KANADA
KANADA
Canada (angolul, franciául)
Észak-Amerika
Földrajz: Terület: 9 958 000 km2. Magyarországnál kb. 100-szor nagyobb. Fekvés: É-Amerika É-i részén. Szomszédja: Egyesült Államok (D). Felszín: É-i és középső részén tóvidék, Dny-on a Préri-fennsík, Dk-en az Appalache-hegység, Ny-on a Sziklás-hegység és a Parti-hegység vonulatai. Folyókban gazdag. Legmagasabb pont: Mt. Logan (6050 m). Legjelentősebb folyók: St. Lawrence (Szt. Lőrinc), Peace, Mackenzie. Legnagyobb tavak: Great Bear (Nagy Medve-tó), Great Slave (Nagy Rabszolga)-tó, Winnipeg-tó.
Népesség: Lakosság(1994): 29 248 000. Életkor szerint: 0–14: 21,4%, 15–59: 63,6%, 60–: 15,0%. Népsűrűség: 3/km2. Etnikai csoportok: brit 34,4%, francia 25,7%, egyéb fehér 23%, indián, eszkimó. Nyelvek: angol (hiv.), francia (hiv.). Vallások: r. kat. 47%, protestáns 41%. Városi lakosság: 77%. Főváros: Ottawa (1991). Városok (1986): Montreal 1 015 420, Calgary 636 104, Toronto 612 289.
Államforma: szövetségi állam. Államfő: II. Erzsébet királynő, akit Romeo Le Blanc főkormányzó képvisel (1995. jan. óta). Kormányfő: Jean Chrétien (1993 óta). Nemzeti ünnep: júl. 1.
Gazdaság: Pénznem: dollar (kanadai dollár) (0,9 = 1 USD). GDP (1994): 588 Mrd USD. GDP/fő (1994): 20 800 USD. Gazdasági növekedés (1994): 4,3%. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1991): 2. Fogyasztói árváltozások (1991): 5,5%. Munkanélküliség (1994): 9,6%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 4%, ipar és kereskedelem 52%. Export (1991): 126 Mrd USD. Főbb exportcikkek: jármű, gép, berendezés, faáru, energia, mezőgazdasági termék. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 76%, Európai Unió 8%, Japán 5%. Import (1991): 121 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, jármű, fogyasztási cikk, mezőgazdasági termék, energia. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 62%, Európai Unió 10%, Japán 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 89 104 km (24 692 km ipari vasút). Közúti hálózat (1987): 291 463 km, ebből autópálya (1985): 6268 km. Gépjárművek (1989): 12 811 318, személygépkocsi, egyéb gépjármű: 3 395 874. Főbb kikötők: Vancouver, Sept-Iles, Québec. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 1,7, rádió: 1,2, telefon: 1,3. Napilap (1991): 221/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 73, nők: 80 év. Születés (1991): 14,0‰. Halálozás (1991): 7,0‰. Népességnövekedés (1991): 0,7%. Csecsemőhalandóság (1991): 7,3‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 148. Egy orvosra jutó lakosok: 449.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakötelezettség: 6–16 éves korig.
Védelmi kiadások (1994): 10 141 kanadai dollár. A GDP százalékában: 1,7%. Egy főre jutó védelmi kiadás: 251 USA dollár. A haderő létszáma: 73000 (1994).
Az 1931. dec. 11-i westminsteri statútum óta a Nemzetközösség függetlenné vált államában 1968-tól másfél évtizeden át Pierre Elliot Trudeau alakítja a politikát. 1984-ben John Turnernek adja át a kormányfő és a liberális párt vezetői posztját. Az ország kétnyelvűségét bevezető Trudeau-kormány idején lángol fel Québec nacionalizmusa. Hol a függetlenséget követelők, hol a széles autonómiára szavazók befolyása a nagyobb. 1984-től a konzervatívok állítják ki az új kormányfőt. Brian Mulroney 1988-ban sokat bírált szabadkereskedelmi megállapodást köt az Egyesült Államokkal. Újraválasztásával az ország belép az Amerikai Államok Szervezetébe, aktív szerepet vállal az Öböl-háborúban, valamint az észak-amerikai szabadkereskedelmi övezet (NAFTA) kialakításában. A 80-as évek vége óta tartó gazdasági pangás miatt a kormányfő népszerűsége minden elődjénél alacsonyabbra zuhan. 1990-ben a mohawk indiánok több hónapos blokáddal tiltakoznak a beolvasztó törekvések ellen. 1992. márc.-ban a kormány és az Északnyugati Terület inuit bennszülött lakosságának vezetői megegyeznek: az eszkimók 350 ezer km2-es területet, 580 millió dollárt és részesedést kapnak a későbbi bányászatból. Az éveken át folytatott alkotmányvitáról, amely decentralizációt, önkormányzatot hirdet, okt-ben tartanak népszavazást. Ennek része Québec „eltérő társadalom” megjelölése. 54 %-os többség utasítja el az alkotmányreformot. Mulroney 1993. febr.-ban bejelenti, hogy nyártól másnak adja át a kormány vezetését. Végül Jean Chretien veszi át a kormányt.Jean Chretien az új kormányfő ugyancsak a liberális párt tagja, Québec szülötte, Kanada egységének híve. 1995 október 30-án népszvazást tartanak a főleg franciák által lakott tartományban, és az egység hívei csak minimális győzelmet aratnak. A Kanadától való elszakadás híveinek csupán 27 000 szavazat hiányzott ahhoz, hogy törekvéseik érvényesüljenek.A szövetségi törvényhozás jelentős új jogokat adott Québecnek a népszavazás után, és biztosította a tartomány számára a vétójogot alkotmányozási kérdésekben. A kanadai kormány megállapodást kötött az alaszkai határ mellett élő Nisgaa indiánokkal, hogy 2000 négyzetkilométeres területen 175 millió dollárostámogatással saját közigazgatást vezessenek be. A tárgyalások húsz éven át folytak. Az egyezményt a kanadai területen élő 47 többi indiántörzzsel való megegyezés mintájának tekintik.
1945 óta az ENSZ tagállama. 1949 óta a NATO tagállama.1961 óta a Gazdsaági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagja. 1995 óta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja.
