Bell UH–1B Iroquois szállítóhelikopter.
Bell UH–1B Iroquois szállítóhelikopter.
Az amerikai hadsereg 1955-ben rendelt meg egy univerzális, egyszerű szállítóhelikoptert, amely Bell–204 típusjellel épült meg. Az első 2 példány még XH-40 jellel és 515 kW-os gázturbinával repült, de már itt kipróbálták a később híressé vált kétágú rotor- és hajtóműrendszerét. Az első nagy sorozatú, erősített jármű az UH–1B (204B) típus volt, amely 2 fős személyzet mellett 7 katonát vagy 4 sebesültet vagy 1360 kg-nyi terhelést szállíthatott. Mint alaptípus, a vietnami hadműveletek első időszakában nagy számban szerepelt, később a növelt teljesítményű 1H változat töltötte be ezt a szerepet.
Az UH–1H főbb adatai: rotorátmérő 14,64 m, törzs hossza 12,31 m, magassága 3,87 m, tömege 2305 kg, maximális tömege 4309 kg, maximális sebesség 204 km/h, hatótáv 553 km, csúcsmagasság 3840 m. Hajtóműve egy Lycoming T–53–L–11A gázturbina, 810 kW teljesítménnyel. Későbbi hajtóműve az erősebb T–53–L–13 gázturbina, 1030 kW teljesítménnyel. A 2 fős személyzet mellett 12 katonát vagy 7 sebesültet szállíthat. Fegyverzete variálható. Konzolon 4 db 7,62 mm-es Minigun géppuskát, vagy 6 rakétatárat, vagy bombatípusokat szállíthat. Ellátható 4 db TOW páncéltörő rakétával is. A típusból 1961-70 között A, B variációból 4101 db, 1980-ig a D, G, H, J típusokból 6000 db épült, s a NATO-államokon kívül további 40 államban mintegy 16 változatát rendszeresítették. Licencia alapján épült Japánban 102 db, Tajvanban 118 db, az NSZK-ban 352 db, Olaszországban 297 db.
