Vulcan B–2 nehézbombázó repülőgép.
Vulcan B–2 nehézbombázó repülőgép.
A British Aerospace (Hawker–Siddeley–Avro) gyár szerkesztette és gyártotta. Az első prototípusok (B–1) 1955-ben kerültek a légierőhöz, míg a továbbfejlesztett (B–2) típus 1958-63-ban lépett szolgálatba. 1973-tól kivonták a hadászati csapásmérő erők állományából, és azóta hagyományos bombázóként, valamint távolfelderítőként alkalmazták.
Személyzete 5 fő. Hajtóművei: 4 db Bristol–Siddeley–Olympus 301 típusú gázturbinás sugárhajtómű, egyenként 92 kN tolóerővel.
Főbb adatai: szárny fesztávolsága 33,83 m, hossza 30,45 m, magassága 8,28 m, szárnyfelület 368,27 m2. Tömege üresen 81 600 kg, maximális felszállótömeg 113 400 kg.
Sebessége: 12 190 m magasságban 1038 km/h (0,94 M), utazósebessége nagy magasságban 1006 km/h, csúcsmagasság 18 290 m. Hatósugara egy légi utántöltéssel 4627 km, légi utántöltés nélkül 2700-3000 km. Hatótávolsága teljes bombateherrel 7400 km.
Fegyverzete: 1973-ig 1 db Blue Steel hadászati, atomtöltetű levegő-föld rakéta, a háborúban 21 db 454 kg-os hagyományos bomba (maximális bombateher 9526 kg) és négy Shrike AGM 45A típusú lokátor elleni levegő-föld rakéta.
