F–4 Phantom–II vadászbombázó.
F–4 Phantom–II vadászbombázó.
A 2 üléses, 2 hajtóműves, tört szárnyú gép az amerikai tengerészet és légierő legsikeresebb géptípusa az 1960–70-es években. Az 5120 db-os gyártási példányszám is ezt bizonyítja. Az amerikai hadseregen kívül megtalálható a NATO-államok nagy részénél, ezenkívül Izrael, Ausztrália, Dél-Korea, Japán, Irán, Egyiptom légierejénél is.Az A jelű széria után F–4B és RF–4B jellel a flotta, majd F–4C jellel a légierő kapott nagyobb sorozatot. A D jelű változatot hatékonyabb lokátorral és irányítható rakétákkal látták el. Az E és F a légierő, a H, J haditengerészeti vadászgép, míg a G, K, L, M, N speciális és külföldi változatok. Az R betűs típus mindig felderítő változatot jelölt. Az F–4E változat főbb adatai: személyzete 2 fő, fesztáv 11,70 m; hossza 19,2 m; magassága 4,96 m; felület 49,2 m2; starttömege 20,9 t; maximális felszállótömeg 26 t; hajtómű 2 db General Electric J–79GE–17 típus; tolóerő 52,83 kN/79,66 kN; csúcsmagasság 19 700 m; maximális sebessége 2,27 M/12 200 m-en vagy utazó sebessége 1,2 M/300 m-en. Hatósugár a terheléstől függően 250-1 100 km, hatótáv 3700 km, légi utántöltésre alkalmas. Fegyverzete: 1 db 20 mm-es Vulcan gépágyú, 4 db AIM–7 Sparrow–III, 4 db AIM–9D Siderwinder levegő-levegő rakéta. Egyéb fegyverzete: maximum 725 kg bomba különböző variációkban. Többféle lézer- és tv-irányítású bomba és rakéta felfüggesztése is lehetséges.
