NORVÉGIA
NORVÉGIA
Norvég királyság
Kongeriket Norge (norvégül)
Európa
Földrajz: Terület: 323 877 km2. Magyarországnál kb. 3,5-szer nagyobb. Fekvés: É-Európában a Skandináv-félsziget Ny-i részén. Szomszédai: Svédország, Finnország, Oroszország (K). Felszín: Egész területén a Skandináv-hegység vonulatai és fennsíkjai. Partvidéke fjordokkal és sziklaszigetekkel tagolt. Legmagasabb pont: Galahöpigg (2469 m). Legjelentősebb folyó: Glomma. Legnagyobb tavak: Femund, Mjřsa, Rřssvatnet.
Népesség: Lakosság (1995): 4 348 000. Életkor szerint: 0–14: 19,0%, 15–59: 59,9%, 60–: 21,1%. Népsűrűség: 13/km2. Etnikai csoportok: norvég 97%, lapp, finn. Nyelvek: norvég (bokmal és nynorsk) (hiv.). Vallások: evangélikus 88%, r. kat. Városi lakosság: 75%. Főváros: Oslo (1995): 483000. Városok (1990): Bergen 211 826, Trondhein 137 346, Stavanger 97 570.
Államforma: örökletes monarchia. Államfő: V. Harald (1991. jan. óta). Kormányfő: Thorbjörn Jagland (1996. okt. óta). Nemzeti ünnep: máj. 17.
Gazdaság: Pénznem: krone (norvég korona) (6,76 = 1 USD). GDP (1993): 112,8 Mrd USD. GDP/fő (1993): 26 340 USD. Gazdasági növekedés (1994): 3,8%. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1990): 3,2. Fogyasztói árváltozások (1991): 3,4%. Munkanélküliség (1992): 7,2%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 7%, ipar és kereskedelem 47%. Export (1991): 34 M USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, földgáz, fém, gép, közlekedési eszköz, hal, vas, acél.Főbb exportpartnerek: Nagy-Britannia 27%, Németo. 11%, Svédo. 10%. Import (1991): 25,5 M USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, jármű, élelmiszer, ruhanemű, vas, acél. Főbb importpartnerek: Svédo. 16%, Németo. 14%, Nagy-Britannia 9%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 4044 km, ebből villamosított: 2442 km. Közúti hálózat (1991): 88 800 km, ebből burkolt: 60 201 km. Gépjárművek (1991): személygépkocsi: 1 612 674, egyéb gépjármű: 329 521. Főbb kikötők: Bergen, Stavanger, Oslo. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 2,9, rádió: 1,3, telefon: 1,6. Napilap (1990) 510/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 74, nők: 81 év. Születés (1991): 14,0‰. Halálozás (1991): 11,0‰. Népességnövekedés (1991): 0,3%. Csecsemőhalandóság (1991): 7,1‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 184. Egy orvosra jutó lakosok: 327.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Védelmi kiadások (1994): 17 284 millió norvég korona. A GDP százalékában: 3,2%. Egy főre jutó védelmi kiadás: 464 USA dollár. A haderő létszáma: 42000 (1992).
Az 1905. okt. 26-a óta független királyságban 1957-től az alkotmány figyelembevételével V. Olav, majd fia, V. Harald uralkodik. 1965-ben a Munkáspárt elveszíti 3 évtizeden át megtartott kormányzati többségét, azután többször a konzervatívok győznek a választásokon. A király 1986-ban ad kormányalakítási megbízást Brundtland asszonynak, kinek kisebbségi kabinetjében a posztok felét nők kapják. A kormányfő nemzetközi elismerést vív ki környezetvédelmi jelentésével. Az 1989-es választások után néhány hónappal kénytelen lemondani. A konzervatív Jan Syse vezette kormány azonban csak 1 évig marad hatalmon. Ezután újra Brundtland asszony kormányoz. A norvég koronát az ECU árfolyamához kapcsolja. 1991-ben meghal a király, fia lép örökébe. A konzervatívok élére Kaci Kullman Five áll, így mindhárom nagy pártot nő irányítja. 1993-ban az ország a közös piaci csatlakozásról kezd tárgyalásokat. 1996. okt.-ben lemondott Gro Harlem Grundtland asszony, a népszerű miniszterelnök. Utóda Thorbjörn Jagland lett. 1994-ben a lakosság elutasította a csatlakozást, az ország ezután is szoros kooperációra törekedett az Európai Unióval. 1995. novemberében parlamenti felhatalmazással Norvégia kormánya vizsgálni kezdte annak a lehetőségét, hogy az országnak különleges státusa legyen: annak ellenére, hogy nem tagja az EU-nak, csatlakozhasson a vámok és határok nélküli Európát jelentő schengeni egyezményhez. (Izland követte ebben a törekvésben.) Döntés egyelőre nincs.
1945 óta az ENSZ tagállama. 1949-től a NATO tagállama és az Európa Tanácsa tagja. 1960-tól az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja. 1961 óta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagja. 1995-től az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagja.
Függő, ill. társult területek
