentje plenáris ülést tartott Nyugat-Berlinben a Kongresszusi Teremben.
április 23. – A Szovjetunió felbocsátotta első távközlési műholdját.
május 31.–június 1. – A NATO védelmi minisztereinek párizsi ülésén különös figyelmet szenteltek Görögország és Törökország védelmi problémáinak. Megállapodtak abban, hogy megvizsgálják az atomerők tervezésével kapcsolatos konzultációk javítására és a tervezésben való részvétel kibővítésére vonatkozó javaslatot.
szeptember 9. – Egy sajtókonferencián De Gaulle elnök bejelentette, hogy 1969-től megszűnik Franciaország részvétele a NATO integrált katonai szervezetében.
október 20. – Az Észak-atlanti Tanács jóváhagyta a NATO-főparancsnokságok és a Kanadai–amerikai Regionális Tervezőcsoport módosított feladatkörét.
december 14–16. – Az Észak-atlanti Tanács miniszteri szintű párizsi ülése új eljárásokat fogadott el, hogy javítsák a tagországok védelmi erőfeszítései áttekintésének, valamint az erőkkel történő hozzájárulásukról szóló megállapodás évenkénti folyamatát.
1966. március 10. – De Gaulle elnök bejelentette Franciaország szándékát, hogy kilép a szövetség integrált katonai szervezetéből.
december 14. – A Védelmi Tervező Bizottság létrehozta a Nukleáris Védelmi Ügyek Bizottságát és az Atomtervező Csoportot.
1967. március 31. – A Mons közeli Catseau-ban ünnepélyesen megnyitották a SHAPE-et, Belgiumban.
április 6–7. – Washingtonban első alkalommal tanácskozott az Atomtervező Csoport.
április 21. – Katonai rendszer vette át a hatalmat Görögországban.
június 14. – Az Észak-atlanti Tanács Luxemburgban ülésezett, ahol megvitatta a hatnapos izraeli–arab háború tapasztalatait.
október 16. – Hivatalosan megnyitották a NATO új főhadiszállását Brüsszelben.
december 12. – A Nukleáris Védelmi Ügyek Bizottságának brüsszeli ülésén megvizsgálták az Atomtervező Csoport jelentését a hadászati nukleáris erőkről, a ballisztikus rakétaelhárító rakétákról, a nukleáris fegyverek harcászati alkalmazásáról és a nukleáris tervezésben való nemzeti részvételről.
december 13–14. – Az Észak-atlanti Tanács jóváhagyta a Harmel-jelentést (a szövetség jövőjéről). A Védelmi Tervező Bizottság elfogadta a NATO új hadászati koncepcióját, a rugalmas reagálást, és jóváhagyta az Atlanti-óceáni Állandó Haditengerészeti Kötelék létrehozását. (STANAVFORLANT)
1968. január 19. – Az Egyesült Államok és a Szovjetunió a genfi leszerelési konferencián beterjesztette az atomsorompó-szerződés tervezetét.
június 24–25. – Az Észak-atlanti Tanács Reykjavíkban, Izlandon tartott miniszteri ülése áttekintette a Berlinbe vezető utakra vonatkozó intézkedéseket, és kiadta a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentésről szóló Nyilatkozatot.
augusztus 20–21. – Szovjet, lengyel, keletnémet, bolgár és magyar csapatok behatoltak Csehszlovákiába.
szeptember 12. – Albánia lemondott a varsói szerződésbeli tagságáról.
november 13–14. – Megalakult az Eurocsoport.
november 15–16. – Az Észak-atlanti Tanács elítélte a csehszlovákiai szovjet akciót, amelyet az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveivel ellentétesnek minősített, és figyelmeztetést intézett a Szovjetunióhoz.
1969. május 28. – Létrehozták az azonnal bevethető földközi-tengeri NATO-haditengerészeti köteléket. (NAVOCFORMED).
december 8–10. – Először ülésezett a Modern Társadalom Kihívásainak Bizottsága (CCMS).
1970. március 15. – Életbe lépett a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó szerződés.
március 20. – A Cape Kennedy támaszpontról fellőtték az első NATO-távközlési műholdat.
április 16. – Bécsben megkezdődtek az amerikai–szovjet hadászatifegyverzet-csökkentési tárgyalások.
június 11. – A Védelmi Tervező Bizottság miniszteri ülése megvitatta a szovjet erők jelenlétének fokozódását a Földközi-tengeren, és üdvözölte a földközi-tengeri gyorsan mozgósítható haditengerészeti kötelék szolgálatba állítását.
december 2–4. – A tanács és a Védelmi Tervező Bizottság (DPC) brüsszeli miniszteri ülésén az Egyesült Államok bejelentette, hogy nem csökkenti az amerikai erők létszámát Európában, kivéve, ha az kölcsönös kelet–nyugati intézkedés keretében történik. A DPC elfogadta a Szövetségi védelem az 1970-es években című tanulmányt. Tíz európai ország elfogadta az európai védelem javításának külön programját.
1971. február 2. – Felbocsátották a második NATO-távközlési műholdat a Cape Kennedyről.
október 1. – Joseph Luns (Hollandia) követte Manlio Brosiót a NATO főtitkári beosztásában.
október 5–6. – Kijelölték Manlio Brosiót, a NATO korábbi főtitkárát, hogy folytasson előzetes megbeszéléseket a szovjet kormánnyal és más érdekelt országok kormányaival a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentésről.
1972.május 26. – Moszkvában aláírták az ideiglenes szerződést a hadászati fegyverek korlátozásáról (SALT).
május 30–31. – Az Észak-atlanti Tanács bonni miniszteri ülésén egyetértettek abban, hogy megkezdik a multinacionális előkészítő megbeszéléseket az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferenciáról (EBEÉ). A NATO integrált katonai szervezetében részt vevő országok javaslatot tettek a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentés (MBFR) többoldalú megvizsgálására.
június 3. – Franciaország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és a Szovjetunió aláírta Berlinről a négyhatalmi megállapodást.
november 21. – Genfben megkezdődtek a SALT–II. tárgyalások.
november 22. – Helsinkiben megkezdték az EBEÉ többoldalú előkészítő megbeszéléseit.
december 21. – Az NSZK és az NDK képviselői Kelet-Berlinben aláírták az Alapszerződést.
1973. január 1. – Dánia, Írország és az Egyesült Királyság belépett az Európai Gazdasági Közösségbe.
január 31.– június 29. – Többoldalú előzetes megbeszélések Bécsben az MBFR-ről.
május 11. – Felavatták az Állandó Haditengerészeti Köteléket a Csatorna Főparancsnokság alárendeltségében. (STANAVFORCHAN)
július 3–7. – Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet megnyitása Helsinkiben.
október 3. – Bécsben megkezdődött a Kölcsönös és Kiegyensúlyozott Haderőcsökkentésről szóló konferencia.
október 6–24. – Az arab–izraeli jom kippuri háború.
1974. április 25. – Katonai puccskísérlet Portugáliában.
június 26. – A NATO-tagországok kormányfői találkoztak Brüsszelben. Aláírták az atlanti kapcsolatokról szóló nyilatkozatot, amelyet az Észak-atlanti Tanács hagyott jóvá Ottawában június 19-én.
július 23. – Konsztantinosz Karamanlisz lett Görögország miniszterelnöke, a katonai kormány lemondása után.
augusztus 14. – A görög erőket kivonták a NATO integrált katonai szervezetéből.
november 23–24. – Ford elnök és Brezsnyev főtitkár találkozott Vlagyivosztokban, és megállapodtak a hadászati atomeszközök további csökkentéséről.
1975. május 31. – Az ELDO és ESRO összeolvadásából létrejött az Európai Űrhivatal (ESA). Tagországai: Belgium, Dánia, Írország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Svájc.
július 31.– augusztus 1. – Az EBEÉ-n részt vevő állam- és kormányfők aláírták a Helsinki Záróokmányt.
1976. január 21–22. – Az Atomtervező Csoport hamburgi ülésén a NATO-tagországok védelmi miniszterei megvitatták a szovjet hadászati nukleáris képesség folyamatos növekedését, és áttekintették a SALT-megállapodás útján való stabilizáció kilátásait.
február 2. – Megalakult a Független Európai Program Csoport.
május 2–21. – Az Észak-atlanti Tanács oslói ülésén a külügyminiszterek áttekintették a kelet–nyugati kapcsolatokat, az EBEÉ záróokmánya végrehajtásában történt előrelépést, és megvitatták az MBFR kilátásait.
december 9–10. – Az Észak-atlanti Tanács elutasította a Varsói Szerződés országainak az atomfegyverek elsőként való alkalmazásáról történő lemondásra és a NATO-tagság korlátozására vonatkozó javaslatait. Felszólította az összes EBEÉ-államot, hogy ítéljék el az erővel való fenyegetést és az erő alkalmazását, beleértve a fegyverek összes típusát, az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a Helsinki Záróokmánnyal összhangban.
1977. május 10–11. – A NATO-tagállamok állam- és kormányfői Londonban megvitatták a hosszú távú védelmi programot.
október 4. – Belgrádban ülésezett (1977. október 4.–1978. március 9.) az EBEÉ soros értekezlete.
október 12. – Az Atomtervező Csoport Magas Szintű Részlegeinek létrehozása a hadszíntéri atomeszközök korszerűsítésének vizsgálatára.
1978. május 30–31. – Az Észak-atlanti Tanács és a tagállamok állam- és kormányfői Washingtonban üléseztek.
október 31.–december 11. – EBEÉ-szakértők találkozója Montreux-ben a viták békés rendezéséről.
november 18. – A floridai Cape Canaveral támaszpontról fellőtték a NATO harmadik távközlési műholdját.
december 5–6. – Jóváhagyták a Repülőgép-fedélzeti Korai Előrejelző és Vezetési Rendszert (AWACS).
1979. február 13.– március 26. – Az EBEÉ szakértői ülése a földközi-tengeri együttműködésről Vallettában.
április 11. – Különleges Csoport létrehozása a hadszíntéri atomrendszerek fegyverzetkorlátozási vonatkozásainak tanulmányozására. (A csoport 1979. december 11-én befejezte munkáját.)
június 18. – Carter elnök és Brezsnyev főtitkár aláírták a SALT–II szerződést Bécsben (a szerződést az USA nem ratifikálta).
november 4. – Iszlám forradalmárok elfoglalták az USA teheráni nagykövetségét, és 53 munkatársát túszul ejtették.
december 12. – A külügy- és védelmi miniszterek rendkívüli értekezletet tartottak Brüsszelben. A „kettős határozat” kapcsán megvitatták a hadszíntéri nukleáris eszközök modernizálását, beleértve a földi indítású szárnyas rakéták és a Pershing–II. rakéták telepítését Európában. Párhuzamosan folytatják a tárgyalásokat a telepítés elkerülése céljából.
december 29. – Az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülése azt követően, hogy a szovjet erők december 25–26-án behatoltak Afganisztánba.
1980. január 24. – A szövetség tagállamai elhatározták a Különleges Konzultatív Csoport megalakítását a fegyverzet ellenőrzésére, beleértve a hadszíntéri atomeszközöket is.
február 18.– március 3. – Az EBEÉ Tudományos Fóruma ülésezett Hamburgban.
május 4. – Tito jugoszláv elnök halála.
augusztus 31. – A lengyelországi Gdanskban hivatalosan megalakult a független Szolidaritás szakszervezet.
szeptember 11. – Katonai vezetés vette át a kormányzást Törökországban.
szeptember 22. – Háború tör ki Irak és Irán között.
október 20. – A görög fegyveres erőket újraintegrálták a NATO katonai szervezetébe.
november 11. – Megnyílt az EBEÉ értekezlete Madridban.
december 9–12. – A Tanács és a Védelmi Tervező Bizottság miniszteri ülésein kifejezték aggodalmukat a lengyelországi helyzet, valamint Afganisztán folytatódó szovjet megszállása miatt.
1981. január 1. – Görögország az Európai Gazdasági Közösség 10. tagja lett.
február 23. – A lázadó polgárőrök sikertelen kísérlete a spanyol ügyvezető kormány megdöntésére.
október 27. – Szovjet tengeralattjáró megsértette a svéd felségvizeket.
november 18. – Reagan elnök bejelentette az új fegyverzetcsökkentési kezdeményezést, beleértve a közepes hatótávolságú és a hadászati atomeszközöket is.
november 30. – Az USA és a Szovjetunió megkezdte a tárgyalásokat Genfben a közepes hatótávolságú atomeszközökről.
december 10–11. – Aláírták a jegyzőkönyvet Spanyolország belépéséről a NATO-ba.
december 13. – Lengyelországban bevezették a szükségállapotot.
1982. január 11. – Az Észak-Atlanti Tanács rendkívüli értekezletet tartott Bonnban a lengyelországi eseményekről.
április 2.–június 14. – Falklandi háború.
május 30. – Spanyolország a NATO 16. tagállama lett.
június 10. – Az Észak-atlanti Tanács ülésén részt vevő állam- és kormányfők elfogadták a bonni nyilatkozatot, benne a Szabadságban a békéért nevű szövetségi programot.
június 30. – Megkezdődtek a START-tárgyalások Genfben.
1983.március 23. – Reagan elnök bejelentette a Hadászati Védelmi Kezdeményezést (SDI) nevű komplex kutatási programot.
július 22. – Lengyelországban megszüntették a szükségállapotot.
szeptember 1. – A szovjet légierő a szahalini partok felett lelőtte a dél-koreai légitársaság egyik utasszállító repülőgépét, amelyen 269 utas tartózkodott.
szeptember 9. – Befejezték az EBEÉ soros madridi értekezletét.
október 25. – Az USA kelet-karib-tengeri erői katonai intervenciót hajtottak végre Grenadában.
október 25.– Az európai biztonsággal, a bizalomépítő intézkedésekkel és a leszereléssel
november 11. – foglalkozó stockholmi konferencia előkészítő ülése Helsinkiben.
október 27. – Montebellói (Kanada) Határozat. A védelmi miniszterek az Atomtervező Csoport ülésén döntöttek további 1400 atomrobbanófej Európából történő visszavonásáról.
november 23. – Földi indítású robotrepülőgépek (GLCM) szállítása Nagy-Britanniába, jelezve a NATO INF-eszközök telepítésének kezdetét.
november 23. – Szovjet határozat a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről folyó genfi tárgyalások megszakításáról.
december 8. – Befejeződött Genfben a hadászati fegyverek csökkentéséről szóló amerikai–szovjet tárgyalások (START) új fordulója, de a szovjet fél nem tűzött ki időpontot a tárgyalások folytatására.
december 8–9. – Az Észak-atlanti Tanács miniszteri ülésén a külügyminiszterek nyilvánosságra hozták a Brüsszeli Nyilatkozatot, amelyben kifejezték azon szándékukat, hogy kiegyensúlyozott és építő kapcsolat kialakítására törekszenek, és válaszadásra szólították fel a Szovjetuniót és a Varsói Szerződés többi országát.
december 13. – Törökországban a parlamenti választások után megalakult a polgári, jobbközép kormány.
1984. január 17. – Stockholmban megkezdődött az Európai Biztonság- és Bizalomépítési és Leszerelési Konferencia (CDE).
március 21.–április 30. – EBEÉ-szakértők tanácskoztak Athénban a viták békés rendezéséről.
május 31. – A NATO külügyminiszterei közzétették a Washingtoni Nyilatkozatot a kelet–nyugati kapcsolatokról.
június 7–9. – Londoni csúcsértekezlet. A hét legnagyobb fejlett ipari ország állam- és kormányfői nyilatkozatot adnak ki a kelet-nyugati kapcsolatokról és a fegyverzetkorlátozásról.
június 12. – A Nyugat-európai Unió hét országának külügyminisztere Párizsban elhatározta a WEU újjáélesztését.
június 25. – Lord Carrington (Egyesült Királyság) követte Joseph Luns-t a NATO főtitkáraként.
október 16–26. – Velencében EBEÉ gazdasági, tudományos és kulturális együttműködési szemináriumot tartottak.
október 26–27. – A Nyugat-Európai Unió tagországainak külügy- és védelmi miniszterei kiadják a római nyilatkozatot, amelyben bejelentik a WEU-n belüli együttműködés fokozására vonatkozó döntésüket.
december 7. – A NATO főtitkára átadta az első Atlanti Díjat Per Markussennek (Dánia) az Atlanti Szövetség célkitűzéseihez való többéves hozzájárulásért.
1985. március 11. – Mihail Gorbacsovot választották a SzU Kommunista Pártjának főtitkárává.
március 12. – Az USA és a Szovjetunió Genfben megkezdte az új fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat a védelmi és űrrendszerekről, a hadászati és a közepes hatótávolságú atomeszközökről.
április 26. – További 20 évre kiterjesztették a Varsói Szerződés érvényességi idejét.
május 7.–június 17. – EBEÉ-szakértői tárgyalásokat folytattak Ottawában az emberi jogokról.
október 15.–november 25. – Kulturális fórumot tartottak Budapesten
november 12. – Van der Beugel professzor (Hollandia) kapta másodikként az Atlanti Díjat az Atlanti Szövetségnek nyújtott kiemelkedő szolgálatai elismeréseként.
november 19–21. – Genfben találkozott Ronald Reagan, az USA elnöke és Mihail Gorbacsov szovjet vezető.
november 21. – Reagan elnök tájékoztatta az Észak-atlanti Tanács soron kívüli ülésén részt vevő állam- és kormányfőket Gorbacsovval folytatott genfi tárgyalásairól.
1986. január 1. – Portugália és Spanyolország az Európai Gazdasági Közösség (EEC) tagja lett.
január 28. – Az amerikai Challenger űrrepülőgép röviddel a felbocsátás után felrobbant, hét űrhajós meghalt.
március 12. – Felipe Gonzales spanyol miniszterelnök által szervezett népszavazás eredménye: Spanyolország továbbra is a NATO tagja maradjon az integrált katonai szervezetben való részvétel nélkül.
április 15. – Az USA-légierő Tripolira és Benghazira mért csapásokat, válaszul a líbiai terroristák támadásaiért.
április 15.–május 26. – EBEÉ-szakértői ülés az emberikapcsolatokról Bernben.
április 26. – A szovjetunióbeli csernobili atomerőműben baleset történt.
május 29–30. – Az Észak-atlanti Tanács Halifaxban, Kanadában tartott miniszteri ülésén a külügyminiszterek nyilatkozatot adtak ki, amelyben felszólították a Szovjetuniót: csatlakozzék hozzájuk „bátor, új lépések” megtételében a béke, biztonság és a termékeny kelet–nyugati párbeszéd elősegítése céljából. A miniszterek létrehozták a hagyományos fegyverek korlátozásával foglalkozó magas szintű alkalmi erőket.
szeptember 22. – Stockholmban záróokmány aláírásával befejeződött az európai biztonsági, bizalomépítési és leszerelési konferencia.
október 13. – Az Észak-atlanti Tanács brüsszeli rendkívüli ülésén, amelyen részt vettek a külügy- és védelmi miniszterek, Schultz amerikai külügyminiszter tájékoztatta a tanácsot az október 11–13-i reykjavíki csúcsértekezlet negatív kimeneteléről.
november 4. – Megnyílt a soron következő EBEÉ-konferencia Bécsben.
november 24. – Karl Kaiser professzor (NSZK) az Atlanti Díj harmadik kitüntetettje, amelyet a szövetségnek nyújtott szolgálataiért kapott.
december 11. – A NATO-tagországok külügyminiszterei kiadták a Brüsszeli Nyilatkozatot a hagyományos fegyverek korlátozásáról. Ebben felszólítottak arra, hogy kezdjenek tárgyalásokat a hagyományos erők stabilitásáról azzal a céllal, hogy felszámolják a fennálló egyenlőtlenségeket az Atlanti-óceántól az Urálig, és megteremtsék a hagyományos erők stabilitását alacsonyabb szinteken, továbbá hogy folytassanak tárgyalásokat a további bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről.
1987. január 26. – Spanyolország újból tárgyalni kezdett NATO-partnereivel a spanyol erőknek a szövetségben betöltendő jövőbeni szerepéről.
február 17. – Bécsben megkezdődtek a NATO és a Varsói Szerződés tagországai közötti tárgyalások az európai hagyományos erőkről az Atlanti-óceántól az Urálig bezárólag.
március 27. – Az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülése után Lord Carrington, a NATO főtitkára felajánlotta jószolgálatait a Görögország és Törökország között az Égei-tengerrel kapcsolatban kirobbant vita megoldásának elősegítésére.
június 4. – A Német Szövetségi Köztársaság parlamentje hivatalosan támogatta azt a javaslatot, amely az Európában telepített közepes hatótávolságú (INF) és a rövidebb hatótávolságó (SRINF) rakéták felszámolását irányozta elő.
június 5. – A kanadai kormány döntése: Európába kijelölt megerősítő csapatait az északi térségből a közép-európai térségbe irányítja át.
június 19. – Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja javaslatot tett egy közös francia–német dandár felállítására, amely első lépést jelentene egy közös európai harcos erő létrehozása felé.
július 22. – Mihail Gorbacsov szovjet vezető bejelentette, hogy a Szovjetunió kész eltávolítani az összes közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetet, beleértve a Szovjetunió ázsiai részében lévőket is, az amerikai–szovjet INF-szerződéssel összefüggésben.
július 23. – A genfi amerikai–szovjet fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon a szovjet tárgyaló fél javaslatot tett, amelyben elfogadta a „kettős nulla” megoldás elvét, mely szerint globálisan felszámolják a szárazföldi telepítésű, közbeeső hatótávolságú szovjet és amerikai rakétákat (LRINF és SRINF).
augusztus 20. – Hágában a Nyugat-európai Unió szakértői mérlegelték a közös fellépés lehetőségét az Arab-öbölben az olajszállítási útvonalak biztosítása érdekében.
augusztus 28–30. – Az USA ellenőrei megtekintették a Minszk körzetében végrehajtott katonai hadgyakorlatokat. Ez volt az első ellenőrzés, amelyet az 1986-os stockholmi okmány alapján hajtottak végre.
október 5–7. – A szovjet katonai ellenőrök megtekintették a Törökországban folyó NATO-hadgyakorlatot. Ez volt az első ellenőrzés az 1986-os stockholmi okmány alapján.
október 27. – A Nyugat-európai Unió külügy- és védelmi miniszterei elfogadták az Európai Biztonság Érdekeinek Platformját.
november 25. – Atlanti Díjjal tüntették ki Pierre Harmelt (Belgium), az 1967-es Harmel-jelentés szerkesztőjét.
december 8. – Az USA és a Szovjetunió szerződést kötött az atomrobbantások kölcsönös megfigyelésére.
december 10. – Háromnapos washingtoni csúcstalálkozó után Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet vezető ígéretet tett a hadászati fegyverek jelentős csökkentésére, és utasította a genfi tárgyalókat, hogy fogalmazzanak meg egy megállapodást az 1972. évi ABM-(SALT-) megállapodással összhangban.
december 11. – Az Észak-Atlanti Tanács kézjegyével látta el a Harmel-jelentést.
december 11. – Az Észak-atlanti Tanács megemlékezett a Harmel-jelentés 20. évfordulójáról.
1988. január 22. – A Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország kormánya létrehozta az Egyesített Biztonsági Tanácsot. A két kormány aláírta a francia–német dandár megalakításáról szóló szerződést is.
március 2–3. – Az Észak-atlanti Tanács csúcstalálkozójára került sor Brüsszelben. A résztvevők nyilatkozatot adtak ki a hagyományos fegyverzetek korlátozásáról, amelyben arra szólítanak fel, hogy további tárgyalásokat kell folytatni a hagyományos erőkben meglévő aránytalanság megszüntetésére.
május 15. – Megkezdődött a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból.
május 26–27. – A NATO védelmi miniszterei megbízást adtak a Végrehajtó Munkacsoportnak, hogy tekintse át a tagországok szerepét, kockázatait és felelősségét azon erőfeszítések keretében, amelyek célja a kollektív biztonság és védelem hihetőségének és hatékonyságának fenntartása.
május 31. – Ötnapos csúcstalálkozó zajlott Moszkvában. Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár kicserélte a nemrég ratifikált INF-szerződéseket, és kétoldalú megállapodásokat írtak alá az atomrobbantási kísérletek ellenőrzéséről és másokról.
június 9–10. – Az Észak-atlanti Tanács első olyan miniszteri ülésén, amelyet Madridban tartottak, a külügyminiszterek áttekintették a moszkvai csúcstalálkozón a kelet–nyugati kapcsolatokban regisztrált pozitív előrelépést, és üdvözölték Spanyolországnak a közös védelemhez való hozzájárulásában történt fejlődést.
június 24. – Bejelentették, hogy felállítják a NATO Összetett Erőit Észak-Norvégia megerősítésére válság vagy ellenségeskedén idején a kanadai CAST dandár helyett, amelyet a központi térségbe irányítanak át a kanadai kormány tervei szerint.
június 28.–július 1. – Az SZKP XIX. kongresszusa Moszkvában beindította a politikai, alkotmányos és jogi reformok programját.
július 1. – Lord Carringtont Manfred Wörner, az NSZK volt hadügyminisztere váltotta fel a NATO főtitkári beosztásában.
augusztus 20. – Életbe lépett a tűzszünet Irak és Irán között az Öböl-háborúban, az ENSZ BT 598. számú határozatával. Portugália és Spanyolország aláírta a WEU-hoz való csatlakozási egyezményt.
november 14. – Portugália és Spanyolország aláírta a Csatlakozási Szerződést a Nyugat-európai Unióval.
december 5. – Paul Nitze, Reagan elnök fegyverzet-ellenőrzési tanácsadója Atlanti Díjat kapott.
december 7. – Gorbacsov elnök értesítette az ENSZ-közgyűlést a Szovjetunió egyoldalú hagyományos erőinek csökkentéséről.
december 8. – A szövetség külügyminiszterei üdvözölték a szovjet hagyományos erők csökkentését, és javasolták a tárgyalások megkezdését a hagyományos erők egyensúlyának megteremtése, a biztonság és bizalomépítő intézkedések tárgyában.
1989. január 7–11. – Párizsban 149 ország részvételével konferenciát tartottak a vegyi fegyverekről.
január 18. – Gorbacsov elnök további részleteket közölt a szovjet fegyveres erőkben tervezett csökkentésekről, amelyekre az ENSZ-ben 1988. december 7-én mondott beszédében utalt. Bejelentette, hogy a szovjet védelmi kiadásokat 14,2 százalékkal, a fegyverek és katonai felszerelések gyártását 19,5 százalékkal fogják csökkenteni.
január 19. – Bécsben befejeződött az újabb Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet. Elfogadták a záródokumentumot a bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről, valamint a CFE-ről szóló új tárgyalásokról.
január 23–27. – A Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia és Bulgária bejelentette, hogy a jövőben csökkentik a hagyományos erőket és a katonai költségvetést. A csökkentést üdvözölték a szövetség országai, mivel hozzájárul az európai hagyományos erőkben fennálló egyensúlyi hiányok mérsékléséhez.
február 2. – A bécsi kölcsönös és kiegyensúlyozott haderő-csökkentési tárgyalások utolsó ülése.
február 11. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága jóváhagyta a többpárti politikai rendszerbe történő „fokozatos és folyamatos” átmenetet.
február 15. – Teljes mértékben kivonták a szovjet fegyveres erőket Afganisztánból.
március 6. – Az EBEÉ külügyminisztereinek találkozója Bécsben. Az értekezleten megkezdődtek az új tárgyalások a NATO és a VSZ 23 országa között az európai hagyományos fegyveres erőkről (CFE), továbbá az EBEÉ 35 országának képviselője között a bizalom- és biztonságnövelő intézkedésekről.
március 27. – Megtartották a Szovjetunió új Népi Küldöttek Kongresszusába történő választást, ahol több jelöltet állítottak. A választások számos választókerületben a hivatalos pártjelöltek vereségével zárult.
április 4. – Az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülésen emlékezett meg az Észak-atlanti Szerződés aláírásának 40. évfordulójáról. Több fővárosban is megemlékeztek az évfordulóról.
április 5. – Varsóban megállapodást írt alá a kormány az ellenzékkel arról, hogy intézkedéseket léptetnek érvénybe a Lengyelországban megvalósítandó politikai reform érdekében, amely kiterjed a szabad választásokra és a betiltott szakszervezeti mozgalom, a Szolidaritás elismerésére.
április 18–május 23. – EBEÉ Információs Fórum működött Londonban.
május 12. – Bush elnök javasolta az Open Sky (Nyitott Égbolt) rendszer bevezetését.
május 29–30. – Az Észak-atlanti Tanács csúcstalálkozója Brüsszelben. Az állam- és kormányfők előtt Bush elnök bejelentette az európai hagyományos fegyveres erők csökkentésének új koncepcióját. Elfogadták a szövetség átfogó fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési koncepcióját.
május 30.–június 23. – Az EBEÉ Humán Dimenziója Konferenciájának első találkozóját tartották Párizsban.
május 31. – Bush elnök az NSZK-ban tett látogatása alatt javasolta a szabad választások és a pluralizmus bevezetését Kelet-Európában, valamint a berlini fal lebontását.
június 3–4. – A kínai vezetők fegyveres erővel verték le a fegyvertelen diákok által vezetett, demokráciát sürgető megmozdulásokat Pekingben. Sokan életüket vesztették. Más városokban is nyugtalanság tört ki, nyomukban tisztogatások kezdődtek és az alapvető jogok megsértése volt tapasztalható.
június 4. és 18. – A lengyel szenátus szabad választásai és a szejm képviselői helyeinek 35 százalékát érintő részleges választások a Szolidaritás nagyarányú választási győzelmével végződtek.
június 8–9. – A Védelmi Tervező Bizottság ülésén a védelmi miniszterek megvizsgálták az európai hagyományos erők csökkentésére vonatkozó nyugati javaslatok kihatásait a védelmi tervekre.
június 16. – Nagy Imrét, az 1956-os magyar forradalom vezetőjét és mártírtársait –, akiket 1958-ban kivégeztek – Budapesten újratemették.
június 19. – Genfben újrakezdték a START tárgyalásokat.
július 2. – Meghalt Andrej Gromiko, a volt szovjet külügyminiszter és államfő.
július 6. – Meghalt Kádár János, az MSZMP nyugalmazott főtitkára.
augusztus 9. – A szövetségesek nevében a NATO-főtitkár nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a Bulgáriában élő török kisebbség helyzetével kapcsolatban.
augusztus 24. – Tadeusz Mazowieckit választották miniszterelnökké Lengyelországban. Az utolsó negyven évben ez az első nem kommunistákból álló lengyel kormány.
szeptember 10. – Magyarország megnyitotta nyugati határait. A nagyszámú keletnémet menekült Nyugatra távozott.
október 3. – Folytatódott a keletnémet exodus. Nagyszámú keletnémet állampolgár az NSZK prágai és varsói követségére menekült.
október 6–7. – Mihail Gorbacsov részt vesz az NDK 40. évfordulójának kelet-berlini ünnepségein, ahol sürgette a reformok végrehajtását az NDK-ban is.
október 16. – Az EBEÉ keretében környezetvédelmi értekezletet tartottak Szófiában.
október 18. – Erich Honeckert, az NSZEP főtitkárát Egon Krenz váltja fel.
október 23. – A magyar parlament által október 18-án elfogadott új alkotmány értelmében a Magyar Köztárasság szabad, demokratikus, független állam, amely megnyitja az utat az 1990-es többpárti szabad választások felé.
november 7. – Lemondott a keletnémet kormány, miután sok városban tüntetések zajlottak le, melyek során szabad választásokat, a kommunista hatalmi monopólium megszüntetését és a párt legfelsőbb vezetésében változásokat követeltek. A következő napon az egész Politikai Bizottság lemondott.
november 9–10. – A berlini fal megnyitása. A nagyarányú tüntetéseket követően az NDK kormánya feloldja a nyugati utazási korlátozásokat, és új átkelési pontokat nyit meg.
november 10. – Eltávolították Todor Zsivkovot, a Bolgár Kommunista Párt (1954 óta) vezetőjét.
november 14. – A keletnémet parlament Hans Modrow-t választotta miniszterelnöknek.
november 17. – Prágában egyetemi hallgatók tüntettek a kormány ellen. Václav Havel vezetésével megalakult a Független Polgári Fórum.
november 20. – Lipcsében a tüntetők követelték a két német állam egyesítését.
november 24. – Lemondott a Csehszlovák Kommunista Párt vezetősége. Karel Urbanek lett a főtitkár, és párbeszédet kezdett a Polgári Fórummal.
december 3. – Lemondott az új Keletnémet Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsága és Központi Bizottsága.
december 4. – NATO-csúcstalálkozóra került sor Brüsszelben. Bush elnök ismertette a NATO-vezetőkkel Gorbacsov szovjet elnökkel Málta szigetén december 2–3-án lezajlott csúcstalálkozó eredményeit, amelyek szerint a két ország között az együttműködés új korszaka kezdődik el. Moszkvában a Varsói Szerződés vezetőinek csúcstalálkozóján bejelentették, hogy elvetik a Brezsnyev-doktrínát, és elítélik a VSZ 1968-as csehszlovákiai invázióját.
december 7. – Lemondott Gustav Husak elnök, és koalíciós kormány alakult Csehszlovákiában. A NATO 1989-es Atlanti Díját Sir Michael Howard, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója kapta.
december 11. – Tüntetések Bulgáriában, amelyek a szabad választások ígéretéhez és a kommunista párt vezető szerepének megszüntetéséhez vezettek.
december 14–15. – Az Észak-atlanti Tanács miniszteri találkozójára került sor Brüsszelben. A külügyminiszterek áttekintették a gyorsuló közép- és kelet-európai változásokat.
december 19. – Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter látogatást tett a NATO-központban, és tárgyalásokat folytatott Manfred Wörner NATO-főtitkárral, továbbá a NATO-országok állandó képviselőivel. Ez volt az első miniszteri látogatás közép- vagy kelet-európai kormányzat részéről a NATO-ban.
december 20. – Temesváron a román csapatok és a rendőrség tüzet nyitott a kormány ellen tüntetőkre.
december 22. – Megdőlt a Ceausescu-rendszer. Nicolae Ceausescut a román fegyveres erők letartóztatták, és december 25-én kivégezték. A megalakult Nemzeti Megmentési Front elnöke Ion Iliescu lett.
december 29. – A lengyel parlament eltörölte a kommunista párt vezető szerepét, és az ország nevét Lengyel Köztársaságra változtatta.
december 29. – Csehszlovákiában Václav Havelt választották elnökké.
1990. január 15. – A bolgár parlament eltörölte a kommunista párt 44 éves politikai hatalmi monopóliumát.
január 16–febr. 5. – Bécsben az EBEÉ keretében 35 ország részvételével szemináriumot tartottak a katonai doktrínákról.
február 6. – A SZKP Központi Bizottságának ülésén Gorbacsov bejelentette, hogy a reformok közé tartozik az SZKP vezető szerepének feladása és a politikai pluralizmus bevezetése is.
február 11–13. – A NATO- és a VSZ-országok külügyminiszterei, más EBEÉ-országok megfigyelőivel együtt, Ottawában megtartották a Nyitott Égbolt konferenciát.
február 13. – Az Ottawában rendezett Nyitott Égbolt konferencián az érintett külügyminiszterek napirenden kívül megállapodtak, hogy megbeszéléseket folytatnak a „kettő plusz négy” keretben a német egyesítés külső vonatkozásairól. A NATO és a Varsói Szerződés külügyminiszterei megállapodtak azokról a lépésekről, amelyek a CFE-megállapodás 1990-ben történő megkötéséhez szükségesek.
március 3. – Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter a NATO-központba látogatott, és megbeszélést folytatott Manfred Wörner NATO-főtitkárral.
március 8. – Az Észak-atlanti Tanács ülésén, amelyen részt vett Helmut Kohl kancellár, megbeszéléseket folytattak a szövetségi köztársaság kormányának a németországi fejleményekkel kapcsolatos álláspontjáról és ezzel összefüggő biztonsági ügyekről.
március 11. – A litván parlament a Szovjetunióból való kilépésre és a függetlenségre szavazott.
március 17. – A Varsói Szerződés prágai külügyminiszteri ülése támogatja, hogy fennmaradjon mind a NATO, mind a Varsói Szerződés.
március 18. – Az NDK első szabad választásán a túlnyomó többség a konzervatív „Szövetség Németországért”-ra szavazott és ez vált a jövőbeni német egyesítési folyamat kulcsává.
március 19.–április 11. – EBEÉ Gazdasági Együttműködési Konferenciát tartottak Bonnban.
március 21. – Krystof Skubiszewski lengyel külügyminiszter tett látogatást a NATO-központban, és tárgyalt Manfred Wörner NATO-főtitkárral, valamint a NATO-tagországok állandó képviselőivel.
március 26. – A csehszlovák kormány elrendelte az Ausztriával és az NSZK-val határos területén telepített létesítmények lebontását.
március 27. – Portugália és Spanyolország belépett a Nyugat-európai Unióba.
április 7. – A magyarországi választásokat a Magyar Demokrata Fórum (középjobboldal) nyerte.
április 12. – Az NDK koalíciós kormánya támogatta az NSZK-val való egyesülést és azt, hogy az egyesült ország a NATO tagja legyen.
május 3. – Bush elnök bejelentette, hogy hatályon kívül helyezte az Európában lévő atomtüzérség és a Lance rakéták modernizálásának programját.
május 4. – A lett parlament kihirdette a balti köztársaság függetlenségét.
május 8. – Az észt parlament módosította a köztársaság nevét, alkotmányát, és visszaállította a háború előtti nemzeti zászlót és himnuszt.
május 9–10. – A NATO védelmi miniszterek és az Atomtervező Csoport Kananaskisban (Kanada) tartott ülésén megtárgyalták az európai politikai változások hatását a NATO biztonságpolitikájára.
május 20. – A romániai választásokon Ion Iliescut választották köztársasági elnökké. A parlamentben a Nemzeti Megmentési Front többséget szerzett.
május 22–23. – A NATO védelmi miniszterei a Védelmi Tervező Bizottság ülésén számba vették a NATO biztonságpolitikáját befolyásoló európai változásokat, és kezdeményezték a NATO katonai stratégia áttekintését. Antall József, Magyarország új miniszterelnöke bejelentette kormánya ama szándékát, hogy kezdeményezi a VSZ-ből való kilépést tárgyalások útján.
május 3. – Borisz Jelcint választották az Orosz Köztársaság elnökévé.
május 3.–június 2. – Amerikai–szovjet csúcstalálkozó Washingtonban.
június 5. – 35 ország külügyminisztereinek részvételével került sor az EBEÉ Humán Dimenziójának második konferenciájára Koppenhágában, ahol elfogadták Albánia megfigyelői státusát.
június 7–8. – Az Észak-atlanti Tanács ülést tartott a skóciai Turnberryben, amelyről kiadták az Üzenet Turnberryből című nyilatkozatot. Ebben kifejezték eltökéltségüket, hogy megragadják a mélyreható európai változásokból eredő történelmi lehetőségeket, és baráti jobbot nyújtanak a Szovjetuniónak és a többi európai országnak.
június 8. – Parlamenti választások eredményeként a Polgári Fórum és szövetségesei szereztek többséget a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben.
június 1. és 17. – A parlamenti választásokon Bulgáriában a Bolgár Szocialista Párt szerzett többséget a parlamentben.
június 18. – A NATO 1990–91-re 70 kutatási ösztöndíjat hirdetett meg. Ezek közül 55 ösztöndíjat demokratikus intézményekkel kapcsolatos kutatásra szántak, és első ízben nemcsak a NATO, hanem közép- és kelet-európai országok állampolgárai is kaphatták.
június 28. – Az EBEÉ emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai konferenciáján a kelet-európai országok (kivéve Albániát, amely 1991 júniusában csatlakozott az EBEÉ-folyamathoz) elkötelezték magukat a többpárti parlamenti demokrácia és a törvényes rend mellett.
június 29. – Jeszenszky Géza magyar külügyminisztert Manfred Wörner NATO-főtitkár fogadta a NATO-központban.
július 2. – Pénzügyi unió alakult az NSZK és az NDK között.
július 3. – Taro Nakajama japán külügyminisztert fogadta Manfred Wörner NATO-főtitkár.
július 6. – A NATO állam- és kormányfői Londonban közzétették a londoni nyilatkozatot a NATO átalakításáról, a közép- és kelet-európai országokkal való együttműködésről.
július 10. – Markus Meckel, az NDK külügyminisztere látogatást tett a NATO-központban.
július 13–17. – Manfred Wörner, a NATO főtitkára Moszkvába látogatott – Sevardnadze szovjet külügyminiszter meghívására –, és a szovjet vezetőkkel tárgyalásokat folytatott a londoni nyilatkozatról.
július 16. – Kohl kancellár és Gorbacsov elnök megállapodtak a német szuverenitás helyreállításában és teljes jogú német NATO-tagságban.
július 17. – Párizsban befejeződött a „kettő plusz négy” konferencia Németország egyesítéséről.
július 18. – Antall József magyar miniszterelnök látogatást tett a NATO-központban.
augusztus 2. – Iraki csapatok elfoglalták Kuvaitot.
augusztus 6. – Az ENSZ BT közölte, hogy szankciókat foganatosít Irak ellen, és követelte Iraktól, hogy vonja ki csapatait a megszállt Kuvaitból.
augusztus 8. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa semmisnek nyilvánította Iraknak Kuvait de facto annektálására vonatkozó bejelentését.
augusztus 10. – Az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülést tartott, amelyen a tagállamok külügyminiszterei konzultációt folytattak az öbölbeli fejleményekről.
augusztus 22. – Az NDK törvényhozó testülete megszavazta az NDK és NSZK 1990. október 3-án történő egyesítését, és egyetértett a szabad választások 1990. december 2-i megtartásával az egyesített Németországban.
szeptember 4. – A Nyugat-európai Unió 9 tagállama egyetértett az öbölbeli koordinált tengeri hadműveletekkel az Irak elleni nemzetközi embargó érvényesítése céljából. A Nyugat-európai Unió tagjai és más országok erőket küldtek a térségbe.
szeptember 5–8. – Manfred Wörner NATO–főtitkár a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságba látogatott, ahol tárgyalásokat folytatott az elnökkel, a miniszterelnökkel és az országgyűlés elnökével.
szeptember 7. – Folytatódtak a konzultációk az Észak-atlanti Tanácsban az Öbölben történt politikai, katonai és gazdasági fejleményekről a szövetség politikájának összehangolása és a szövetségesek azon elkötelezettsége keretében, miszerint tevékenykedni kívánnak az ENSZ-nek az Öböl-válsággal kapcsolatos határozatai alkalmazásának érdekében.
szeptember 10. – James Baker USA-külügyminiszter az Észak-atlanti Tanács rendkívüli miniszteri ülését tájékoztatta az Öböl-válsággal kapcsolatos amerikai–szovjet csúcstalálkozóról.
szeptember 12. – A „kettő plusz négy szerződés” moszkvai aláírása alkalmából kiadott nyilatkozatban a szövetség üdvözölte ezt a történelmi jelentőségű megállapodást, amely megnyitotta az utat Németország egyesítése és a teljes szuverenitáshoz való visszatérése felé.
szept. 13-15. – Manfred Wörner NATO-főtitkár Lengyelországba látogatott.
szeptember 14. – A NATO Különleges Konzultatív Csoportjában kezdeményezték, hogy a szövetség folytasson konzultációt a kis hatótávolságú nukleáris erőkkel kapcsolatos jövőbeni tárgyalásokról, amelyekre felhívást tartalmazott a londoni nyilatkozat. A szövetség abban a nyilatkozatban, amelyben elítélte, hogy iraki katonák erőszakkal behatoltak a NATO-nagykövetségek épületeibe Kuvaitban, felszólította Irakot, hogy engedje szabadon a foglyul ejtett személyeket, és szüntesse be a további erőszakos cselekményeket.
szeptember 24.–október 19. – Palma de Mallorcán az EBEÉ földközi-tengeri értekezletet tartott.
október 1–2. – New Yorkban az EBEÉ külügyminisztereinek konferenciáján határozatban ítélték el a kuvait elleni iraki agressziót.
október 3. – A német egyesítés napján az Észak-atlanti Tanács üdvözölte az egyesített országot mint a NATO teljes jogú tagját.
október 15. – Mihail Gorbacsovot Nobel-békedíjjal tüntették ki.
október 23. – Petre Roman román miniszterelnököt a NATO-ban fogadta Manfred Wörner főtitkár.
október 25–26. – M. A. Mojszejev tábornok, a szovjet honvédelmi miniszter első helyettese, vezérkari főnök a NATO-ba látogatott.
október 26. – Dr. Für Lajos, a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere látogatást tett a NATO-központban.
november 15. – Manfred Wörner főtitkár fogadta a NATO-központban Luben Gotsev bolgár külügyminisztert.
november 17. – Az EBEÉ tárgyalófelek elfogadták a bécsi dokumentumot (CSBMS)
november 19. – Az EBEÉ párizsi csúcsértekezletén 22 ország, a NATO és a VSZ tagállamai aláírták az európai hagyományos erőkről szóló szerződést, és közös nyilatkozatban kijelentették, hogy nem követnek el egymás ellen agressziót.
november 21. – Az EBEÉ állam- és kormányfői aláírták a Párizsi Chartát.
november 22–25. – Manfred Wörner NATO főtitkár Magyarországra látogatott.
november 26–28. – Az Észak-atlanti Közgyűlés londoni értekezletén társult küldött státust kapott a szovjet, bolgár, csehszlovák, magyar és lengyel parlamenti küldöttség.
december 6–7. – A Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport miniszteri ülést tartott Brüsszelben. A védelmi miniszterek támogatták az ENSZ 678-as határozatát, amely követeli az iraki csapatok visszavonását Kuvaitból és az új NATO-stratégiai koncepció kidolgozását.
december 9. – Lengyelországban Lech Walesát választották elnökké.
december 11. – Az albán kommunista párt – 45 évi egypárti diktatúra után – bejelentette, hogy törvényesíti a politikai ellenzék pártjait.
december 13. – Vasile Ionel tábornok, román védelmi miniszter látogatást tett a NATO-központban.
december 15. – Az Európai Közösség vezetői római csúcstalálkozóján a gazdasági, pénzügyi és politikai unió kérdéseiről tárgyaltak.
december 17-18. – Az Észak-atlanti Tanács brüsszeli ülésén a külügyminiszterek áttekintették a júliusi londoni csúcstalálkozó óta eltelt eredményeket, és nyilatkozatot adtak ki az Öböl-válságról.
december 20. – Lemondott Sevardnadze szovjet külügyminiszter.
1991. január 2. – A NATO széttelepítette a NATO rohamdandár repülőgépeit Törökországban hadműveleti feladat végrehajtására.
január 8. – Szovjet katonák vették körül a litván fővárost, hogy érvényt szerezzenek a kötelező besorozásnak.
január 9. – Az amerikai és az iraki külügyminiszter genfi találkozóján Irak továbbra is fenntartotta, hogy nem hajlandó kivonulni Kuvaitból.
január 11. – A NATO nyilatkozatot adott ki, sürgetve a szovjet kormányzatot, hogy ne alkalmazzon erőszakot és megfélemlítést a balti köztársaságok ellen.
január 15.–február 8. – EBEÉ-szakértők tanácskoztak Vallettában a vitás kérdések békés rendezéséről.
január 17. – A koalíciós erők légitámadást indítottak Irak ellen. Megkezdődött az Öböl-háború.
február 9. – A litván népszavazáson részt vevők 85 százaléka a függetlenség mellett szavazott.
február 18. – Villem van Eekelen, a Nyugat-európai Unió főtitkára a NATO-ba látogatott, és tárgyalásokat folytatott Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával az európai biztonsági identitásról és a NATO–NYEU közötti együttműködésről.
február 19. – Az Öböl-háború befejezését célzó, a tizenegyedik órában beterjesztett szovjet béketerv nem felelt meg a szövetség azon követelésének, hogy vonják ki az iraki erőket feltétel nélkül.
február 24. – A koalíciós erők megindították a szárazföldi offenzívát Kuvaitban.
február 25. – A Varsói Szerződés hat országának képviselői Budapesten bejelentették a VSZ katonai szervezetének feloszlatását. Megszünteti a Honvédelmi Miniszterek Bizottságát, a Katonai, Tudományos és Technikai Tanácsot.
február 27. – Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter látogatást tett a NATO-ban.
február 28. – A koalíciós erők felszabadították Kuvaitot. Bush elnök felfüggesztette a szövetséges koalíciós erők hadműveleteit. Irak elfogadta feltétel nélkül az ENSZ mind a tizenkét határozatát, amelyek az iraki csapatok Kuvaitból való visszavonására vonatkoznak.
március 3. – A népszavazáson Észtországban a szavazók 77, Lettországban a szavazók 73 százaléka a függetlenség mellett voksolt.
március 4. – A szovjet törvényhozás ratifikálta a német egyesítést lehetővé tevő szerződést. Ezzel hivatalosan is hatályukat vesztették a II. világháború után Németországra vonatkozóan létrejött négyhatalmi megállapodás intézkedései.
március 6. – A NATO kivonta az AMF-erőket Törökországból.
márc. 3–26. – Az USA visszavonta a közepes hatótávolságú atomeszközeit Európából (Pershing–2-ket és cirkáló robotrepülőket) az INF-szerződéssel összhangban.
március 21. – Václav Havel, a Cseh és Szlovák Köztársaság elnöke az Észak-atlanti Tanács meghívására látogatást tett a NATO-központban.
március 31. – Hivatalosan feloszlatták a Varsói Szerződés katonai szervezeteit.
április 15. – Londonban megnyitották az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD), amelyet a kelet-európai országok és a Szovjetunió azon törekvéseinek segítésére hoztak létre, hogy kifejlesszék a demokráciát és a piacgazdaságot.
április 23–24. – Vigleik Eide tábornok, a NATO Katonai Bizottságának elnöke a Cseh és Szlovák Köztársaságba látogatott.
április 25–26. – Európa biztonsága a jövőben címmel konferenciát tartottak Prágában.
április 29. – A NATO posztumusz Atlanti Díjjal tüntette ki Giovanni Malagodi olasz szenátort.
április 30. – Dimitar Popov bolgár miniszterelnök és Mutafchiev vezérezredes, védelmi miniszter a NATO-központba látogatott.
május 7. – A jugoszláv védelmi miniszter deklarálta, hogy országában polgárháborús állapot van.
május 12. – A Szovjetunió felszámolja a megmaradó SS–20-as rakétákat az INF–szerződés értelmében.
május 21. – Az USA-képviselőház követeli, hogy az Európában állomásozó USA-csapatok létszámát 1995-re 250 000 főről 100 000 főre csökkentsék. A szovjet Legfelsőbb Tanács törvényt fogadott el a külföldi utazások és a kivándorlás liberalizálásáról.
május 23. – Piotr Kolodziejczuk lengyel védelmi miniszter a NATO-központba látogatott.
május 28–29. – A NATO Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport ülésén a védelmi miniszterek egyetértésre jutottak egyebek között a NATO új szervezeti felépítésében.
május 28.–június 7. – Az EBEÉ kulturális örökségi szimpoziumot tartott Krakkóban.
június 1. – Amerikai és szovjet tisztségviselők jelentették, hogy megoldódtak a CFE-megállapodással kapcsolatos még fennálló nézetkülönbségek.
június 6–7. – A NATO külügyminiszterek Koppenhágában tartott ülésükön nyilatkozatot adtak ki a közép- és kelet-európai országokkal való partnerség kérdéséről, a NATO alapvető biztonsági funkcióiról az új európai környezetben, végül a CFE-szerződéssel kapcsolatos problémák megoldásáról.
június 12–14. – Manfred Wörner NATO-főtitkár hivatalos látogatást tett Bulgáriában.
június 19. – Albánia az EBEÉ 35. tagállama lett.
június 19–20. – Az EBEÉ Tanácsa ülésezett Berlinben. A külügyminiszterek létrehozták az EBEÉ szükséghelyzeti mechanizmust, amely lehetővé teszi a vezető tisztségviselők gyors összehívását – 13 állam megállapodása és a viták békés rendezéséről szóló Valletta-jelentés alapján.
június 20. – A német törvényhozás határozata alapján az ország hivatalos fővárosa Berlin.
június 25. – Szlovénia és Horvátország Parlamentje proklamálta függetlenségét.
június 28. – Feloszlott a KGST.
július 1. – A Varsói Szerződést hivatalosan is felbontották.
július 1–19. – EBEÉ-szakértők genfi ülése a nemzeti kisebbségekről.
július 3. – Lech Walesa lengyel elnök látogatást tett a NATO-ban.
július 4–5. – Manfred Wörner NATO-főtitkár Romániába utazott.
július 30. – Borisz Jelcin orosz elnök aláírta a Litvánia függetlenségét elismerő szerződést.
július 30–31. – Az amerikai és szovjet elnökök kétnapos csúcstalálkozójukon bejelentették a kétoldalú kapcsolatok új korszakát, és aláírták a START szerződést a hadászati nukleáris fegyverzet csökkentéséről.
augusztus 19. – Gorbacsov szovjet elnököt államcsínnyel elmozdították hivatalából, és helyét szükséghelyzeti bizottság vette át. A NATO tanácsa rendkívüli ülést tartott, figyelmeztetve a Szovjetuniót a súlyos következményekre, ha a reformfolyamat megszakadna. Felfüggesztették a nyugati segélyprogramokat. Borisz Jelcin orosz elnök általános sztrájkra szólított fel, a lojális harckocsik az orosz parlament közelében foglaltak el állásokat.
augusztus 21. – Az Észak-atlanti Tanács külügyminiszterei a szovjet helyzetet vitatták meg, elítélték Gorbacsov alkotmányellenes eltávolítását, és követelték a demokratikus reformok helyreállítását. Gorbacsov elnök visszatért Moszkvába. Adrian Nastase román külügyminiszter látogatása a NATO-központban.
augusztus 25. – Gorbacsov elnök elismerte, hogy az elszakadni kívánó köztársaságok függetlenségi követeléseit már nem lehet megtagadni. Az EK országai késznek mutatkoznak arra, hogy diplomáciai kapcsolatokra lépjenek a három balti állammal.
augusztus 28. – Gorbacsov elnök külügyminiszterré nevezte ki Borisz Pankin volt csehszlovákiai nagykövetet. A KGB-t megfosztotta csapataitól, és vizsgálatot rendelt el a KGB tevékenységeiről.
augusztus 29. – A szovjet törvényhozás felfüggesztette az SZKP minden tevékenységét.
szeptember 5. – A Népi Küldöttek Kongresszusa feloszlása előtt átadta az alapvető hatalmat a köztársaságoknak.
szeptember 10.–október 4. – Moszkvában megtartották az EBEÉ emberi dimenzióval foglalkozó konferenciájának harmadik ülését. Észtország, Lettország és Litvánia az EBEÉ részt vevő államaivá váltak.
szeptember 17. – Észtország, Lettország és Litvánia belépett az ENSZ-be.
szeptember 27. – Bush elnök bejelentette az USA atomfegyvereinek jelentős csökkentését, és felszólította a Szovjetuniót hasonló lépésre. Az USA megsemmisíti összes földi indítású harcászati atomfegyvereit, továbbá leszereli a nukleáris robotrepülőgépeket a tengeralattjárókról és más hadihajókról.
október 6. – Krakkóban tanácskozott a lengyel, a magyar és a csehszlovák külügyminiszter a NATO-ba történő belépés lehetőségeiről. Gorbacsov elnök bejelentette, hogy felszámolják a szovjet rövid hatótávolságú nukleáris fegyverzetet, és eltávolítják a harcászati nukleáris eszközöket a hajókról, tengeralattjárókról és a földi támaszpontú haditengerészeti repülőgépekről.
október 17. – A NATO védelmi miniszterei az olaszországi Taorminában üléseztek. Bejelentették, hogy a NATO európai raktáraiban elhelyezett sub-strategic atomfegyverek számát 80 százalékkal csökkentik.
október 21. – Gyerjabin szovjet külügyminiszter-helyettes látogatást tett a NATO-központban.
október 24–25. – Szemináriumot rendeztek a NATO-ban a légiforgalom irányításának polgári-katonai összehangolásáról a NATO és a kelet-közép-európai országok részvételével.
október 28. – Antall József magyar miniszterelnök látogatást tett a NATO-központban.
október 30. – Madridban megnyílt az első közép-keleti békekonferencia az USA és a Szovjetunió közös elnöksége alatt.
november 4–15. – Az EBEÉ szakértői tanácskoztak Oslóban a demokratikus intézményekről.
november 7–8. – Az Észak-atlanti Tanács Rómában tartott ülést az állam- és kormányfők részvételével. Elfogadták a NATO új stratégiai koncepcióját, és kiadták a római nyilatkozatot a békéről és az együttműködésről.
november 11. – Manfred Wörner NATO-főtitkár fogadta Krzystof Sukiszewski lengyel külügyminisztert.
november 12. – Lennart Mari észt és Stojan Ganev bolgár külügyminisztert fogadták a NATO-központban.
november 14. – Zselev bolgár elnök látogatást tett a NATO-központban.
november 25. – Nicolas Spiroiu román nemzetvédelmi minisztert fogadták a NATO-központban.
december 1. – Az ukrajnai népszavazás során a szavazók 90 százaléka szavazott a függetlenségre.
december 8. – A három volt szovjet köztársaság, Oroszország, Belarusz és Ukrajna képviselői Minszkben megállapodtak a Független Államok Közösségének létrehozásában a Szovjetunió helyett.
december 9–10. – Az Európai Közösség állam- és kormányfői Maastrichtban elfogadták a gazdasági, pénzügyi és politikai unióról szóló szerződést. A Nyugat-európai Unió tagállamainak képviselői ugyancsak Maastrichtban tanácskoztak, melynek során felszólították az Európai Unió tagjait, hogy csatlakozzanak a Nyugat-európai Unióhoz, vagy megfigyelővel képviseltessék magukat. Felhívták a NATO több európai tagállamát, hogy társult tagként csatlakozzon a WEU-hoz.
december 12–13. – A NATO Védelmi Tervező Bizottság Brüsszelben tartotta ülését. A védelmi miniszterek áttekintették a főbb szervezeti változásokat, amelyeket az új stratégiai koncepció tett szükségessé, beleértve a csapatok és fegyverzetek számában eszközölt lényeges csökkentéseket.
december 13. – Gennagyij Burbulis, Oroszország első miniszterelnök-helyettese látogatást tett a NATO-központban, ahol Manfred Wörner NATO-főtitkárral megvitatta a Szovjetunióban kialakult helyzetet, miután Oroszország, Ukrajna és Belarusz megalakította a Független Államok Közösségét.
december 17. – Moszkvában Jelcin orosz és Gorbacsov szovjet elnök megállapodott, hogy 1991. december végéig lezajlik az átmenet a Független Államok Közösségébe.
december 19. – Az Észak-atlanti Tanács brüsszeli ülésén részt vevő külügyminiszterek elítélték a jugoszláviai erőszakos cselekményeket, és a Római Csúcsértekezlet határozatának megfelelően döntöttek a Szovjetuniónak nyújtandó NATO humanitárius segélyről.
december 21. – A volt Szovjetunió 11 köztársaságának képviselői találkoztak Alma-Atában, és megállapodást írtak alá az új FÁK létrehozásáról, amely végérvényesen jelezte a Szovjetunió megszűntét.
december 25. – Gorbacsov lemondott az elnöki és a szovjet fegyveres erők legfelsőbb parancsnoki tisztségéről.
1992. január 1. – Butrosz Galit (Egyiptom) választották meg az ENSZ főtitkárává a nyugállományba vonult Javier Perez de Cuellar (Peru) helyett.
január 6. – Grúz lázadók megdöntötték Gamszahurdija kormányát.
január 7–8. – NATO-repülőgépek részt vettek az Európai Közösség humanitárius segélyakciójában, melynek keretében Moszkvába és Szentpétervárra szállítottak segélyeket. (A repülőgépeket a német és a kanadai kormány biztosította.)
január 8–10. – Az EBEÉ vezető tisztségviselőinek ülése Prágában.
január 10. – A nem hivatalos magas szintű munkacsoport első találkozója. A csoportot az Észak-atlanti Együttműködési Tanács hozta létre. Az ülésen megvitatták a CFE-szerződés ratifikálásával és végrehajtásával kapcsolatos ügyeket, továbbá megállapodásra jutottak a CFE-szerződés érvénybe lépésének szakaszos megközelítése kérdésében.
január 22–23. – Washingtonban 47 ország részvételével nemzetközi koordináló konferenciát tartottak az egykori Szovjetunió megsegítéséről, amelyet az Egyesült Államok szponzorált. A konferencián részt vettek: Manfred Wörner, a NATO főtitkára, valamint más nemzetközi szervezetek képviselői.
január 30. – Az ENSZ 15 tagú Biztonsági Tanácsa megtartotta első csúcsértekezletét, amelyen részt vett Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke.
január 30–31. – Az EBEÉ külügyminiszteri tanácsának prágai ülése elismerte az Orosz Föderációt mint a volt Szovjetunió jogi utódját, és tíz egykori szovjet köztársaságot felvett az EBEÉ-be.
február 19. – Gasanov azerbajdzsáni miniszterelnök látogatást tett a NATO-központban.
február 21. – Manfred Wörner NATO-főtitkár Bukarestben megnyitotta az új Euro-atlanti Központot.
február 22–23. – Manfred Wörner NATO-főtitkár Ukrajnában tett látogatást.
február 24–25. – Manfred Wörner NATO-főtitkár Oroszországba látogatott.
február 26. – A kanadai kormány közölte döntését a NATO-val, miszerint 1994-ig 1100 fővel csökkenti az Európában állomásozó csapatainak létszámát, ugyanakkor megerősítette, hogy továbbra is teljesíti más kötelezettségeit a NATO-ban és az integrált katonai szervezetben. Az Észak-atlanti Tanács Jugoszláviáról kiadott nyilatkozatában felhívja az összes résztvevő felet, hogy tartsa tiszteletben a tűzszünetet, ezzel tegye lehetővé az ENSZ-békefenntartó erők szétbontakoztatását.
február 27–márc. 24. – A Független Államok Közösségének nyújtandó segítséggel foglalkozó washingtoni koordináló konferencia egészségügyi munkacsoportja szakértői küldöttség kiküldését szponzorálta. A küldöttség a NATO egyik Boeing–707 típusú repülőgépén tíz várost keresett fel az egészségügyi igények felmérése céljából.
március 5–6. – Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Oroszország és Svédország külügyminiszterei koppenhágai találkozójukon bejelentették a Balti-tengeri Államok Tanácsának megalakítását.
március 10. – Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács ülésén részt vevő külügyminiszterek elfogadták a párbeszédre, a partnerségre és az együttműködésre vonatkozó munkatervüket.
március 11. – Francesco Cossiga, az Olaszország elnöke látogatást tett a NATO-központban.
március 11-12. – Manfred Wörner NATO-főtitkár Lengyelországban megnyitotta a Biztonság Európában címmel rendezett szemináriumot.
március 13-16. – Manfred Wörner NATO-főtitkár meglátogatta a balti államokat.
március 24. – Helsinkiben megkezdődött az EBEÉ negyedik találkozója, amelyen Horvátország, Grúzia és Szlovénia az EBEÉ tagja lett. Aláírták az Open Skies egyezményt.
április 1. – A NATO védelmi miniszterek Koppenhágában találkoztak horvátországi partnereikkel, akikkel megvitatták a katonai vonatkozású ügyekben folytatandó együttműködést.
április 8–10. – NATO gazdasági kollokviumot rendeztek a kelet-közép-európai országok külgazdasági kapcsolatairól.
április 10. – A NATO Katonai Bizottsága megtartotta első tanácskozásait a közép- és kelet-európai országok vezérkari főnökeivel.
április 29. – John M. Shalikashvili tábornokot nevezték ki a szövetséges hatalmak európai legfelsőbb parancsnokává, John R. Galvin tábornok utódjaként.
április 30. – A földközi-tengeri NATO „on-call” haditengerészeti erőket a földközi-tengeri állandó haditengerészeti kötelék (STANAVFORMED) váltotta fel.
május 4. – Szohei Mijasita japán védelmi miniszter látogatást tett a NATO-központban.
május 7. – A NATO-központban találkozott Gennagyij Burbulisz orosz államtitkár és Amadeo de Franchis, a NATO ügyvezető főtitkára.
május 11. – A balti országok külügyminiszterei látogatást tettek a NATO-központban.
május 11–12. – Az Európai Légtér-koordinációs Bizottság szemináriumot rendezett az együttműködő partnerek részvételével a NATO-központban a légiforgalom irányításának polgári-katonai összehangolásáról.
május 15. – A Független Államok Közössége vezetőinek Taskentben megrendezett ötödik csúcsértekezletén megállapodásokat írtak alá egyebek közt arról, hogy a CFE-szerződéssel kapcsolatban hogyan osztják fel a jogokat és a kötelezettségeket a nyolc érintett volt szovjet köztársaság között.
május 20–22. – Védelmi konverzió témában a NATO szemináriumot szervezett az együttműködő partnerekkel.
május 21. – Az Észak-atlanti Tanács és a WEU Tanácsa első hivatalos találkozója a NATO-központban.
május 26–27. – A NATO Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport ülésén részt vevő védelmi miniszterek megvitatták az EBEÉ békefenntartó tevékenységének támogatását.
június 4. – A NATO tagállamok külügyminiszterei oslói ülésükön bejelentették: készek támogatást nyújtani a békefenntartó tevékenységhez az EBEÉ felelőssége alatt „esetről esetre” alapon. A külügyminiszterek nyilatkozatot adtak ki a volt Jugoszlávia területén és a Hegyi-Karabah körül kialakult válságról is.
június 5. – A NACC külügyminiszterei oslói tanácskozásukon konzultáltak a regionális kérdésekről és más fontosabb biztonsági témáról. Grúziát és Albániát üdvözölték a NACC tagállamai sorában, Finnország pedig megfigyelővel képviseltette magát.
június 11–12. – Szemináriumot rendeztek az együttműködő partnerekkel a CFE-szerződés végrehajtásáról. A szemináriumot a NATO Ellenőrzést Összehangoló Bizottsága vezette.
június 16. – Megállapodás született Bush amerikai és Jelcin orosz elnök között, miszerint jóval a START-szerződésen felül csökkentik a hadászati rakéták atomrobbanó fejeinek számát.
június 19. – A WEU-tagállamok külügy- és védelmi miniszterei találkoztak Petersbergben (Bonn közelében). Kiadott nyilatkozatuk tartalmazza a szervezet jövőbeni fejlesztésének irányelveit.
július 1–3. – A NATO-központban magas szintű szemináriumot rendeztek a katonapolitikai és a katonai vezetés kérdéseiről, amelyen a szövetséges és az együttműködő országok 30 képviselője vett részt.
július 2. – Az USA értesítette szövetségeseit, hogy befejezte az atomtüzérségi lőszerek, Lance rakéta-robbanófejek és a nukleáris mélységi bombák kivonását Európából, összhangban az 1991. szeptember 27-i kezdeményezésével. Ugyancsak eltávolított minden harcászati atomeszközt az amerikai felszíni hajókról és támadó tengeralattjárókról.
július 8. – Kravcsuk ukrajnai elnök látogatást tett a NATO-központban.
július 10. – Az EBEÉ helsinki csúcstalálkozójának befejeztével az 51 részt vevő állam vezetői jóváhagyták a záródokumentumot (A változás kihívásai), amelyben egyebek között kérték a NATO-t és más nemzetközi szervezeteket, hogy támogassák az EBEÉ béke fenntartó tevékenységét. Az Észak-atlanti Tanács Helsinkiben rendezett miniszteri ülésének résztvevői egyetértettek, hogy a NATO a WEU-val összehangolja a földközi-tengeri műveleteit a Szerbia és Montenegro ellen életbe léptetett ENSZ-szankciók végrehajtásának ellenőrzése céljából.
július 16. – A WEU-tagállamok képviselői Rómában találkoztak Dánia, Görögország, Izland, Írország, Norvégia és Törökország képviselőivel, hogy megvitassák a WEU további bővítését.
július 16–18. – Manfred Wörner NATO-főtitkár hivatalos látogatást tett Magyarországon.
július 17. – Életbe lépett az 1990. november 19-én aláírt CFE-szerződés.
július 28. – Nápolyban aláírták a NATO–spanyol légvédelmi koordinációs egyezményt.
augusztus 26–28. – Londonban konferenciát tartottak Jugoszláviáról.
szeptember 2. – Az Észak-atlanti Tanács egyetértését fejezte ki azon rendszabályokkal kapcsolatban, amelyek az ENSZ, az EBEÉ és az Európai Közösség erőfeszítéseinek támogatását szolgálják a volt Jugoszlávia területén a béke megteremtésében.
szeptember 3. – Lelőttek egy mentőakciót végző olasz repülőgépet Bosznia-Hercegovinában, Szarajevótól nyugatra.
szeptember 8. – Jozef Moravcik csehszlovák külügyminiszter látogatást tett a NATO-központban.
szept. 12–13. – Az ENSZ megkezdte a nehézfegyverek megfigyelését Bosznia-Hercegovinában. A NATO-szövetségesek kifejezték készségüket az ENSZ törekvéseinek támogatásában.
szeptember 22. – Bécsben megnyitották az EBEÉ Fórum a Biztonsági Együttműködésért elnevezésű tanácskozását (FSC). Az ENSZ megszavazta Szerbia és Montenegro kizárását, és meghatározta azokat a feltételeket, amelyek teljesítésével Belgrádot felveszik az ENSZ-be.
szeptember 23. – Landsbergis litván elnök látogatást tett a NATO-központban.
szeptember 29. – Manfred Wörner főtitkár fogadta a NATO-központban Margaretha af Ugglas svéd külügyminisztert. Guido di Tella argentin külügyminiszter látogatást tett a NATO-központban, és megbeszélést folytatott Wörner főtitkárral.
október 1. – Az amerikai szenátus ratifikálta a START-szerződést.
október 2. – Shalikashvili tábornok (SACEUR) felavatta az Európai Szövetséges Főparancsnokság alá tartozó új gyorsreagálású hadtestet (ARRC) a németországi Bielefeldben.
október 7. – Hanna Suchocka lengyel miniszterelnök asszony látogatást tett a NATO-központban.
október 14. – A WEU Állandó Tanácsa nagyköveti szintű találkozót szervezett nyolc közép- és kelet-európai ország képviselőivel. Az Észak-atlanti Tanács engedélyezte az AWACS gépek felhasználását az ENSZ által repülési tilalom alá helyezett légtér ellenőrzésére Bosznia-Hercegovina felett.
október 20-21. – A NATO Atomtervező Csoportja ülést tartott a skóciai Gleneaglesben. A részt vevő védelmi miniszterek megvitatták, hogy a békefenntartó tevékenységben való részvétel milyen hatással van a közös védelem tervezésére.
október 28. – Mauno Koivisto finn elnök Brüsszelben találkozott Manfred Wörnerrel, a NATO-főtitkárral.
október 30. – Bulgária Atlanti Klubja megfigyelőként belépett az Észak-atlanti Társaságba.
november 1–5. – Manfred Wörner NATO-főtitkár látogatást tett Belaruszban, Kazahsztánban és Kirgizisztánban.
november 3. – Bill Clinton kormányzó, a Demokrata Párt jelöltje, megnyerte az amerikai elnökválasztást.
november 6. – A NATO műveleti parancsnokságot hozott létre Bosznia-Hercegovinában az ENSZ védelmi erők részére, amelyhez mintegy 100 főt, felszerelést és kezdeti pénzügyi támogatást bocsátott rendelkezésre.
november 9. – A CFE-szerződés hivatalosan érvénybe lépett, miután mind a 29 aláíró állam ratifikálta.
november 16. – John Shalikashvili tábornok (SACEUR) ukrajnai látogatása során találkozott Leonid Kravcsuk elnökkel.
november 20. – A WEU Rómában miniszteri ülést tartott, amelyre első ízben hívták meg Manfred Wörner NATO-főtitkárt. Görögország meghívást kapott, hogy legyen a WEU tizedik tagja. Dánia és Írország megfigyelői státust, Törökország, Norvégia és Izland társult tagsági státust kapott a WEU-ban.
november 22. – A NATO és a WEU haditengerészeti erői megkezdték az Adriai-tengeren az ENSZ-szankciók támogatásaként a szankciók betartatási műveleteit, kiterjesztve az 1992. júliusában megkezdett haditengerészeti megfigyelő műveleteket.
november 25. – Lennart Meri észt elnök látogatást tett a NATO-központban.
november 27. – Manfred Wörner NATO-főtitkár meglátogatta a volt Kelet-Németországban állomásoztatott orosz csapatokat.
december 4. – A NATO európai védelmi miniszterei úgy határoztak, hogy feloszlatják az IEPG-t, és feladatait azonnali hatállyal átadják a WEU-nak.
december 11. – A NATO Védelmi Tervező Bizottságában részt vevő védelmi miniszterek kijelentették, hogy a NATO-erők és parancsnokságok feladatai közé fel kell venni az ENSZ és az EBEÉ békefenntartó tevékenységeinek támogatását.
december 14. – A szövetség megemlékezett a NATO Harmel-jelentésének 25. évfordulójáról.
december 15. – Butrosz Gali ENSZ-főtitkár kérte, hogy a NATO bocsássa rendelkezésre a rendkívüli helyzetekre kidolgozott terveit esetleges katonai műveletek céljára a volt Jugoszláviában, beleértve a repülési tilalom betartatását a Bosznia-Hercegovina fölötti tiltott repülési zónában, a biztonságos területek létrehozását polgári személyek számára Boszniában, valamint azokat a módszereket, amelyek célja, hogy megakadályozzák a konfliktus átterjedését Koszovóra és a volt Jugoszláviai Macedón Köztársaságra.
december 16. – A NATO-központban megbeszélést folytatott Sali Berisha albán elnök és Manfred Wörner NATO-főtitkár.
december 17. – Az Észak-atlanti Tanács miniszteri ülésén a külügyminiszterek bejelentették, hogy a NATO kész támogatni az ENSZ további akcióit a volt Jugoszláviában. Egyetértettek abban, hogy erősítik a szövetségen belül a békefenntartással kapcsolatos koordinációt, és gyakorlati intézkedésekkel fokozzák a szövetség hozzájárulását ezen a területen.
december 17. – Az Észak-atlanti Tanács ülést tartott Brüsszelben.
december 18. – Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács brüsszeli ülésén elfogadták az 1993. évre szóló munkatervet.
1993. január 1. – Független állammá vált a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság.
január 3. – Bush és Jelcin elnök aláírta Moszkvában a START–II. szerződést arról, hogy tovább csökkentik az amerikai és az orosz hadászati támadófegyvereket az összes több robbanófejes ICBM felszámolásával és hadászati nukleáris készleteik kétharmaddal való csökkentésével.
január 13. – Párizsban aláírásra megnyitották a vegyi fegyverek teljes tilalmát kimondó vegyi fegyverek egyezményét, amelyet több mint 127 ország írt alá.
január 14. – A szövetségesek megállapodtak azokról a tervekről, amelyekkel érvényt szerezhetnek a Bosznia-Hercegovina fölötti tiltott repülési övezetben a légtérzárlat betartásának, amennyiben erre a feladatra felkérést kapnak az ENSZ-től.
január 21. – A NATO európai legfelsőbb parancsnoka, valamint Franciaország és Németország fegyveres erőinek vezérkari főnöke egyezményt írt alá azokról a feltételekről, amelyek alkalmazása révén az Európa Hadtest a szövetség keretén belül működhet.
január 26-27. – A NATO Ellenőrzést Összehangoló Bizottsága szemináriumot tartott az együttműködő partnerországokkal a CFE-szerződés végrehajtásában való együttműködésről.
január 27. – Willem van Eekelen, a WEU főtitkára első ízben találkozott Manfred Wörner főtitkárral a NATO-központban azóta, hogy a WEU január 18-án Brüsszelbe helyezte át irodáit. A főtitkárok megvitatták a két szervezet közti gyakorlati együttműködést.
február 1. – Nursultan Nazarbajev, Kazahsztán elnöke találkozott a NATO főtitkárával a NATO-központban.
február 4. – Belarusz ratifikálta a START–I. szerződést.
február 17. – Ion Iliescu román elnököt a NATO-központban fogadta Manfred Wörner főtitkár.
február 23. – Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök hivatalos látogatást tett a NATO-központban. A NATO Modern Társadalmi Kihívások Bizottsága (CCMS) első ízben tartott hivatalos ülést az együttműködő partnerekkel, ahol egyebek között a több országot érintő környezeti szennyezés problémáit vitatták meg.
február 24. – A NATO főtitkára támogatta az ENSZ döntését a humanitárius segítség légi úton történő eljuttatásáról Bosznia keleti részébe.
február 25.–március 4. – NATO válságkezelési eljárási gyakorlatot tartottak (NATO CMX 93).
február 26. – A NATO-központban rendkívüli miniszteri ülést tartott az Észak-atlanti Tanács, amelyen részt vett Warren Christopher új amerikai külügyminiszter.
március 1–3. – Az Egyesült Államokban tett látogatása során Manfred Wörner NATO-főtitkár találkozott Clinton elnökkel, Christopher külügyminiszterrel, Aspin védelmi miniszterrel és a kongresszus főbb vezetőivel.
március 4. – Oscar Luigi Scalfaro olasz elnök látogatást tett a NATO-központban.
március 8. – Konsztantin Mitszotakisz görög miniszterelnök a NATO-központba látogatott.
március 8–9. – Sir Richard Vincent tábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke hivatalos látogatást tett Albániában.
március 9. – A NATO-központban látogatást tett Ljuben Berov bolgár miniszterelnök.
március 9. – Josef Zieleniec cseh külügyminiszter látogatást tett a NATO-központban. Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter látogatást tett a NATO-központban.
március 10. – Az Észak-atlanti Tanács utasította a NATO katonai szerveit, hogy az ENSZ Bosznia-Hercegovinára vonatkozó béketervének lehetséges végrehajtására vonatkozóan rendkívüli intézkedési lehetőségeket dolgozzanak ki.
március 15. – Észak-Korea kiutasította a Nemzetközi Atomenergia Hivatal (IAEA) ellenőreit, és bejelentette az atomsorompó-egyezményből (NPT) való kilépéséről szóló szándékát.
március 16. – Olaszország végrehajtotta első közös többnemzetiségű CFE-ellenőrzését, amelyet NATO-tagállam vezetésével és együttműködő partnerek (Azerbajdzsán, Magyarország és Lengyelország) részvételével végeztek egy romániai bejelentett helyszín ellenőrzése céljából.
március 18-20. – Manfred Wörner NATO-főtitkár hivatalos látogatást tett Albániában.
március 26. – Antonin Baudys cseh védelmi miniszter a NATO-központban megbeszélést folytatott a NATO főtitkárával és a Katonai Bizottság elnökével.
április 2. – Az Észak-atlanti Tanács utasította a SACEUR-t, hogy tegye meg az előkészítő intézkedéseket az ENSZ 816. számú határozatának végrehajtására, amely jóváhagyta, hogy szerezzenek érvényt a bosznia-hercegovinai légtérzárlat betartásának.
április 3–4. – Vancouverben az első amerikai–orosz csúcsértekezleten találkozott Clinton és Jelcin elnök.
április 12. – Az ENSZ BT 816. sz. határozatának felhatalmazása és az Észak-atlanti Tanács április 8-i döntése értelmében megkezdték a bosznia-hercegovinai repülési tilalom betartását célzó NATO-műveletet. Ezen több szövetséges ország harci és megfigyelő repülőgépe, valamint a NATO repülőgép-fedélzeti korai riasztó kötelék (NAEWF) repülőgépei vettek részt.
április 19. – Szibériában amerikai kutató- és mentőegységek csatlakoztak orosz erőkhöz. Ez orosz területen a II. világháború óta az első közös amerikai–orosz kiképző gyakorlat volt.
április 22. – Butrosz Gali ENSZ-főtitkár és Manfred Wörner NATO-főtitkár Brüsszelben megbeszélést folytatott az egykori Jugoszláviában kialakult helyzetről, a NATO békefenntartási szerepéről, valamint a NATO és az ENSZ közötti kapcsolatokról általában.
április 28. – A Katonai Bizottság védelmi és vezérkari főnöki szinten ülést tartott az együttműködő partnerekkel a NATO-központban.
május 6. – Warren Christopher amerikai külügyminiszter a NATO-központba látogatott, hogy megvitassa a boszniai válságot.
május 17. – Dr. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter látogatást tett a NATO-központban.
május 22. – Az ENSZ BT tagjai (Franciaország, Oroszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az USA) Bosznia-Hercegovinára vonatkozó közös akcióprogramot jelentettek be a harcok beszüntetése céljából, amely intézkedéseket tartalmazott a „védett területekre”.
május 24. – Az Eurocsoport védelmi miniszterei átadták az Eurocsoport kiképző tevékenységeit és az EUROMED-et a NATO-nak, az Eurocsoport közvélemény-tájékoztatási és EUROCOM-tevékenységeit pedig a WEU-nak.
június 8. – Az Észak-atlanti Tanács és a Nyugat-európai Unió Tanácsának a NATO-központban tartott együttes ülésén a két szervezet jóváhagyta a közös parancsnoki és vezetési rendszert az Adriai-tengeren folytatott közös NATO–WEU haditengerészeti műveletek számára, amelyek a Szerbiára és Montenegróra elrendelt ENSZ-embargó betartását célozzák.
június 18. – Az ENSZ BT jóváhagyta, hogy a boszniai válság átterjedésének megelőzése érdekében 300 amerikai katonát vezényeljenek a volt Macedóniai Jugoszláv Köztársaságba, hogy csatlakozzanak az ott lévő 700 fős ENSZ-erőkhöz.
június 23. – Eduard Sevardnadze, a grúz parlament elnöke és államfő, hivatalos látogatást tett a NATO-központban.
június 28–30. – Sir Richard Vincent tábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke látogatást tett a Cseh Köztársaságban.
június 30.–július 2. – Prágában magas szintű szeminárumot rendeztek a békefenntartásról, a NACC békefenntartási együttműködéssel foglalkozó ad hoc csoportja munkájának előmozdítása érdekében.
július 22. – Belarusz hivatalosan is csatlakozik az atomsorompó-egyezményhez nukleáris fegyverrel nem rendelkező államként, a START–I. szerződéshez csatolt 1992. évi lisszaboni jegyzőkönyv értelmében.
augusztus 2. – A bosznia-hercegovinai helyzettel foglalkozó rendkívüli ülésen az Észak-atlanti Tanács bejelentette, hogy azonnali előkészületeket kezdenek szigorúbb intézkedések bevezetésére, köztük a felelősök elleni légicsapásokra, amennyiben folytatódik Szarajevó és más területek körülzárása.
augusztus 9. – Az Észak-atlanti Tanács jóváhagyta a bosznia-hercegovinai légicsapások műveleti opcióit a Tanács augusztus 2-án történt bejelentése alapján, amelyeket az ENSZ főtitkárának jóváhagyásával hajtanak végre. II. Albert belga király lépett a trónra azt követően, hogy július 31-én elhunyt Baudouin király.
augusztus 16–18. – Sir Richard Vincent tábornagy, a Katonai Bizottság elnöke hivatalos látogatást tett Romániában és Moldovában.
augusztus 31. – Oroszország befejezte csapatai kivonását Litvániából.
szeptember 1. – Manfred Wörner NATO-főtitkár Genfben találkozott Butrosz Gali ENSZ-főtitkárral, hogy megvitassák a bosznia-hercegovinai helyzet békés rendezésének kilátásait, a NATO által a volt Jugoszláviában folytatott ENSZ-békefenntartó feladat támogatásában betöltött szerepet, valamint a NATO és az ENSZ közötti szorosabb kapcsolatok fejlesztését.
szeptember 18. – Anatoli Zlenko ukrán külügyminiszter látogatást tett a NATO-központban.
szeptember 20. – A NACC képviselői a NATO-központban tartott ülésükön nyilatkozatban szólítottak fel arra, hogy szüntessék be a grúziai harcokat, és elítélték, hogy az abház erők megsértették a tűzszünetet.
szeptember 21. – A Cseh Köztársaság védelmi erőinek vezérkari főnöke, Jiri Nekvasil vezérőrnagy látogatást tett a NATO-központban. Borisz Jelcin orosz elnök felfüggesztette a parlamentet, és december 11–12-ére új választásokat írt ki. Alekszandr Ruckoj alelnök és Ruszlan Haszbulatov, a parlament elnöke arra buzdította a fegyveres erőket, hogy szálljanak szembe a felfüggesztéssel. Más keményvonalas politikát folytatókkal együtt megszállták az orosz elnökségi épületet.
szeptember 22. – Thorvald Stoltenberg és Lord Owen, a nemzetközi Jugoszlávia-konferencia társelnökei a NATO-központban a főtitkárral és a Katonai Bizottság elnökével megvitatták a Bosznia-Hercegovinára vonatkozó béketerv végrehajtását.
szeptember 29. – Saparmurad Nijazov türkmén elnök hivatalos látogatást tett a NATO-központban.
október 4. – A Jelcin orosz elnökhöz hű csapatok harckocsikkal és gépágyúval támadták az orosz parlamentnek az elnökségi palotában létesített főhadiszállását, és kiűzték az épületet elfoglaló, Jelcin reformprogramját ellenző keményvonalas parlamenti erőket. A Biztonsági Tanács további hat hónapra meghosszabbította az ENSZ-békefenntartó erők horvátországi és boszniai megbízatását. Felhatalmazta a Horvátországban levő békefenntartókat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket, beleértve az erő alkalmazását, hogy szavatolják a biztonságot és a szabad mozgást.
október 6–7. – Manfred Wörner NATO-főtitkár egyesült államokbeli látogatása során találkozott Bill Clinton elnökkel Washingtonban és Butrosz Gali ENSZ-főtitkárral New Yorkban.
október 18. – Mart Laar, az Észt Köztársaság miniszterelnöke hivatalos látogatást tett a NATO-központban.
november 2–3. – A hivatalos látogatáson Bulgáriában tartózkodó Sir Richard Vincent tábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke találkozott Zelju Zelev elnökkel.
november 4. – Michal Kovac, a Szlovák Köztársaság elnöke hivatalos látogatást tett a NATO-központban.
november 15-17. – A NATO Ellenőrző és Koordináló Bizottsága szemináriumot tartott a NATO-központban a NACC-partnerországokkal a hagyományosfegyverzet-korlátozási rendszabályok, köztük a CFE-szerződés ellenőrzésében és végrehajtásában való együttműködésről.
november 30. – Manfred Wörner NATO-főtitkár felszólalt az EBEÉ Külügyminiszteri Tanácsának Rómában tartott értekezletén.
december 2. – Az Észak-atlanti Tanács miniszteri ülésén a NATO külügyminiszterei megvitatták a Partnerség a békéért koncepcióját és a kapcsolódó javaslatokat, az 1994. januári csúcsértekezlet előkészítése keretében.
december 3. – A NACC miniszteri ülésén a NATO és a NACC külügyminiszterei elfogadták a NACC békefenntartási együttműködéssel foglalkozó ad hoc csoportjának második jelentését, valamint a NACC 1994. évi munkatervét.
december 7. – Az Eurocsoport miniszterei bejelentették, hogy több alcsoportot vagy beépítenek a NATO-ba, vagy áttesznek a WEU-ba, és 1994. január 1-jétől megszűnik az Eurocsoport.
december 8–9. – A Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport brüsszeli ülésén a NATO védelmi miniszterei megvitatták a szövetség új védelmi feladatait, beleértve az ENSZ és az EBEÉ támogatását a békefenntartásban, továbbá a vegyes összetételű alkalmi kötelékek koncepcióját. A miniszterek kifejezésre juttatták, hogy erőteljesen támogatják a Partnerség a békéért kezdeményezést.
december 9. – Manfred Wörner, a NATO főtitkára Brüsszelben találkozott Borisz Jelcin orosz elnökkel.
december 12. – Oroszországban 1917 óta először került sor többpárti parlamenti választásokra. A szavazáson részt vevők 58,4 százaléka támogatta az új alkotmányt, amely kibővített jogkört ad az elnöknek.
december 14. – Az Észak-atlanti Tanács és a WEU Tanácsa nagyköveti szinten együttes ülést tartott a WEU brüsszeli központjában.
1994. január 10–11. – A brüsszeli csúcsértekezleten a szövetség állam- és kormányfői beindították a Partnerség a békéért (PfP) programot. Felhívták a NACC-ben részt vevő összes államot és az EBEÉ-tagállamokat, amelyek képesek és készek részt venni a programban, hogy csatlakozzanak a békepartnerséghez. Közzétették a Partnerség a békéért keretdokumentumát. Támogatták a vegyes összetételű közös alkalmi kötelékek elgondolását, valamint egyéb intézkedéseket, amelyek elősegítik az európai biztonsági és védelmi identitás kialakítását.
január 14. – Az amerikai, az orosz és az ukrán elnök háromoldalú megállapodást írt alá Moszkvában, amely részletezi az Ukrajnában lévő nukleáris robbanófejek Oroszországnak történő átadása eljárásait, az ezzel kapcsolatos kompenzációt és biztonsági garanciákat. Clinton amerikai és Jelcin orosz elnök egyezményt írt alá, amely kimondja, hogy 1994. május 30-tól kezdődően többé nem irányítják egymás országa ellen a nagy hatótávolságú nukleáris rakétáikat.
január 18. – Az orosz állami duma (parlament) választásai Jelcin elnök ellenfeleinek jelentős előretörését eredményezte.
január 20. – Alija Izetbegovics, Bosznia-Hercegovina elnöke látogatást tett a NATO-központban.
január 24-27. – Megtartották a második NATO–CCMS nemzetközi konferenciát A hadsereg szerepe az ózonréteg védelmében címmel. A résztvevők ígéretet tettek arra, hogy eleget esznek az ózonréteg vékonyodását okozó anyagokra vonatkozó montreali jegyzőkönyvben foglalt határidőknek.
január 26. – Teodor Melescanu román külügyminiszter a NATO-központban aláírta a Partnerség a békéért keretdokumentumot.
január 27. – Algirdas Brazauskas, Litvánia elnöke hivatalos látogatás során aláírta a PfP-keretdokumentumot a NATO-központban. Katonai együttműködési programot írt alá Moszkvában Oroszország és a NATO, amely magas rangú parancsnokok és katonai szakértők kölcsönös látogatását, közös gyakorlatokat és kiképzést irányoz elő.
február 1. – Segio Silvio Balanzino (Olaszország) váltotta fel Amadeo de Franchis nagykövetet a NATO főtitkár-helyettesi posztján.
február 2. – Waldemar Pawlak lengyel miniszterelnök aláírta a PfP-keretdokumentumot a NATO-központban.
február 3. – Juri Luik észt külügyminiszter aláírta a PfP-keretdokumentumot a NATO-központban. Az ukrán parlament visszavonta azokat a feltételeket, amelyek a START–I. szerződés 1993. november 18-i korábbi ratifikálásához kötött, és felhatalmazta a kormányt a ratifikációs okmányok kicserélésére.
február 6. – Butrosz Gali ENSZ-főtitkár felkérte a NATO-t: készüljön fel esetleges légicsapásokra a Szarajevóban és közelében lévő tüzérségi állások ellen azt követően, hogy a város zsúfolt piactere ellen aknavetőkkel végrehajtott támadás következtében sokan életüket vesztették.
február 8. – Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter ellátogatott a NATO-központba, hogy aláírja a PfP-keretdokumentumot. Anatoli Zlenko ukrán külügyminiszter a NATO-központban aláírta a PfP-keretdokumentumot.
február 9. – Az Észak-atlanti Tanács elítélte Szarajevó folytatódó ostromát, és bejelentette: ha bármelyik fél nehézfegyverzete a város központjától 20 kilométeres körzetben marad február 20-a után, kiteszi magát a NATO légicsapásainak, amelyeket az ENSZ főtitkárával folytatott szoros koordinációban és a NACC 1993. augusztus 2-án és 9-én hozott döntéseinek megfelelően fognak végrehajtani. Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök a NATO-központban aláírta a PfP-keretdokumentumot.
február 14. – Zelju Zelev bolgár elnök látogatást tett a NATO-központban és aláírta a PfP-keretdokumentumot. Vladis Birkavs lett miniszterelnök a NATO-központban aláírta a PfP-keretdokumentumot. Kazahsztán hivatalosan csatlakozott az atomsorompó-egyezményhez atomfegyverrel nem rendelkező államként, a START–I. szerződéshez csatolt 1992. évi lisszaboni jegyzőkönyv értelmében.
február 14–15. – Sir Richard Vincent tábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke hivatalos látogatást tett Lengyelországban a NACC-program keretében.
február 15. – Az Egyesült Királyság és Oroszország megállapodott, hogy nukleáris rakétáik átprogramozásával 1994. május 30-tól már nem irányulnak egymás célpontjai ellen.
február 21. – Miután lejárt a nehézfegyverzetnek a szarajevói tilalmi körzetből történő kivonására megszabott február 9-i határidő, a NATO főtitkára bejelentette, hogy mivel eleget tettek a megszabott céloknak, az ENSZ és a NATO tisztségviselői javasolták, hogy ebben a szakaszban ne alkalmazzanak légierőt.
február 23. – Sali Berisha albán elnök ellátogatott a NATO központjába, hogy aláírja a PfP-keretdokumentumot.
február 28. – Az ENSZ által Bosznia-Hercegovina fölött elrendelt tiltott repülési zónában a szövetség repülői lelőtték a tilalmat megsértő négy harci repülőgépet.
március 4. – Az Ukrajna, Oroszország és az USA által 1993. január 14-én kiadott háromoldalú nyilatkozat előírásainak megfelelően a 60 nukleáris robbanófejből álló első szállítmány elhagyta Ukrajnát, és Oroszországba érkezett.
március 10. – Vaclav Klaus, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke a NATO-központban aláírta a PfP-keretdokumentumot.
március 14–17. – Sir Richard Vincent tábornagy, a Katonai Bizottság elnöke hivatalos látogatást tett Észtországban, Lettországban és Litvániában, hogy megvitassa a NATO katonai együttműködési programját és az egyes országok biztonsági érdekeit.
március 16. – Mircea Snegur, Moldova elnöke látogatást tett a NATO-központban, és aláírta a PfP-keretdokumentumot.
március 23. – Alekszander Csikvaidze grúz külügyminiszter a NATO-központban tett látogatás során aláírta a PfP-keretdokumentumot.
március 30. – Janez Drnovsek, Szlovénia elnöke a NATO-központban tett látogatása során aláírta a PfP-keretdokumentumot.
április 10. – Az ENSZ-erők parancsnokának kérésére NATO-repülőgépekkel szoros légi támogatást nyújtanak Bosznia-Hercegovinában az ENSZ által védett területnek nyilvánított Gorazsdéban tartózkodó ENSZ-személyzet számára, az ENSZ előretolt légi irányítójának útmutatása mellett.
április 16. – Lelőttek egy brit Sea Harrier repülőgépet, amely részt vett a Bosznia-Hercegovinában tartózkodó UNPROFOR csapatok védelmét célzó, a NATO által végzett szoros légi támogató feladatban.
április 22. – AZ ENSZ főtitkárának április 18-i kérésére az Észak-atlanti Tanács újabb döntéseket hozott a légierő alkalmazásáról az ENSZ-erők védelmének céljából Bosznia-Hercegovina teljes területén és az ENSZ által kijelölt védett területeken. A Tanács légicsapásokat hagyott jóvá, amennyiben nem vonják ki a teljes boszniai szerb nehézfegyverzetet április 28-ig Gorazsde 20 kilométeres körzetéből. Ezt a határidőt szabták meg más, az ENSZ által védettnek nyilvánított területekre is, ha azokat nehézfegyverzettel támadják.
április 25. – Piotr Kolodziejczyk lengyel védelmi miniszter a NATO-központba látogatott, hogy átadja országa PfP-jelentkezési okmányát.
április 27. – A NATO Tanács áttekintette a Gorazsdéban és környékén és a többi bosznia-hercegovinai védett területen kialakult helyzetről szóló április 22-i döntéseinek végrehajtását, és megállapította, hogy általában eleget tettek a határidőnek.
április 27. – A NATO Katonai Bizottsága együttműködési ülést tartott védelmi és vezérkari főnöki szinten a NATO-központban.
április 27–29. – Budapesten, Magyarországon NACC-szemináriumot rendeztek A nemzeti védelmi programok tervezése és irányítása címmel.
április 28. – Ünnepélyesen megnyitották a SHAPE-nél elhelyezett (Mons, Belgium) Partnerségi Koordinációs Sejtet. Gheorghe Tinca védelmi miniszter a NATO-központban átadta Románia PfP-jelentkezési okmányát.
május 4. – Gajdar Alijev azerbajdzsáni elnök aláírta a NATO-központban a PfP-keretdokumentumot.
május 9. – A NATO-központba látogatott Margaretha af Ugglas bárónő, svéd külügyminiszter és Heikki Haavisto finn külügyminiszter, ahol aláírták a Pfp-keretdokumentumot. Kirchbergben (Luxemburg) ülésezett a WEU Miniszteri Tanácsa. Az ülésen részt vett a bolgár, a cseh, az észt, a magyar, a lett, a litván, a lengyel, a román és a szlovák külügy- és védelmi miniszter. Megállapodtak egy új státusban, mely szerint a fenti országok a WEU társult partnereivé váltak.
május 10. – Finnország és Svédország átadta a NATO-központban a PfP jelentkezési okmányát. Borisz Srikmuradov türkmén miniszterelnök-helyettes aláírta a PfP jelentkezési okmányát a NATO-központban.
május 11–14. – Sir Richard Vincent tábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke Szlovákiába és Oroszországba látogatott, ahol magas rangú katonai és polgári kormánytisztviselőkkel találkozott a NACC keretében.
május 17. – A Cseh Köztársaság átadta a NATO-nak a PfP jelentkezési okmányát.
május 24. – A Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport miniszteri ülésén a NATO védelmi miniszterei áttekintették a PfP, a CJTF koncepció, a proliferáció elleni küzdelem és a békefenntartási erőfeszítések védelmi kihatásaiban elért előrelépést. Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter a NATO-központba látogatott, hogy tájékoztatást adjon a NATO védelmi minisztereinek Oroszország új védelmi doktrínájáról.
május 25. – A NATO védelmi miniszterei ülést tartottak az együttműködő partner országok védelmi minisztereivel és képviselőivel, akik között első ízben megjelent Finnország, Svédország és Szlovénia képviselője is a PfP keretében. Megvitatták a védelemmel kapcsolatos ügyekben folytatott együttműködést, a békefenntartást is beleértve. Szlovákia és Ukrajna átadta a NATO-nak PfP-jelentkezési okmányát.
május 26–27. – Párizsban megnyitották az európai stabilizációról szóló egyezmény konferenciáját. Az európai külügyminiszterek egy új kezdeményezést vitattak meg a határokon átterjedő konfliktusok elhárításáról, a kisebbségek jogairól, a jószomszédi viszony elősegítéséről Közép- és Kelet-Európában, valamint a regionális együttműködés és a demokratikus intézmények megerősítéséről.
május 27. – A Kazah Köztársaság külügyminisztere, Kanet Saudabaev a NATO-központba látogatott, és aláírta a PfP-keretdokumentumot.
június 1. – Askar Akajev, Kirgizisztán elnöke a NATO-központban aláírta a PfP-keretdokumentumot.
június 3. – Sergio Balanzino főtitkárhelyettes hivatalosan megnyitotta a partnerek irodáit a NATO-központban, a Manfred Wörner épületszárnyban.
június 6. – Bulgária és Magyarország átadta a NATO-központban a PfP jelentkezési okmányát.
június 9. – A NATO külügyminiszterei isztambuli ülésükön áttekintették a brüsszeli csúcsértekezlet döntéseinek végrehajtása terén elért előrelépést, és megállapították, hogy már 20 ország csatlakozott a PfP-hez. A miniszterek átfogó politikai keretet fogadtak el a szövetségnek a tömegpusztító fegyverek terjedésével kapcsolatos állásfoglalásáról.
június 10. – A NACC isztambuli miniszteri ülésén a külügyminiszterek közzétették a békefenntartási együttműködéssel foglalkozó ad hoc munkacsoport harmadik békefenntartási beszámolóját. Az ülésen részt vett Finnország, Svédország és Szlovénia külügyminisztere is. Litvánia átadta a PfP jelentkezési okmányát.
június 22. – Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter látogatást tetgt a NATO-központban, hogy aláírja a PfP-keretdokumentumot, és megbeszélést folytasson a Tanáccsal. Kiadták a megbeszélések konklúzióinak összefoglalóját, amellyel megindult a NATO és Oroszország közötti messzemenő együttműködési kapcsolat mind a PfP keretében, mind azon kívül.
június 29. – Jaszusi Akasi, az ENSZ főtitkárának különmegbízottja, Bertrand de Lapresle altábornagy, az ENSZ-védelmi erők (UNPROFOR) jugoszláviai parancsnokának, valamint Sir Michael Rose altábornagy, az UNPROFOR bosznia-hercegovinai parancsnokának kíséretében a NATO-központba látogatott, és találkozott Sergio Balanzino főtitkárhelyettessel.
június 29.–július 1. – Megtartották az éves NATO Közgazdasági Kollokviumot, amelynek fő témája a hadiipar privatizációja volt.
július 5. – Hivatalosan elfogadták Lengyelországnak a NATO-val létrejött PfP egyéni partnerségi programját. Oroszország átadta PfP-jelentkezési okmányát.
július 8. – Észtország átadta PfP-jelentkezési okmányát.
július 11. – Az Észak-atlanti Tanács nyilatkozatot adtott ki, amelyben a szövetség ismételten kinyilvánítja, hogy kész részt venni a Bosznia-Hercegovinában létrejövő békeszerződés végrehajtásában, és egyetértett abban, hogy a külügyminiszterek által július 5-én közzétett tervben előirányzott lépések azt eredményezhetik, hogy a szövetség, az ENSZ kérésére, új feladatokat vállal az egykori Jugoszláviában.
július 12. – A német alkotmánybíróság tisztázta a német erők külföldi bevetésének alkotmányos alapját, ezáltal elhárultak azok az alkotmányos ellenvetések, amelyek addig nem tették lehetővé a német részvételt a békefenntartó missziókban.
július 13. – Saidmuktar Saidkasimov, üzbég külügyminiszter Rustam Ahmedov védelmi miniszter társaságában látogatást tett a NATO-központban, hogy aláírják a PfP-keretdokumentumot.
július 18. – Lettország átadta PfP-jelentkezési okmányát.
július 20. – Szlovénia átadta PfP-jelentkezési okmányát.
augusztus 5. – Az UNPROFOR kérésére NATO-repülőgépek támadást intéztek a szarajevói tilalmi zónában egy célpont ellen, azt követően, hogy a boszniai szerbek fegyvereket zsákmányoltak Szarajevó közelében az ENSZ által összegyűjtött fegyverekből.
augusztus 13. – Elhunyt Brüsszelben Manfred Wörner, a NATO főtitkára. Sergio Balanzino főtitkárhelyettes ügyvezető főtitkárként megkezdi tevékenységét.
augusztus 18. – Az Észak-atlanti Tanács megemlékező ülést tartott Manfred Wörner elhunyt főtitkár emlékére.
augusztus 22. – Hivatalosan elfogadták Svédországnak a NATO-val létrejött PfP egyéni partnerségi programját.
augusztus 31. – Az utolsó orosz csapatok is elhagyták Észtországot, és ezzel befejeződött kivonulásuk a három balti államból.
szeptember 1. – Az orosz csapatok elhagyták Berlint, s befejeződött kivonulásuk a német területről.
szept. 2–10. – Az orosz területen tartott első közös amerikai–orosz manőver során békefenntartási kiképzést gyakoroltak.
szeptember 6. – Moldova átadta PfP-jelentkezési okmányát a NATO-központban.
szeptember 8. – Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kivonta a még Berlinben állomásozó szövetséges csapatokat.
szept. 12–16. – Lengyelországban, Poznan közelében megrendezték a PfP első közös kiképző gyakorlatát (Cooperative Bridge-14) 13 NATO- és partner ország katonáinak részvételével.
szeptember 13. – John Sheehan altábornagyot nevezték ki a szövetséges hatalmak atlanti-óceáni legfelsőbb parancsnokává.
szeptember 14. – Hivatalosan elfogadták Románia PfP egyéni partnerségi programját.
szeptember 22. – Szarajevó közelében megtámadták az UNPROFOR egyik járművét. Utána – az UNPROFOR kérésére – egy NATO-repülőgép légicsapást hajtott végre egy boszniai szerb harckocsi ellen. Albánia átadta PfP-jelentkezési okmányát.
szeptember 28.–október 7. – Cooperative Venture-94 fedőnéven haditengerészeti PfP-gyakorlatot rendeztek az Északi-tengeren, Skagerrak térségében, melynek során a NATO és az együttműködő partner országok haditengerészeti erői békefenntartó, humanitárius, segély- és mentési akciókat hajtottak végre.
szeptember 29. – New Yorkban, az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri szinten tartott ülésén felkérték Willy Claes belga külügyminisztert, hogy vállalja el a NATO főtitkári tisztét.
szept. 29–30. – Sevillában nem hivatalos tanácskozásra ültek össze a szövetség 16 országának védelmi miniszterei és képviselői. Megvitattak több, közös érdeklődésre számot tartó és aggasztó kérdést, köztük a jugoszláviai helyzetet, a békefenntartást és a vegyes összetételű közös alkalmi kötelékek koncepcióját, a közép- és kelet-európai országokkal folytatott védelmi együttműködést, a Partnerség a békéért programot is beleértve, valamint a Földközi-tenger térségének biztonságát.
október 5. – Vahan Papazian örmény külügyminiszter Brüsszelben aláírta a PfP-keretdokumentumot.
október 5–7. – A NATO brüsszeli központjában szemináriumot rendeztek Békefenntartás és kapcsolata a válságkezeléssel címmel 38 ország, valamint más nemzetközi szervezetek részvételével.
október 10.–december 2. – EBEÉ-felülvizsgálati konferencia Budapesten.
október 12. – Hivatalosan elfogadták Finnországnak a NATO-val létrejött PfP egyéni partnerségi programját. Roman Herzog, Németország elnöke hivatalos látogatást tett a NATO-központban.
október 17. – Willy Claes volt belga miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter lett Manfred Wörner utóda a NATO főtitkári poszton.
október 17.–november 8. – Dániában gyakorlatot tartott a szövetség gyorsreagálású hadtestje (ARRC).
október 21–28. – Szövetséges ország területén – Hollandiában – első ízben rendeztek közös PfP-békefenntartó gyakorlatot (Cooperative Spirit), amelyen 12 NATO-tagország, illetve partner ország vett részt.
október 28. – A NATO és az ENSZ közös nyilatkozatot adott ki a NATO-légierő alkalmazásáról Bosznia-Hercegovinában a vonatkozó ENSZ-határozatok támogatása céljából.
október 28. – Willy Claes NATO-főtitkár felszólalt az Atlanti Szerződés Társaságának Hágában tartott 40. közgyűlésén.
november 4. – Ion Iliescu román elnök látogatást tett a NATO-központban.
november 8. – A szövetséges nemzeti fegyverzeti igazgatók rendkívüli közös ülésén a békefenntartó műveletek felszerelési kihatásaival foglalkoztak.
november 11. – Willy Claes főtitkár nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelentette, hogy az Egyesült Államok korlátozza részvételét az Éber Őrszem (Sharp Guard) műveletben.
november 14. – A WEU Miniszteri Tanácsa ülésezett a kilenc társult partner ország külügy- és védelmi minisztereinek részvételével. Kiadták a noordwijki nyilatkozatot, amelyben egyebek között támogatták a közös európai védelmi politika kidolgozásával kapcsolatos előzetes politikai konklúziókat.
november 15. – Kovács László magyar külügyminiszter és Keleti György honvédelmi miniszter látogatást tett a NATO-központban. Hivatalosan jóváhagyták Magyarországnak a NATO-val létrejött PfP egyéni partnerségi programját.
november 21. – Az UNPROFOR kérésére és velük egyeztetve NATO-repülőgépek támadást intéztek Udbina repülőtér ellen, Horvátország szerb kézen lévő területén, válaszul arra a támadásra, amelyet Udbinából kiindulva hajtottak végre Bosznia-Hercegovinában, Bihacs térségében lévő célpontok ellen.
november 23. – A NATO-repülőgépeket ért támadásokat követően a NATO-erők légicsapást mértek egy Otakától délre fekvő föld-levegő rakétaindító állás ellen, a korábban bejelentett önvédelmi intézkedéseknek megfelelően. Hivatalosan elfogadták Szlovákiának a NATO-val létrejött PfP egyéni partnerségi programját.
november 24. – Az Észak-atlanti Tanács nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélték a boszniai szerb és krajinai szerb erők által a bihacsi ENSZ védett terület ellen végrehajtott támadásokat, továbbá intézkedéseket jelentettek be az ENSZ tárgyalási törekvéseinek támogatására.
november 25. – Alexander Vondra cseh külügyminiszter-helyettes és Jiri Pospisil védelmi miniszterhelyettes látogatást tett a NATO-központban. Hivatalosan jóváhagyták a Cseh Köztársaság és a NATO közt létrejött PfP egyéni partnerségi programot.
november 30. – Albinas Januska litván külügyi államtitkár a NATO-központba látogatott. Jóváhagyták a NATO-val létrejött litván PfP egyéni partnerségi programot.
december 1. – Brüsszelben miniszteri ülést tartott az Észak-atlanti Tanács. Az Észak-atlanti Tanács miniszteri ülésén részt vett Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter.
december 5. – Kucsma ukrán elnök az EBEÉ budapesti csúcsértekezletén aláírta az atomsorompó-egyezményt (NPT).
december 5–6. – Az EBEÉ állam- és kormányfőinek budapesti csúcsértekezletén részt vett Willy Claes NATO-főtitkár. Az EBEÉ új nevet vett fel, a továbbiakban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nevet viseli (EBESZ). Közzétették az 1994. évi budapesti dokumentumot Egy új korszakban az igazi partnrerség felé címmel.
december 14–15. – A Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport miniszteri szintű ülései.
1995. január 1. – Magyarország, személy szerint Kovács László külügyminiszter egy évre hivatalosan átveszi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki tisztét.
Január 6. – Brüsszelben a NATO-tagországok vezető képviselőinek részvételével megtartotta első ülését a NATO politikai kérdések bizottsága. Az ülésen megkezdték annak felmérését, hogy a szövetség kiszélesítésének mik a feltételei, és mik lesznek a következményei.
Január 16. – Somogyi Ferenc külügyi államtitkár biztonságpolitikai kérdésekről tárgyalt a NATO brüsszeli központjában az észak-atlanti szövetség és az Európai Unió magas rangú képviselői-vel.
Január 23. – Öt évvel a hidegháború befejezése után a NATO és az Európai Unió és Oroszország még mindig nem alkalmazkodott az új biztonságpolitikai helyzethez – állapították meg Berlinben a NATO biztonságpolitikai tanácskozásának résztvevői.
Február 5. – Először kaptak meghívást kelet-közép-európai államok politikusai a NATO hagyományos müncheni nemzetközi biztonságpolitikai fórumára. A kötetlen eszmecsere résztvevőinek – NATO-tagállamok vezető kül- és védelmi politikusainak – általános véleménye az, hogy a több lépcsőben történő nyitással nem kell megvárni a kelet-európai államok EU-tagságát.
Február 8. – Horn Gyula miniszterelnök hivatalos látogatásra Belgiumba és Luxemburgba utazott, ahol a belga és luxemburgi vezetőkön kívül tárgyalt a NATO, az Európai Unió a Nyugat-Európai Unió és az Európai Parlament irányítóival.
Február 10. – Felgyorsult a NATO-bővítés előkészítése. William Perry védelmi miniszter és az Egyesült Államok kongresszusa szerint Magyarország, Csehország, Lengyelország négy éven belül bekerül a NATO-ban.
Február 17. – Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő kijelentette: Oroszország nem fogja megakadályozni Lengyelország NATO-tagságát. – Az amerikai képviselőház elfogadta azt a törvényt – a Nemzetbiztonsági Újjáépítési Törvényt –, amely többek között felhívja az amerikai kormányt: tegyen politikai és anyagi erőfeszítéseket azért, hogy Csehország, Lengyelország és Szlovákia mielőbb bekerülhessen a NATO-ba. Az eredeti előterjesztés tartalmazott egy 1999. januári határidőt is, de ez a végleges szövegből kimaradt.
Február 19. – William Perry amerikai védelmi miniszter nyilatkozatában azt mondta: hosszú időbe telhet, amíg a NATO és a kelet-közép-európai országok felkészülnek a csatlakozásra.
Február 22. – Az országgyűlés külpolitikai vitanapján Horn Gyula miniszterelnök kijelentette: a magyar kormány külpolitikájában minden mást az Európai Unióhoz, illetve a NATO-hoz való csatlakozás előkészítésének rendel alá.
Március 6. – Horn Gyula miniszterelnök hivatalos látogatást tett Oroszországban és Kazahsztánban. Horn Gyula a Kremlben találkozott Borisz Jelcin orosz elnökkel is, aki kijelentette: a magyar NATO-csatlakozás nem érinti a magyar–orosz együttműködést.
Március 22. – Warren Christopher amerikai és Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter megtartotta első megbeszélését Genfben, ahol előkészítik a májusi amerikai–orosz csúcstalálkozót. A kozultáción szóba került a NATO keleti bővítésének kérdése is.
Március 24. – Andrej Kozirev orosz külügyminiszter munkalátogatást tett Budapesten. Kovács László külügyminiszterrel megbeszélést folytatott a magyar NATO-csatlakozásról és az EBESZ oroszországi szerepéről. Az orosz külügyminisztert Göncz Árpád államfő is fogadta.
Április 2. – Malcolm Rifkind brit védelmi miniszter meghívására Nagy-Britanniába látogatott Keleti György honvédelmi miniszter, s vendéglátójával együttműködési memorandumot írt alá.
Április 17. – Az Egyesült Államokba látogatott Kovács László külügyminiszter. Washingtonban tárgyalásokat folyatott Warren Christopher külügyminiszterrel, aki nyomatékos támogatásáról biztosította a magyar csatlakozási törekvéseket. Több előadást tartott a közép-európai térség biztonságpolitikai jellemzőiről és a NATO kiszélesítéséről.
Április 19. – A NATO bővítését ellenző ismételt moszkvai kijelentésekre Bill Clinton amerikai elnök kijelentette, hogy senki sem vétózhatja meg a NATO bővítését, amivel egyidejűleg a szervezet szorosabb kapcsolatokat épít ki Moszkvával.
Április 24. – Volker Rühe német védelmi miniszter meghívására Németországba látogatott Keleti György honvédelmi miniszter és Mécs Imre, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke. Tárgyalásaik középpontjában Magyarország NATO-csatlakozása, a Partnerség a békéért program és a kétoldalú katonai együttműködés fejlesztése állt.
Május 8. – Budapesten 26 ország 130 képviselőjének részvételével NATO-tanácskozás kezdődött a békepartnerségről, a polgári védelemmel és a rendkívüli helyzetek törvényi szabályozásával kapcsolatos kérdésekről.
Május 10. – A fasizmus fölött aratott győzelem 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Moszkvában Bill Clinton találkozott Borisz Jelcin orosz elnökkel, aki kijelentette, hogy Oroszország hajlandó csatlakozni a NATO Partnerség a békéért programjához.
Május 12. – Brüsszelben megkezdődött Willy Claes meghallgatása az Agusta-(vesztegetési) ügyben. – Keleti György honvédelmi miniszter Brüsszelben a NATO tanácsának és az észak-atlanti szövetség vezető tisztségviselőivel folytatott konzultációt.
Május 14. – Az Egyesült Államokba utazott Keleti György honvédelmi miniszter. Amerikai kollégájával, William Perryvel megállapodott abban, hogy az Egyesült Államok augusztusban megrendezésre kerülő békepartnerségi hadgyakorlaton egy szakasz magyar katona is részt vesz.
Május 18. – A Friedrich Naumann Alapítvány a Rand Corporation kutatóintézettel közösen értekezletet rendezett Budapesten, a közép-európai térség aktuális integrációs és biztonságpolitikai kérdéseiről.
Május 25. – Magyarországra érkezett Richard Holbrooke amerikai helyettes külügyi államtitkár és látogatása során kijelentette: sem Magyarország, sem Szlovákia nem számíthat a NATO-tagságra az alapszerződés ratifikálása nélkül.
Május 25. – A NATO légiereje bombázta a Szarajevótól délkeletre lévő szerb állásokat.
Május 26. – Budapesten tartották az Észak-atlanti Közgyűlés ülésszakát, első ízben a NATO-országok területén kívül.
Május 31. – A hollandiai Noordwijkban tartották a NATO külügyminisztereinek tanácskozását. Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács ülésén a boszniai háború szerepelt a középpontban. A tanácskozáson részt vett Kovács László külügyminiszter.
Június 1. – A Magyar Atlanti Tanács a lengyel partnerszervezettel közösen a kelet-közép-európai biztonságról rendezett konferenciát Budapesten.
Június 9. – Keleti György honvédelmi miniszter Brüsszelben részt vett és felszólalt a NATO-tagállamok és az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsban részt vevő országok védelmi minisztereinek együttes ülésén.
Június 12. – A HM Stratégiai és Védelmi Kutatóintézete az amerikai Nemzeti Hadászati Tanulmányok Intézetével rendezett nemzetközi tanácskozást Budapesten 12 ország és a NATO-központ szakértőinek részvételével.
Június 13. – Az országgyűlés nagy szótöbbséggel ratifikálta az 1995. március 19-én Párizsban aláírt magyar–szlovák alapszerződést.
Június 20. – Az országgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a NATO-val aláírt Békepartnerség program keretdokumentumát törvénybe iktató javaslatot.
Június 21. – Magyarország Brüsszelben aláírta a NATO-békepartnerséghez kapcsolódó, a fegyveres erők jogállásáról szóló, úgynevezett SOFA-megállapodást, amely átfogó módon rögzíti a magyar fegyveres erők külföldi tartózkodásának jogállását.
Július 3. – Rövid látogatást tett Budapesten az Egyesült Államok Brüsszelben akkreditált állandó NATO-nagykövete, Robert E. Hunter.
Július 11. – A NATO harci gépei szerb célpontokat bombáztak Kelet-Boszniában.
Július 17. – Brüsszelbe utazott Kovács László magyar külügyminiszter, akinek elnökletével ülésezett a Magyarország és az Európai Unió közötti miniszteri szintű Társulási Tanács. Kovács László Willy Claes NATO-főtitkárral a boszniai válságról tárgyalt.
Augusztus 6. – 47 fős magyar katonai szakasz a békepartnerségi program keretében az Egyesült Államokba utazik, hogy részt vegyen a programot aláíró országok közös gyakorlatán.
Augusztus 30. – A NATO eddigi történetének legnagyobb katonai akciója Boszniában.
Augusztus 31. – Boszniában folytatódtak a NATO légi akciói a szerb állások ellen.
Szeptember 1. – A NATO központban értékelték a Fort Polk-i békepartneri hadgyakorlatot: a magyar egység szereplése jó benyomást keltett a szervezet katonai és politikai vezetőiben.
Szeptember 5. – A NATO felújította a légi csapásokat a szerb állások ellen, mivel a boszniai szerbek nem tettek eleget ultimátumának. – Szergej Krilov orosz külügyminiszter-helyettes szerint Moszkvának nincs kifogása azellen, nehogy a balti államok belépjenek az Európai Unióba, NATO-tagságuk azonban elfogadhatatlan, mivel súlyosan veszélyeztetené Oroszország biztonságát.
Szeptember 8. – Újabb NATO-légitámadások a boszniai szerbek ellen, miközben Genfben Richard Holbrooke amerikai külügyi helyettes államtitkár irányításával a bosnyák, a horvát és a jugoszláv külügyminiszter megállapodott a béke alapelveiben. – Borisz Jelcin orosz elnök új katonai szövetség létrehozásával fenyegetőzött a NATO bővítése esetére, és követelte a boszniai légitámadások leállítását.
Szeptember 9. – A romániai Nagyszebenben öt NATO-ország és négy békepartner ország – köztük Magyarország – katonáinak részvételével NATO-kiképzési gyakorlat folyt, Cooperative Determination 95 néven.
Szeptember 12. – A NATO minden eddiginél erősebb légicsapása érte Szarajevó környékén a szerb katonai célpontokat.
Szeptember 18. – William Perry amerikai védelmi miniszter Szlovákiában és Prágában tárgyalt. Megbeszéléseinek központi témája a NATO bővítésének kérdése volt, a tagjelöltek kiválasztásának szempontjai és a kelet-európai csatlakozás lehetőségei.
Szeptember 20. – Hivatalos látogatásra először érkezett Magyarországra William Perry amerikai védelmi miniszter .– Egy közvélemény-kutatás szerint az amerikai közvélemény többsége támogatja Magyarország felvételét a NATO-ba.
Szeptember 21. – Elkészült a NATO bővítésének elveit tartalmazó tanulmány.
Október 9. – Torinóban az Észak-atlanti Közgyűlés 41. ülésszakán Willy Claes NATO-főtitkár leszögezte: a NATO bővítése nem jótékonyság kérdése, hanem a szövetség jól felfogott érdeke.
Október 11. – Hollandia támogatja Magyarország Európai Unió-s és NATO-csatlakozását – jelentette ki Hágában Wim Kok holland kormányfő a magyar miniszterelnökkel, Horn Gyulával folytatott tárgyalásait követően.
Október 12. – NATO-küldöttség érkezett Budapestre Gerhardt von Moltke politikai ügyekért felelős NATO főtitkárhelyettes vezetésével, az észak-atlantti szövetség kibővítésének lehetőségeit taglaló tanulmány megvitatására. A küldöttség végiglátogatta a csatlakozni kívánó közép-kelet-európai országokat, elsőként Magyarországot.
Október 14. – A Cooperative Light 95 hadgyakorlat 11 országból érkezett külföldi katonáit Göncz Árpád köztársasági elnök köszönti a Veszprém megyei Újdörögdön. Magyarországra látogatott Jeremy MacKenzie, a NATO európai erőinek főparancsnok-helyettese.
Október 20. – William Claes NATO főtitkár lemondott, miután vád alá helyezéséről döntött a belga parlament.
Október 25. – Keleti György külügyminiszter Törökországban kollégájával, Vefa Tanirral tárgyalt. Ankara teljes mértékben támogatja a magyar NATO-csatlakozást.
Október 26. – Megérkeztek Boszniába a NATO első csapatai.
November 2. – Pavel Gracsov a FÁK-államok védelmi minisztereinek tanácskozásán kijelentette: Moszkva új katonai szövetséges után néz a NATO bővítése esetén.
November 6. – Jean-Paul Poncelet belga védelmi miniszter megbeszéléseket folytatott Keleti György honvédelmi miniszterrel. Belgium támogatja Magyarország NATO-csatlakozását.
November 15. – Bill Clinton amerikai elnök Horn Gyula miniszterelnöknek írt levelében nagyra értékelte a magyar kormány stabilizációs programját, és annak következetes folytatására bátorított. – Jacques Chirac francia köztársasági elnök levelet írt Horn Gyula miniszterelnöknek. A levélben megerősítette Franciaország eltökéltségét Magyarország euroatlanti integrációjának támogatására.
November 17. – Kovács László külügyminiszter véleménye szerint értelmetlen lenne egy népszavazás a NATO-csatlakozásról, mert információ hiányában csak érzelmi alapon hozhatna döntést a lakosság.
November 21. – Daytonban (Egyesült Államok, Ohio) megállapodás született az átfogó szerb-horvát–bosnyák békéről.
November 22. – A boszniai békéről szóló megállapodást követően magyar–amerikai katonai konzultációk kezdődtek az amerikai békefenntartó egységek számára Magyarországon Kaposvár központtal telepítendő amerikai logisztikai bázisról, illetve a magyar katonai repülőterek használatáról.
November 27. – Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége diplomáciai úton átadta a békefenntartó akcióban való magyar hozzájárulásra felkérő levelet. – A NATO-vezérkari főnökök találkozójával megkezdődött Brüsszelben az a tanácskozássorozat, amelynek keretében a NATO valamennyi illetékes fóruma megvitatja a boszniai rendteremtésre vonatkozó terveket.
November 28. – Az országgyűlés elfogadta a délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosítő erők (IFOR) Magyarországon történő átvonulásáról és átmeneti állomásozásáról szóló országgyűlési határozatot. Megerősítette és kihirdette a NATO részes államai és a Békepartnerség más részt vevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásárólszóló megállapodást.
December 4. – Kaposvárra és a taszári légibázisra megérkeztek a boszniai békét felügyelő NATO-kontingens érkezését előkészítő egységek.
December 5. – Az országgyűlés elfogadta azt a határozati javaslatot, amelynek alapján korlátozott létszámú magyar műszaki kontingens vesz részt a délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosító erők (IFOR) munkájában. – Az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri ülése kinevezte Javier Solana spanyol külügyminisztert a NATO főtitkárává.
December 6. – Kovács László külügyminiszter és Sergio Balanzino megbízott NATO-főtitkár Brüsszelben aláírta a boszniai béketeremtő műveletek végrehajtását segítő NATO-magyar áthaladási egyezményt.
December 15. – Bill Clinton, az Egyesült Államok elnöke Horn Gyula miniszterelnökhöz intézett levelében kifejezte elismerését Magyarország közreműködéséért a délszláv béke megteremtésére irányuló erőfeszítésekben.
December 21. – Niels Helveg Petersen dán külügyminiszter Magyarországra látogatott. Hivatalos programja során eszmecserét folytatott az országgyűlés külügyi és európai integrációs ügyek bizottságának tagjaival, érintették a NATO bővítésének kérdését is.
December 29. – Bill Clinton, az Egyesült Államok elnöke levelet intézett Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, melyben kifejezte elsimerését Magyarország közreműködéséért a délszláv béke megteremtésére irányuló erőfeszítésekben.
1996. Január 2. – Egyhetes külföldi körutat kezdett William Perry amerikai védelmi miniszter. Útja során Olaszországban, Magyarországon és Boszniában keresi fel az ott állomásozó amerikai egységeket, majd Ukrajnán keresztül a közel-keleti térségben fejezi be útját.
Január 4. – A daytoni megállapodás végrehajtása érdekében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) felügyelete alatt Bécsben tárgyalások kezdődtek a boszniai volt hadviselő felek között a bizalomerősítésről és a fegyverzet-ellenőrzésről.
Január 9. – Szarajevó muzulmán negyedében rakétatalálat ért egy villamost. Egy személy meghalt, öten megsebesültek. Az eset nem messze az Orvlövészek sétányától történt. Ez az első erőszakos cselekmény a boszniai fővárosban azóta, hogy a NATO béketeremtő erői egy hete átvették az ellenőrzést. A NATO-erők francia alakulata ágyútűzzel válaszolt a rakétatámadásra közölte a NATO-erők szarajevói parancsnoksága. – A tömeges távozással fenyegetőző szarajevói szerbek megkezdték azon létesítmények felrobbantását s lerombolását, amelyeket a daytoni békeszerződés értelmében át kellene engedniük a boszniai muzulmán–horvát föderáció hatóságainak. – Kedden három segélyszállító gép érkezett Anconából Szarajevóba, s ezzel a szimbolikus repüléssel véget ért az 1992. július 2-án megindított légihíd, amely a történelem leghosszabb ilyen mentőakciója volt. A boszniai fővárosba pontosan 12 951 repülőgép hozott szállítmányt, összesen több mint 160 ezer tonnányi küldeményt. A légihíd működtetésében oroszlánrészt vállalt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada és Németország.
Január 12. – Jevgenyij Primakov, a hét elején kinevezett új orosz külügyminiszter a nemzeti érdekeket határozottabban érvényesítő, nagyhatalmi orosz külpolitika megvalósítását helyezte kilátásba. Kinevezése utáni első sajtóértekezletén ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti az egykori hidegháborús szembenálláshoz való visszatérést. Mindamellett kategorikusan ellenezte a NATO tervezett bővítését, miközben a Nyugattal való egyenrangú partnerség mellett foglalt állást.
Január 13. – Bill Clinton amerikai elnök Taszárra érkezett, ahol megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Horn Gyula miniszterelnökkel, Kovács László külügy- és Keleti György honvédelmi miniszterrel. Az elnök kíséretében volt Richard Holbrooke, a boszniai tárgyalásokat vezető külügyi államtitkár-helyettes, Madeleine Albright ENSZ-nagykövet, valamint John Shalikashvili, az Egyesült Államok vezérkari főnökei egyesített bizottságának vezetője. Clinton a találkozón tolmácsolta Göncz Árpádnak az Egyesült Államok köszönetét azért, amit Magyarország az IFOR-vállalkozás keretében tesz. Az elnök megerősítette: a NATO kiterjesztése szükséges és elkerülhetetlen. Horn Gyula a találkozó során megköszönte azt a támogatást, amit Clinton elnök és az amerikai kormány nyújt Magyarországnak a pénzügyi-stabilizációs, átalakulási folyamatban.
Január 16. – Budapestre látogatott Joris Voorhoeve, a holland védelmi miniszter. Meghívójával, Keleti György honvédelmi miniszterrel Magyarország NATO- és Európai Unió-csatlakozási törekvéseiről tárgyalt. Találkozott Kovács László külügyminiszterrel, fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, és látogatást tett az ercsi kiképzőközpontban.
Január 22–24. – Délszláv körutat tett Keleti György honvédelmi miniszter és Deák János, a Magyar Honvédség parancsnoka. Szemlét tettek a magyar műszaki alakulat Okucani közelében lévő táborhelyén.
Január 25. – Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése csütörtökön nagy többséggel megszavazta Oroszország felvételét az emberi jogok és a demokratikus intézményrendszer érvényesülését ellenőrző szervezetbe. Ezt a döntést ugyan még az Európa Tanács másik döntéshozó szervének, a kormányok képviselőiből álló miniszteri tanácsnak is jóvá kell hagynia, de ez csak formalitás, hiszen Moszkva csatlakozását éppen ez utóbbi testület tagjai szorgalmazták leginkább. Így azután a mostani szavazással Oroszország, ha jogilag még nem is, de gyakorlatilag az Európa Tanács 39. tagállamává vált.
Január 29. – Jacques Chirac francia köztársasági elnök hétfő este bejelentette, hogy a vasárnapi kísérlettel befejezték az atomrobbantásokat. Chirac a kísérletek befejezését rövid televíziós beszédben jelentette be mondván, hogy azok sikeresek voltak. „Most új fejezet nyílik. Franciaország tevőleges és határozott szerepet fog játszani a világ leszerelésében és Európa jobb védelmében. A következő hetekben kezdeményezéseket teszek ebben az irányban” – tette hozzá az államfő.
Január 31. – A duma bizonytalan időre elhalasztotta a Start–2 szerződés ratifikálását. Az 1993-ban aláírt szerződés értelmében az 1990 szint harmadára kell csökkenteni a két oszág hadászati támadó fegyvereinek számát.
Február 1. – Teljessé vált az Okucaniban, a NATO erők kötelékében működő magyar műszaki alakulat. A magyar egység összlétszáma 416 fő.
Február 2. – Horvátországba utazott Horn Gyula kormányfő és Keleti György honvédelmi miniszter. A miniszterelnök Zágrábban tárgyalt Franjo Tudjman elnökkel és Zlatko Matesa miniszterelnökkel.
Február 3. – Horn Gyula magyar kormányfő és Keleti György honvédelmi miniszter részt vett a magyar békefenntartó alakulat NATO-parancsnokság alá helyezésének ceremóniáján.
Február 8. – Oroszország hivatalosan is az Európa Tanács tagja lett.
Február 10. – Három órán át tárgyalt Helsinkiben Warren Christopher amerikai és Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter. A megbeszélések egyik lényeges pontja a NATO keleti bővítése volt.
Február 18. – Sikerrel zárult Rómában a Bosznia-konferencia. Izetbegovics bosnyák, Tudjman horvát és Milosevics szerb elnök megállapodott abban, hogy a boszniai főváros, Szarajevó ismét egységes lesz, valamint a hercegovinai Mosztar is. Kijelentették, szabadon engedik a hadifoglyokat és együttműködnek a háborús bűnök kivizsgálására felállított hágai bírósággal.
Március 6. – Kétnapos tanácskozásra Brüsszelbe látogatott Kovács László külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője felszólalt a Genti Egyetem által az EU kelet-európai kapcsolatokról szervezett nemzetközi konferencián, és előadást tartott a Királyi Külügyi Intézetben „Magyarország és az európai stabilitás” címmel. Kovács László kétoldalú tárgyalásokat folytatott Erik Derycke belga külügyminiszterrel, valamint Jean-Paul Poncelet védelmi miniszterrel.
Március 8. – Gyarmati István nagykövet, az EBESZ soros elnökének személyes megbízottja vezetésével szakértői küldöttség utazott Bosznia-Hercegovinába. Az EBESZ-delegáció abban a katonai ellenőrzésben vesz részt, amelyet a daytoni megállapodás és a januárban Bécsben kidolgozott bizalomerősítő dokumentum határozott meg.
Március 12. – Az orosz–magyar külügyminiszteri tárgyalások után Jevgenyij Primakov jelezte Moszkva kompromisszumkészségét a NATO kibővítését illetően. Mindeddig az orosz álláspont mereven elutasító volt a nyugati katonai szervezet keleti bővítését illetően.
Március 20. – Kovács László külügyminiszter Prágában részt vett azon a rendezvényen, amelyen Warren Christopher, az amerikai diplomácia irányítója találkozott a térség 12 államának külügyminiszterével. A találkozón a NATO bővítése kapta a legnagyobb figyelmet. Kovács László kétoldalú megbeszélést is folytatott szlovák kollégájával, Juraj Schenkkel. – Javier Solana NATO főtitkár Moszkvában aláírta a NATO és a rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma közötti megállapodást, de nem sikerült meggyőznie Moszkvát a NATO bővítését ellenző álláspontjáak megváltoztatásáról.
Március 21. – Kirobbant a kergemarhakór-botrány Nagy-Britanniában, miután kiderült, hogy a szarvasmarhákat 1985 óta tizedelő idegrendszeri kór emberre is átterjedhet. Az EU-tagállamok megtiltották a brit marhahús bevitelét. – Mintegy 30 tonna olaj ömlött az Adriába a Bakari-öbölben lévő olajfinomítóból.
Március 29. – Magyarország a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet, az OECD tagja lett. Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter és Jean-Claude Paye, az OECD főtitkára a szervezet székhelyén, Párizsban aláírta a csatlakozási okmányt. – Ünnepélyes körülmények között, egynapos rendkívüli ülésszakkal, 15 állam- és kormányfő jelenlétében kezdetét vette Torinóban az EU 1997 júniusig tartó kormányközi konferenciája. A különböző helyszíneken, de elsősorban Brüsszelben folyó tárgyalássorozat célja az Unió kettős reformja: az intézményrendszer és a döntési mechanizmus felkészítése az egységes valuta és a közös jegybank megteremtésére, illetve az EU további – mindenekelőtt keleti irányú – bővítésére.
Április 4. – Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke Horn Gyula kormányfő meghívására Budapestre látogatott, és fogadta őt Göncz Árpád köztársasági elnök.
Április 9. – Somogyi Ferenc külügyi államtitkár Brüsszelben átadta Gerbhardt von Moltke politikai főtitkár-helyettesnek a NATO-taggá válás előkészítését célzó munkaokmányt, amelynek alapján a NATO–magyar konzultáció sorozat zajlik majd. – Keleti György honvédelmi miniszter meghívására hazánkba érkezett Volker Rühe, a Német Szövetségi Köztársaság védelmi minisztere. Volker Rühe védelmi minisztert fogadta Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter.
Április 18. – Javier Solana, a NATO főtitkára Budapestre látogatott. Keleti György honvédelmi miniszterrel folytatott tárgyalásain Magyarország NATO-csalakozásáról és a boszniai béketeremtésben vállalt szerepéről volt szó. Találkozott Kovács László külügyminiszterrel, részt vett az Országgyűlés külügyi bizottságának és honvédelmi bizottságának közös ülésén, fogadta őt Horn Gyula miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök.
Április 22. – Kovács László külügyminiszter Zágrábba látogatott, ahol horvát kollégájával, Mate Graniccsal tárgyalt. Aláírták a magyar–jugoszláv szerződések utódlásáról szóló dokumentumot, és kicserélték a magyar–horvát kisebbségvédelmi szerződés ratifikációs okmányait, fogadta őt Franjo Tudjman elnök.
Április 23. – A törvényhozás ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a Magyar Köztársaság csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez, az OECD-hez.
Május 3. – Strasbourgban Kovács László külügyminiszter részt vett az Európa Tanács miniszteri bizottságának soros ülésén. Magyarország nevében aláírta a terrorizmus felszámolását célzó európai konvenciót.
Május 7. – Magyarország hivatalosan is tagja lett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek, az OECD-nek, miután magyar részről letétbe helyezték a csatlakozási okmányokat Párizsban. Bill Clinton amerikai elnök ebből az alkalomból levelet intézett Horn Gyula miniszterelnökhöz.
Május 8. – Megalakult az Új Atlanti Kezdeményezés Magyar Nemzeti Bizottsága.
Május 15. – Hatályba lépett a magyar–szlovák alapszerződés, miután a magyar és a szlovák külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályainak vezetői Budapesten kicserélték a két ország miniszterelnöke által 1995. március 19-én Párizsban aláírt szerződés ratifikációs okiratait.
Május 16. – Göncz Árpád köztársasági elnök Zágrábban Franjo Tudjman horvát államfővel tárgyalt.
Május 28. – Az Országgyűlés elfogadta az ENSZ békefenntartó erők magyarországi átvonulásáról és átmeneti állomásoztatásáról szóló országgyűlési határozatot.
Május 31. – Kovács László külügyminiszter Bécsben részt vett a Közép-európai Kezdeményezés külügyminiszteri értekezletén.
Június 3. – A NATO jövőjét meghatározó reformokról döntöttek berlini ülésükön az atlanti szövetség külügyminiszterei. Szükség esetén a NATO kölcsönadja többnemzetiségű alakulatait a Nyugat-európai Uniónak. Mindez azonban nem jelenti a transzatlanti kapcsolat gyengülését, s nem csökken tovább az amerikai katonai jelenlét Európában. – Bemutató repülést tartott a svéd Gripen típusú harci repülőgépet gyártó cég Magyarországon. – Kovács László külügyminiszter Berlinben Warren Christopherrel, az amerikai diplomácia vezetőjével tárgyalt annak a találkozónak a keretében, amely az amerikai külügyminiszter és 12 kelet-európai ország külügyminisztere között zajlott.
Június 4. – Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter az Észak-atlanti Tanács tagjaival megerősítette, hogy Moszkva elviekben kész elfogadni a NATO bővítését, amíg ennek csak politikai következményei vannak, de nem tűrheti el, hogy a szervezet katonai struktúrája közelebb kerüljön Oroszország határaihoz.
Június 6. – Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia csatlakozott az Európai Unió egységes árutovábbítási eljárásáról és az áruforgalom alakiságának egyszerűsítéséről szóló egyezményhez.
Június 7. – Budapest volt a színhelye az európai parlamenti elnökök konferenciájának. Az ezúttal először kelet-közép-európai országban megrendezett találkozón 41 ország parlamentjének és hat nemzetközi szervezetnek a küldöttei fejtették ki véleményüket a kontinens jövőjének alapvető kérdéseiről, a nemzeti törvényhozások mai szerepéről és az együttműködés lehetőségeiről. – Aleksander Kwasniewski lengyel államfő meghívására Göncz Árpád köztársasági elnök részt vett a közép-európai államfők lancuti találkozóján, ahol kilenc köztársasági elnök folytatott kötetlen megbeszélést a térség helyzetéről, a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről.
Június 8. – Az olasz Giancarlo Aragonát nevezték ki az EBESZ új főtitkárává.
Június 12. – Budapestre látogatott Michal Kovác szlovák államfő. Meghívóján, Göncz Árpádon kívül tárgyalt Horn Gyula miniszterelnökkel és Gál Zoltánnal, a parlament elnökével. Michal Kovác beszédet mondott a parlament plenáris ülésén.
Június 13. – Kovács László külügyminiszter Firenzében részt vett és felszólalt a daytoni megállapodás végrehajtásának úgynevezett félideji felülvizsgálati konferenciáján.
Június 22. – Horn Gyula miniszterelnök – Kovács László külügyminiszter és Somogyi Ferenc külügyminisztériumi integrációs államtitkár kíséretében – Firenzében részt vett az Európai Unió, valamint a társult országok állam- és kormányfőinek találkozóján.
Június 26. – Megkezdődött a franciaországi Lyonban a hét vezető ipari ország tanácskozása, az úgynevezett G–7 csúcsértekezlet. A Hetek állították elő 1995-ben a világ-GDP kétharmadát, övék a világkereskedelem fele (USA, Japán, Németország, Franciaországá, Kanada, Olasország, Nagy-Britannia).
Június 27. – Magyarországot felvették a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési Szervezet, az OECD keretében működő Nukleáris Energiaügynökségbe (NE). A döntést az OECD legfőbb vezető testülete, a tanács hozta meg.
Június 29. – Politikai záróközlemény kiadásával ért véget a világ hét – Oroszországgal együtt nyolc – vezető országának találkozója. Jelcin elnököt Csernomirgyin kormányfő képviselte.
Július 2. – William Perry, az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztere Taszárra látogatott. Találkozott Keleti György honvédelmi miniszterrel és Végh Ferenc altábornaggyal, a Magyar Honvédség parancsnokával, vezérkari főnökkel, és fogadta Horn Gyula miniszterelnök.
Július 3. – Jelcin az elnökválasztáson legyőzte a kommunista Zjuganovot.
Július 11. – Hivatalos munkalátogatásra az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Ír Köztársaságba látogatott Horn Gyula kormányfő.
Július 15. – Borisz Jelcin elnök fogadta Al Gore amerikai alelnököt vidéki rezidenciáján. Jelcin fáradtságára hivatkozva lemondta előző napi, moszkvai találkozásukat.
Július 19. – Richard Holbrooke amerikai közvetítő bejelentette, hogy Radovan Karadzsics bosznai szerb vezető aláírta azonnai hatályú lemondását.
Július 25. – Javier Solana, a NATO főtitkára Magyarországra látogatott. Taszáron megtekintette az IFOR-bázist, majd találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel, Kovács László külügyminiszterrel és Keleti György honvédelmi miniszterrel, akikkel a magyar NATO-csatlakozásról tárgyalt. Ellátogatott Szolnokra is, a Cooperative Chance ‘96 (Esély az együttműködésre) elnevezésű, NATO vezetésű, többnemzetiségű légierő-gyakorlatra.
Július 30. – A világ hét legfejlettebb ipari állama és Oroszország magas rangú tisztviselői értekezletet tartottak Párizsban, amelyen elfogadták a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelmet összehangoló és megerősítő intézkedéseket.
Augusztus 9. – Borisz Jelcin újraválasztott orosz elnököt beiktatták hivatalába.
Augusztus 12. – Ismét elmaradt az utolsó pillanatban Horn Gyula magyar és Vladimír Meciar szlovák kormányfő e napra tervezett találkozója.
Augusztus 13. – Bukarestben megkezdődtek Somogyi Ferenc címzetes államtitkár és román kollégája, Marcel Dinu tárgyalásai a román–magyar alapszerződés nyitott kérdéseiről.
Augusztus 15. – Warren Christopher amerikai külügyminiszter és Alija Izetbegovics boszniai elnök megnyitotta a boszniai főváros, Szarajevó repülőterét.
Augusztus 19. – A Magyarországon tartózkodó Jimmy Carter volt amerikai elnököt fogadta Horn Gyula miniszterelnök.
Augusztus 23. – Milan Milutinovics jugoszláv és Mate Granic horvát külügyminiszter Belgrádban aláírta a két ország közötti viszony normalizálásáról és a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló egyezményt.
Szeptember 6. – Kovács László külügyminiszter munkaebéden folytatott eszmecserét Javier Solana NATO-főtitkárral.
Szeptember 13. – A Tátrában csúcstalálkozóra ültek össze a CEFTA-országok miniszterelnökei. A csúcs alkalmat adott Horn Gyula magyar és Vladimír Meciar szlovák kormányfő találkozójára is.
Szeptember 14. – Boszniában megtartották a háború utáni első elnök-, parlamenti és kantonális választásokat. Továbbra is Alija Izetbegovics, a Demokratikus Akciópárt (SDA) jelöltje az elnök.
Szeptember 16. – Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román miniszterelnök, Ion Iliescu román államfő jelenlétében aláírta a magyar–román alapszerződést a romániai Temesváron.
Szeptember 20. – Megbeszélést tartott Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter és Javier Solana NATO-főtitkár a NATO keleti bővítéséről, de álláspontjuk nem közeledett.
Szeptember 24. – Teljes atomcsend. Az ENSZ közgyűlésén megnyitották aláírásra a minden nukleáris kísérlet tilalmát kimondó nemzetközi szerződést, amelyet elsőként Bill Clinton amerikai elnök látott el kézjegyével. Az első négy napon az ENSZ 185 tagállama közül 92 – köztük Magyarország – csatlakozott a szerződéshez, ám az csak akkor lép életbe, ha mind a 44, katonai vagy békés nukleáris kapacitással rendelkező ország aláírja. A legnagyobb akadály India: augusztusban vétójával meggátolta, hogy a teljes atomcsendet kimondó szerződésről a Genfben 1993 óta folyó leszerelési konferencia megállapodjon. A dokumentumot ezért kellett kerülő úton – Ausztrália kezdeményezésére – a közgyűlés elé terjeszteni. Az atomfegyver előállítására képesnek tartott – 1974-ben „békés célú” nukleáris kísérletet végrehajtott –, úgynevezett küszöbországnak minősülő India addig nem hajlandó aláírni az egyezményt, amíg az öt deklarált atomhatalom, az USA, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Kína nem készít menetrendet a nukleáris arzenál felszámolására. India távolmaradása esetén nem kíván csatlakozni a szerződéshez az ugyancsak küszöbországként számon tartott rivális szomszéd, Pakisztán sem.
Október 7. – Javier Solana NATO-főtitkár megbeszéléseket folytatott Alekszandr Lebegy orosz nemzetbiztonsági tanácsi titkárral a belgiumi Brüsszelben.
Október 16. – A hivatalos látogatáson Törökországban tartózkodó Göncz Árpád köztársasági elnök tárgyalásokat folytatott Süleyman Demirel elnökkel.
Október 22. – Bill Clinton amerikai elnök kijelentette, hogy 1999-ig ki kell bővíteni a NATO-t.
Október 26. – Magyarországi látogatásra hívta meg Kwasniewski lengyel elnököt Göncz Árpád magyar köztársasági elnök a két államfő találkozóján.
Október 27. – Az erópai szocialista pártok vezetői Budapesten találkoztak, az Európai Szocialisták Pártja konferenciáján. Elkötelezték magukat az Európai Unió kibővítésének programja mellett. A döntésnek azért is súlya volt, mert a brüsszeli Európa-bizottság – EU-kormány – 21 tagja közül kilenc szocialista vagy szociáldemokrata, az európai parlamentben pedig az ESZP adja a legnagyobb frakciót.
Október 29. – Luxembourgban közös tanácskozás volt az Európai Unió tagállamainak, valamint a kelet- és közép-európai térség tíz társult államának külügyminiszterei között.
Október 30. – Svájc bejelentette, hogy csatlakozik a NATO Partnerség a békéért programjához és kész aláírni a belépési dokumentumot. Flavio Cotti külügyminiszter ugyanakkor leszögezte, hogy ez nem jelenti a semlegesség feladását. A svájci államszövetség csapatai hadgyakorlatokon nem vesznek részt.
November 1. – Magyarország hatvanötödikként csatlakozott ahhoz a nemzetközi szerződéshez, amely kimondja a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és használatának teljes tilalmát, és kötelezi az államokat a meglévő készletek megsemmisítésére.
November 4. – Bécsben konferencia kezdődött, amelyen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megvizsgálta, hogy a budapesti csúcstalálkozó óta miképpen tartották be a szervezet elveit a tagállamok.
November 5. – Sikeres szívműtétet hajtottak végre Jelcin orosz elnökön. – Clintont újraválasztották.
November 14. – Ukrajna nem emel kifogást az ellen, hogy Magyarország csatlakozzon a NATO-hoz – jelentették be Kijevben, Göncz Árpád köztársasági elnök és Leonyid Kucsma elnök tárgyalásai után.
November 15. – Bill Clinton amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok 8500 katonát küld a boszniai IFOR-köteléket felváltó nemzetközi stabilizációs erőbe.
November 18. – A NATO-tagországok nagyköveti tanácsa megbízta az amerikai George Joulwan tábornokot, hogy alakítsa meg az IFOR helyébe lépő Stabilizációs Erő (SFOR) nevű új boszniai katonai alakulatot.
November 22. – Borisz Jelcin elhagyta a kórházat, ahol szívműtéte után kezelték. Az orosz elnök átköltözött a Moszkva melletti barvihai elnöki rezidenciához közeli szanatóriumba.
November 23. – Az Egyesült Államok és Oroszország képviselői megállapodtak arról, hogy az amerikai fél a következő öt évben rögzített áron felvásárolja a megsemmisítésre kerülő SS–20 típusú hadászati rakéták atomtöltetét.
November 28. – Bill Clinton amerikai elnök levelet írt Horn Gyula magyar miniszterelnöknek, amelyben köszönetet mondott az IFOR-misszióban való magyar részvételért.
December 5. – Bill Clinton amerikai elnök Madeleine Albrightot választotta az amerikai diplomácia új irányítójának. Az Egyesült Államok történetében először tölti be nő a külügyminiszteri tisztséget.
December 11. – Budapesten tárgyalt Oscar Luigi Scalfaro olasz köztársasági elnök. – Oroszország változatlanul ellenzi a NATO kibővítését, de kész tárgyalni a NATO-val – jelentette ki az észak-atlanti szövetség külügyminisztereivel való találkozásakor Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter.
December 16. – Zivadin Jovanovics jugoszláv külügyminiszter-helyettes Belgrádban fogadta az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének küldöttségét, melynek élén Bársony András, a testület alelnöke állt.
December 17. – A 185 tagországot tömörítő ENSZ-közgyűlés az 58 éves ghánai közgazdász-diplomatát, Kofi Annant választotta meg a világszervezet hetedik főtitkárává.
December 20. – A Szarajevó melletti Ilidza NATO-támaszponton hivatalosan is megkezdettnek nyilvánította az SFOR-erők boszniai megbízatását George Joulwan tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka.
1997. Január 4. – Helmut Kohl német kancellár és Jelcin orosz elnök Moszkva melletti találkozóján a NATO bővítése volt a vezető téma.
Január 8. – Madeleine Albright leendő amerikai külügyminiszter kinevezése előtti szenátusi meghallgatásán kiállt a NATO bővítése mellett.
Január 11–12. – A Project Syndicate lapkiadói egyesülés nemzetközi konferenciája Budapesten a volt kommunista országok európai integrációjáról.
Január 20. – A NATO bővítése első számú stratégiai célja az aktívabbá váló amerikai külpolitikának – mondta Bill Clinton abban a beszédben, amelyet második elnökségének hivatalos megkezdése alkalmából mondott.
Január 27. – William Perry volt amerikai védelmi minisztert a magyar–NATO kapcsolatok elmélyítése érdekében végzett munkájáért Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Érdemérem Középkeresztje a csillaggal kitüntetésben részesítette.
Január 28. – Clinton amerikai elnök úgy változtatott a külpolitika fő feladatainak sorrendjén, hogy első helyre került a magyar–lengyel–cseh NATO-tagság.
Február 1. – Végh Ferenc altábornagy befejezte tárgyalásait a NATO brüsszeli központjában. A Magyar Honvédség vezérkari főnöke, hadseregparancsnok megbeszélést folytatott magas rangú NATO-vezetőkkel, illetve Robert Hunter amerikai NATO-nagykövettel.
Február 5. – Javier Solana NATO-főtitkár Törökországba menet megszakította útját Ferihegyen, ahol húszperces megbeszélést folytatott Keleti György honvédelmi miniszterrel. – A NATO bővítése Amerika és Európa közös érdeke és 1999-ben megtörténik – ígérte Bill Clinton amerikai elnök programbeszédében.
Február 6. – Ankarából hazafelé Javier Solana NATO-főtitkár rövid időre megállt Ferihegyen; ezúttal Kovács László külügyminiszterrel folytatott megbeszélést. Javier Solana szerint nem lesz török vétó a NATO bővítése ellen, annak ellenére, hogy Demirel török elnök és Erbakan kormányfő többször kiltátásba helyezték, hogy blokkolják a NATO bővítését, ha az Európai Unió még a tagjelöltek sorába sem veszi föl Törökországot.
Február 7. – Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő washingtoni látogatásán találkozott Clinton amerikai elnökkel. A látogatás során a NATO-bővítés orosz ellenzésének csillapítására jelentős tőkepiaci és kereskedelmi tervek születtek, amelyek mintegy harmincmilliárd dolláros amerikai befektetést irányoznak elő orosz pénzügyi, közlekedési, környezetvédelmi infrastruktúrába.
Február 12. – Javier Solana NATO-főtitkár megkezdte körútját a FÁK-országaiban. Jelcin tanácsadói bírálták a főtitkárt, mondván, hogy igyekszik megakadályozni a posztszovjet térség integrációját.
Február 14. – A szlovák parlament elfogadta azt a kormányjavaslatot, hogy népszavazás döntsön az ország NATO-tagságáról. – Egy lengyel közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek kilencven százaléka helyesli az ország NATO-tagságát.
Február 16. – Megkezdte első hivatalos útját Madeleine Albright amerikai külügyminiszter. Európai körútjának első állomása Róma, majd Bonn, Párizs, Brüsszel és London után Moszkvába, Pekingbe, Tokióba és Szöulba utazott. Nyugat-Európában a NATO keleti bővítésével kapcsolatos konzultációk során leszögezte, hogy a bővítés halogatása folytonos feszültséget, bizonytalanságot okozna Európában.
Február 17. – Bulgária is kifejezte azt az óhaját, hogy a NATO tagjai közé kíván lépni, ezért kéri meghívását a szervezet júliusi csúcsértekezletére. – Viktor Babiuc román védelmi miniszter Debrecenben titokvédelmi szerződést írt alá Keleti György magyar honvédelmi miniszterrel. Babiuc elmondta: Romániának egyaránt célja a NATO-ba jutás és a magyar–román viszony fejlesztése.
Február 18. – Az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülésén mondott beszédében Madeleine Albright amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy a NATO-tagfelvételi tárgyalások az év végéig befejeződnek, és a decemberi külügyminiszteri találkozón sor kerülhet a csatlakozási szerződés aláírására.
Február 19. – Hétpárti magyar parlamenti küldöttség, Gál Zoltán házelnök vezetésével tárgyalt Javier Solana NATO-főtitkárral a brüsszeli NATO-központban. – Kovács László magyar és Dariusz Rosati lengyel külügyminiszter lengyelországi megbeszéléseik végén közös állásfoglalásban szögezik le: üdvözlik Madeleine Albright amerikai külügyminiszter a NATO bővítésének menetrendjére és filozófiájára vonatkozó brüsszeli javaslatait.
Február 20. – Első alkalommal kaptak a kelet-európai „békepartner országok” is meghívót a NATO kétévenként szokásos, közel tíznapos válságmenedzselési gyakorlatára, a szövetség brüsszeli központjába.
Február 21. – Madeleine Albright amerikai külügyminiszter Jelcin orosz elnökkel tárgyalt a Kremlben. A tárgyaláson kiderült: Jelcin sem akarja, hogy Oroszország szembekerüljön a Nyugattal, de kötelező érvényű megállapodást szeretne kötni a NATO-val.
Február 22. – A Clinton-kormány által az amerikai kongresszus elé terjesztett jelentés szerint a következő 12 évben kb. 35 milliárd dollár lesz a NATO bővítésének összköltsége, amiből csak évi 150-200 millió hárulna az amerikai adófizetőkre. A tervezet azzal számolt,hogy a tizenegy jelentkezőből csak három kerül be 2010-ig a szövetségbe.
Február 23. – Brüsszelbe érkezett Primakov orosz külügyminiszter, és találkozott Javier Solana NATO-főtitkárral, hogy megtartsák a tervezett kétoldalú megállapodásnak szentelt NATO–orosz tárgyalások újabb fordulóját.
Február 24. – Magyarország számíthat Németország teljes támogatására euroatlanti integrációs törekvéseiben – jelentette ki Roman Herzog német államfő hivatalos magyarországi látogatása alkalmából.
Február 25. – Emil Constantinescu román elnök is fogadta a magyar országgyűlés európai integrációs ügyek bizottságának Orbán Viktor vezette küldöttségét. A két parlament integrációs bizottsága együttműködési programot fogalmazott meg.
Február 26. – A NATO-tagállamok Budapesten akkreditált nagyköveteit fogadta Kovács László külügyminiszter, és tájékoztatta őket a magyar csatlakozási felkészülés legújabb fejleményeiről.
Február 27. – Somogyi Ferenc külügyi államtitkár Budapesten sajtótájékoztatót tartott román kollégájával, Lazar Comanescuval. Somogyi Ferenc elmondta: Magyarország abban érdekelt, hogy a csatlakozni szándékozó szomszédai teljesítsék a követelményeket, és nyerjenek felvételt a NATO-ba; amennyiben azonban ez nem történik meg, Magyarország nem szándékozik kimaradni a NATO-ból, hogy bevárja szomszédait.
Március 1. – Kovács László külügyminiszter hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott, ahol találkozott Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel, akivel ismertette Magyarország csatlakozási elképzeléseit és felkészülését.
Március 3. – Oroszországnak nincs vétójoga a NATO bővítését illetően, és júliusban döntés születik – erősítette meg Wim Kok, az EU soros elnöki tisztét betöltő Hollandia kormányfője. – Keleti György magyar és Miroslav Vyborny cseh külügyminiszter prágai találkozójukon hangsúlyozták: Magyarország és Csehország nem vetélytársak a NATO-csatlakozás folyamatában, hanem partnerek.
Március 4. – Javier Solana NATO-főtitkár Londonban találkozott Major brit kormányfővel. Solana elmondta, hogy a NATO bővítése csak része egy nagyobb csomagnak, amelynek fő elemei: a békepartneri rendszer erősítése, az új tagok felvétele, egyezség Ukrajnával és stratégiai viszonyrendszer kialakítása Oroszországgal. – Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos látogatásra a Baltikumba érkezett. Litvániában és Lettországban a tárgyalásokon a NATO-csatlakozás kérdése is szóba került, mindkét balti ország szeretne az első körben bekerülni a NATO-ba.
Március 6. – Jelcin orosz elnök a törvényhozás két háza előtt tartott beszédésben ismét leszögezte, hogy ellenzi a NATO bővítését és sürgette a FÁK-on belüli integrációt. – Magyarország a legesélyesebbek között van a NATO-bővítés tervezett első körében – mondta Madeleine Albright amerikai külügyminiszter Kovács László magyar külügyminiszter washingtoni látogatásának zárónapján.
Március 7. – Habsburg Ottó, az Európai Parlament tagja az MTA-n szervezett konferencián elmondta, hogy 1999-re várható Magyarország NATO-tagsága.
Március 9. – Javier Solana NATO-főtitkár Moszkvába érkezett és tárgyalt Primakov külügyminiszterrel a NATO és Oroszország viszonyáról, de a tárgyalások ezúttal sem mozdultak ki a holtpontról.
Március 10. – Hivatalos látogatásra érkezett Budapestre John Sheenan tábornok, a NATO szövetséges erők atlanti főparancsnoka. Megbeszéléseket folytatott Keleti György honvédelmi miniszterrel, valamint fogadta őt Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula kormányfő. Sheenan kedvezően ítélte meg a Magyar Honvédség felkészültségét, különösen a békepartneri gyakorlaton tanúsított helytállást.
Március 17. – Egynapos hivatalos látogatásra érkezett Václav Klaus cseh miniszterelnök. A Horn Gyula kormányfővel folytatott megbeszélések központi témája az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás volt, melynek során a két országnak nem rivalizálnia, hanem folyamatosan konzultálnia kell.
Március 19. – Horn Gyula miniszterelnök szerint ha júliusban meghívják Magyarországot a NATO-csatlakozási tárgyalásokra, akkor még a formális csatlakozás előtt, 1999 első felében népszavazást kell kiírni a kérdésről. – Vladimir Meciar szlovák kormányfő hivatalos párizsi látogatásán kijelentette, nem számít rá, hogy Szlovákia az első körben bekerülhet a NATO-ba.
Március 20. – A NATO tervezett bővítése, fegyverzetkorlátozási kérdések, a gazdasági együttmüködési lehetőségei szerepeltek Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök Helsinkiben tartott csúcstalálkozójának napirendjén.
Március 21. – Az orosz és az amerikai elnök csúcstalálkozójának végeredménye, hogy Oroszország tudomásul veszi a NATO bővítését, garanciákat kap a szövetséggel való együttműködés keretében, elfogadták Moszkva bizonyos, bővítéssel kapcsolatos feltételeit és fejlődni fog az amerikai–orosz gazdasági partnerség.
Március 24. – Moszkvában tárgyalt Klaus Neumann tábornok, a NATO katonai bizottságának elnöke. Javier Solana NATO-főtitkár Alexander Kwasniewski lengyel elnökkel tárgyalt Brüsszelben.
Március 26. – Jean-Paul Poncelet belga védelmi miniszter Brüsszelben találkozott Kovács László magyar külügyminiszterrel, s kijelentette, hogy támogatja Magyarország mielőbbi csatlakozását a NATO-hoz, valamint az EU-hoz.
Március 27. – Joseph Biden szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának tagja Budapesten elmondta, hogy a NATO-tagság nemcsak jog, kötelezettség is; amerikai részről azt kívánják látni, hogy a tagságra törekvő államok hajlandók költségvetésükből többet áldozni a védelmi kiadásokra,s hogy lakosságuk többsége formálisan is egyetért a csatlakozással.
Április 3. – Jacques Chirac francia elnök csehországi látogatásán úgy nyilatkozott, hogy Párizs Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot tartja legfelkészültebbnek a NATO-csatlakozásra, és támogatja belépésüket. Franciaország azonban szeretné, ha Románia is még az első körben csatlakozna a NATO-hoz. – Az atlanti szövetség bővítéséről és a magyar törekvésekről tárgyalt Jeszenszky Géza volt külügyminiszter Washingtonban.
Április 4. – Keleti György honvédelmi miniszter Ljubljanában szlovén és olasz kollégáival megállapodott egy közös, gyors reagálású békefenntartó egység létrehozásáról. A közös egység szervezeti felépítésénél és felszerelésénél a NATO-szabványokat veszik figyelembe.
Április 9. – Norman W. Ray, a NATO főtitkárhelyettese budapesti látogatásán tárgyalt Keleti György honvédelmi miniszterrel. Ray elmondta: a NATO-n belül nincs központilag irányított fegyverbeszerzés vagy fejlesztési technológia. A cél a fegyverzetek és irányítási rendszerek közötti interoperabilitás. – Primakov orosz külügyminiszter Chirac elnökkel folytatott megbeszélést Párizsban a NATO és Oroszország közötti megállapodásról.
Április 11. – Javier Solana NATO-főtitkár az orosz–atlanti szerződés szövegét egyeztette Washingtonban Madeleine Albrighttal.
Április 15. – Javier Solana NATO-főtitkár ismét Moszkvában tárgyalt Primakov orosz külügyminiszterrel, aki szeretné május 27-re tető alá hozni a megegyezést. Továbbra sincs egyezség a NATO keleti katonai terjeszkedésének határairól.
Április 16. – Kovács László külügyminiszter Brüsszelben megbeszéléseket folytatott a NATO-tagállamok állandó nagyköveteivel; valamennyien támogatásukról biztosították azt a magyar törekvést, hogy Magyarország a NATO teljes jogú tagja legyen.
Április 17. – Helmut Kohl német kancellár és Borisz Jelcin orosz elnök baden-badeni csúcstalálkozójukon bejelentették: a tervezett NATO-orosz megállapodás közös dokumentumai kilencven százalékban elkészültek.
Április 20. – Bukarestben Ciorbea román elnök fogadta Keleti György honvédelmi minisztert. Keleti György folytatja Babiuc miniszterrel megkezdett megbeszéléseket a kétoldalú katonai kapcsolatok fejlesztéséről, a NATO-csatlakozásról.
Április 21. – Anthony Cragg, a NATO védelmi tervezésért felelős főtitkárhelyettese Végh Ferenc altábornaggyal a Magyar Hadsereg vezérkari főnökével folytatott tárgyalásain kedvezően értékelte Magyarország eddigi védelmi-tervezési és értékelési munkáját.
Április 23. – Washingtonban megalakult az amerikai felsőház NATO-bővítéssel foglalkozó bizottsága, amely az atlanti szövetség jövőjével és a nyugati-orosz viszony kérdéseivel foglalkozik. – A NATO Katonai Bizottsága vezérkari főnökök ülése jóváhagyta a tagság iránt érdeklődő országokról készült jelentéseket.
Április 24. – A NATO nagyköveti tanácsa Brüsszelben úgy döntött, hogy a békepartneri országok első számú vezetőit is meghívják a júliusi madridi csúcsra.A NATO illetékesei már jelezték, hogy Magyarország részvételére is számítanak.
Április 26. – Pavol Hamzík szlovák külügyminiszter Washingtoni látogatása során egyértelművé vált, hogy Szlovákia nem számíthat az első körban a NATO-tagságra.
Április 28. – Victor Ciorbea román miniszterelnök és Adrian Severin külügyminiszter Brüsszelben találkozott a NATO országok nagyköveti tanácsával és Javier Solana főtitkárral. A román politikusok elmondták, hogy országuk számára csak az első körben történő felvétel jelentene megoldást.
Május 1. – A NATO és Oroszország közötti megállapodás, főleg annak katonai garanciákra vonatkozó fejezete volt a fő tárgya Madeleine Albright amerikai és Primakov orosz külügyminiszter oroszországi tárgyalásainak, de áttörés nem született.
Május 5. – Javier Solana NATO-főtitkár és Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter luxemburgi találkozóján némi haladás mutatkozik.
Május 6. – Javier Solana NATO-főtitkár egynapos látogatást tett Ukrajnában, ahol NATO információs központ nyílott.
Május 8. – Somogyi Ferenc külügyi integrációs államtitkár Washingtonban Strobe Talbott-tal, az amerikai külügyminiszter első helytettesével, politikusokkal, szakértőkkel folytatott megbeszéléseket a NATO-csatlakozás anyagi fedezetéről.
Május 13. – Kovács László külügyminiszter és Keleti György honvédelmi miniszter is részt vett a Nyugat-Európai Unió párizsi, miniszteri szintű tanácskozásán, ahol a NYEU és az EU, illetve a NATO viszonyáról esett szó.
Május 14. – Javier Solana NATO-főtitkár és Jevgenyij Primakov újabb tárgyalási fordulóján, Moszkvában, megállapodott a NATO és Oroszország jövőbeni viszonyát meghatározó egyezmény szövegében. Rövidesen kiderült, hogy nem egyformán értelmezi a két fél az elfogadott szöveget.
Május 16. – A NATO tizenhat tagállama Brüsszelben hivatalosan is jóváhagyta az Oroszország és a NATO között megkötendő alapszerződést.
Május 20. – A magyar–olasz–szlovén együttműködés első hármas miniszterelnöki találkozóján folytatott konzultáción elhangzott, hogy Róma támogatja Magyarország NATO-tagságát és kiáll Románia és Szlovénia első körben történő csatlakozása mellett is.
Május 24. – Megtartották a NATO-csatlakozásról kiírt népszavazást Szlovákiában, de utóbb meghiúsultnak nyilvánították.
Május 25. – Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos romániai látogatása során felszólalt a román parlamentben, ahol kijelentette: Magyarország támogatja Románia NATO-csatlakozását.
Május 27. – Párizsban aláírták a NATO és Oroszország megállapodását. Utána Jelcin orosz elnök bejelentette: leszerelik a NATO-tagállamokra irányuló orosz nukleáris robbanófejeket.
Május 29. – A NATO-külügyminiszterek portugáliai tanácskozásán megkezdték a tagságra jelölt kelet-európai országok kiválasztását.
Május 30. – A portugáliai Sintrában tizenhat NATO-ország és 27 további európai ország külügyminiszterének részvételével megtartották az Észak-atlanti Együttműködési Tanács (ÉAET) utolsó ülését, majd megalakították a helyébe lépő Euroatlanti Partnerségi Tanácsot (EUPT).
Június 1. – A West Point katonai akadémia évzáróján Bill Clinton amerikai elnök beszédében megkezdte a NATO bővítése melletti meggyőzési kampányt.
Június 2. – George A. Joulwan tábornokot, a NATO európai erőinek főparancsnokát Budapesten a Magyar Köztársaság középkeresztjével tüntették ki az IFOR/SFOR tevékenységében valamint a NATO és Magyarország kapcsolatainak javítására tett erőfeszítései elismeréseként.
Június 11. – A NATO bővítése is szerepel az atlanti védelmi miniszterek brüsszeli ülésének napirendjén. Összesen 12 új demokrácia jelezte csatlakozási szándékát, közülük három állam, Magyarország, Csehország és Lengyelország esetében alakult ki egyetértés. Románia és Szlovénia felvételét az első körben a 16 NATO-ország közül 9 támogatja.
Június 12. – Magyarország, Csehország és Lengyelország kap csak meghívót a NATO-csatlakozásra az első körben – közölte a Fehér Ház szóvivője a washingtoni véleményt.
Június 13. – Az Euroatlanti Partnerségi Tanács ülésén a kelet-európai védelmi miniszterek hangoztatták, hogy a madridi döntéstől függetlenül szavatolni kell, hogy nyitva marad az ajtó a további, csatlakozni szándékozó országok előtt is. – Kovács László külügyminiszter szerint 1999 áprilisára a NATO tagja lesz.
Június 14–15. – Folytatódik a vita a Fehér Ház bejelentéséről, mely szerint csak három ország kap meghívót az első körben a NATO-csatlakozásra. Több európai politikus és a kanadai kormányfő továbbra is támogatja Románia és Szlovénia felvételét, biztonsági okokból.
Június 17. – Az Egyesült Államokba utazott Clinton amerikai elnök meghívására Victor Ciorbea román miniszterelnök, kíséretében volt Tokay György kisebbségügyi miniszter is.
Június 19. – Románia úgynevezett stratégiai partnerséget kap az Egyesült Államoktól és feltételes ígéretet, hogy a NATO-bővítés második körében bekerülhet a szövetségbe – tájékoztatta Al Gore alelnök Ciorbea román kormányfőt.
Július 2. – Horn Gyula és Wlodzimierz Cimoszewicz budapesti megbeszéléseinek központi témája az euroatlanti integráció volt. A két politikus egyetértett abban, hogy fel kell újítani a visegrádi négyek együttműködését.
Július 3. – Václav Klaus cseh miniszterelnök szerint a NATO-tagság nem csorbítja az ország szuverenitását, így szükségtelen a népszavazás a csatlakozásról.
Július 8. – A NATO 16 tagállamának állam – és kormányfői madridi csúcstalálkozóján a NATO Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot hívta meg a csatlakozási tárgyalásokra.
Július 9. – Madridban megtartotta első állam – és kormányfői ülését az Euroatlanti Partnerségi Tanács. A NATO és Ukrajna vezetői aláírták a kétoldalú együttműködést szabályozó megállapodást. Bill Clinton amerikai elnök találkozott a NATO-csatlakozási tárgyalásokra meghívást kapott három ország vezetőivel.
Július 15. – Az Országgyűlés nyári ülésszakán mind a hét magyar parlamenti frakció egyetértett Magyarország NATO-csatlakozásával. Támogatták azt is, hogy az idén népszavazást kell kiírni a csatlakozásról.
Július 16. – Magyarországra érkezett az a NATO-delegáció, amely technikai segítséget ad az észak-atlanti kérdőív kitöltéséhez.
Július 21. – Megkezdődött a technikai felkészülés a novemberi népszavazásra.
augusztus 2. – Gebhardt von Moltke, a NATO-főtitkár politikai helyettese megvált tisztségétől, utódja az ugyancsak német Klaus-Peter Klaiber lett
augusztus 5. – Görög-török politikai vita Ciprus Európai Unióba való meghívása miatt.
augusztus 7. – Richard Holbrooke, az amerikai elnök különmegbízottja Boszniában figyelmeztette a szerbeket: adják ki a háborús bűnösöket, különben az SFOR lépni fog.
augusztus 15. – Lakosságcserét javasol Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök a Horn Gyulával folytatott győri találkozón. A magyar kormányfő visszautasította a javaslatot.
augusztus 21. – Magyar tűzszerészek és búvárok, az SFOR műszaki egység tagjai, megkezdték Boszniában a mostari öreg híd helyreállítását.
augusztus 22. – A lengyelországi Krakkóban találkozott a magyar, a cseh és a lengyel kormányfő.
augusztus 24. – NATO tengeri hadgyakorlat kezdődött a Krím-félsziget térségében.
augusztus 28. – A magyar kormány, eddigi álláspontját megváltoztatva, azt javasolta, hogy ügydöntő népszavazás legyen Magyarország NATO-csatlakozásáról és a termőföldről.
augusztus 29. – Budapesten tárgyalt Pedro Holstein-Campilho NATO-alelnök.
szeptember 2. – Lopez P. Joseph admirális, az atlanti szövetség dél-európai főparancsnoka Budapesten tárgyalt Keleti György honvédelmi miniszterrel és Végh Ferenc altábornaggyal, a magyar honvédség parancsnokával.
szeptember 3. – Törökország támogatja Magyarország NATO-felvételét – közölte Süleyman Demirel török elnök Budapesten.
szeptember 5. – Tíz ország államfőjének részvételével kelet-közép-európai biztonsági tanácskozás kezdődött a litván fővárosban, Vilniusban.
szeptember 10. – Megkezdődtek a magyar NATO-csatlakozási tárgyalások Brüsszelben. A magyar küldöttséget Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetője, a NATO-delegációt Klaus-Peter Klaiber főtitkárhelyettes vezette.
szeptember 12. – A magyar kormány a NATO-tagság bizonyossá válása után dönt az új vadászgépek megvásárlásáról – jelentette be Keleti György honvédelmi miniszter.
szeptember 15. – Kazahsztánban megkezdődött a Centrazbat 097 hadgyakorlat, amelyen Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán katonái mellett orosz, amerkai és török egységek is részt vettek. A hadgyakorlat formálisan nem illeszkedett a NATO együttműködési prograjába, de a békepartnerség elveit követve zajlott.
szeptember 16. – Az ellenzéki pártok átadták az Országgyűlés elnökének az összegyűjtött több mint 280 ezer aláírást, amelyet a külföldiek termőföldszerzésének megakadályozása érdekében gyűjtöttek össze. A vita, amelyekben az aláírásokat érvként használták, azon folyt, hogy a népszavazási kérdőíven a kormánykoalíció vagy az ellenzék kérdését szerepeltessék termőföld-ügyben.
szeptember 17. – A taposóaknák betiltásáról rendelkező nemzetközi egyezményhez, amelyet már 89 ország elfogadott, nem csatlakozik Oroszország, Kína, India és az Egyesült Államok – derült ki az oslói nemzetközi tanácskozáson.
szeptember 18. – Egy közvélemény-kutatás szerint a választópolgárok több mint hatvan százaléka helyesli a NATO-csatlakozást Magyarországon.
szeptember 19. – A NATO–magyar csatlakozási tárgylaások második fordulóján, Brüsszelben a katonai kérdések szerepeltek napirenden.
szeptember 21. – A Szolidaritás vezette jobboldali koalíció nyerte a lengyel parlamenti választásokat.
szeptember 24. – Különleges státuszt kap Magyarország, Lengyelország és Csehország a NATO-ban. Januártól részt vehetnek a NATO-üléseken, de nem lesz vétójoguk.
szeptember 25. A hágai Nemzetközi Bíróság Magyarországot és Szlovákiát is elmarasztalta a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében.
szeptember 26. – Jevgenyij Primakov orosz és Madeleine Albright amerkai külügyminiszter megállapodott az orosz-amerikai fegyverkorlátozás menetéről.
szeptember 29. – Samuel Berger, Clinton amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a washingtoni Fehér Házban találkozott a magyar, a lengyel és a cseh külügyminiszterrel.
október 1. – Az SFOR erői Boszniában elfoglalták azokat a tévé-adókat, amelyek NATO-ellenes propagandát sugároztak.
október 6. – Először koszorúzott Keleti György személyében magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékműnél.
október 7. – Önként jelentkezett a hágai bíróságon tíz háborús bűnökkel vádolt boszniai férfi.
október 8. – Magyarország és a NATO diplomáciai kapcsolatra lépett, Simonyi András lett a nagykövet. – Szakértői szinten megkezdődnek a START-III. tárgyalások.
október 9. – Göncz Árpád köztársasági elnök november 16-ára kiírta az ügydöntő népszavazást a NATO-ról és a termőföld-tulajdonról. A parlament döntésének megfelelően a kormány kérdései szerepelnek a szavazólapon. Az ellenzék kivonult a parlamenti szavazásnál.
október 10. – Az Európa Tanács második csúcsértekezlete Strasbourgban.
október 13. – A magyar Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy a több mint kétszázezer szavazatos támogatást élvező népi kezdeményezés elsőbbséget élvez minden más indítvánnyal szemben. Ezért földügyben nem lehet a kormány kérdéseivel kiírni a népszavazást.
október 14. – Egyeztetés kezdődött a parlamentben annak érdekében, hogy a NATO-csatlakozás ügyében az eredeti időpontban meg lehessen tartani a referendumot.
