Az atomfegyverekkel foglalkozó leszerelési egyezmények

Teljes szövegű keresés

Az atomfegyverekkel foglalkozó leszerelési egyezmények
Az atomfegyver a fegyverkezés történetének legveszélyesebb, legnagyobb pusztító hatású fegyvere. A világon jelenleg az öt atomhatalom – az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország – több mint 50 000 egységből álló atomfegyverkészletet halmozott fel ballisztikus és repülőgép-fedélzeti rakéták, robotrepülőgépek töltetei, repülőgéppel célba juttatható légibombák, valamint tüzérségi lövedékek formájában.
Ezek együttes pusztító hatását kb. 15 000 Mt-ra becsülik, ami ötezerszer több, mint a II. világháborúban felhasznált összes robbanóanyag, s nagyjából egyenértékű egymillió Hirosimára ledobott atombomba rombolóerejével. (1 Mt = 1 megatonna = 1 millió tonna hagyományos robbanószer – trinitrotoluol, trotil, TNT – pusztítóerejével egyenlő.)
Az összmennyiségnek döntő többségét (kb. 95%-át) a két világhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió birtokolja, megközelítőleg egyenlő megoszlásban. Hatalmas készleteik több mint felével, kb. 25 000 egységgel (a hadászati fegyverek tölteteivel) közvetlenül egymást fenyegetik.
A felhalmozott atomfegyverkészlet, óvatos becslések szerint is, legalább négyszer-ötször annyi, mint amennyivel a teljes emberi civilizációt végérvényesen ki lehetne pusztítani. Világszerte úgy látják, hogy egy nagyobb – néhány 1000 Mt-nyi robbanóeszköz bevetésével járó – atomháború fizikai, kémiai és biológiai következményei globális ökológiai és demográfiai pusztulást okoznának. A hosszan tartó következmények nemcsak az elsődleges célként tekintett északi félteke ipari és lakossági központjait sújtanák, hanem rövid időn belül átterjednének a Föld egész felületére. A közhasználatú kifejezéssel „nukleáris télnek” nevezett következményegyüttes elsősorban a mezőgazdaság működőképtelenségével, az élelmiszer-termelés felbomlásával, földrészekre kiterjedő éhínséggel járna együtt.
A következmények tehát nemcsak a megtámadott célterületek népességét, hanem ártatlan térségek, sőt még a támadó ország lakosságát is felmérhetetlen pusztítással sújtanák. A támadás közvetlen áldozatainak száma több százmillió lenne, a közvetett áldozatoké pedig több milliárd.
Az atomfegyver, a meglevő óriási készletek puszta léte is hihetetlen veszélyt jelent tehát az egész emberiségre, magára az emberi civilizációra. Sem a jelenlegi atomhatalmaknak, sem pedig az atomfegyverrel nem rendelkező országoknak nem lehet érdeke az atomfegyver széles körű elterjedése, az ún. atomklub bővülése. Ezért az atomleszerelés elsődleges célja az atomfegyver elterjedésének, újabb atomhatalmak kialakulásának megakadályozása.
Az atomfegyver légkört károsító hatását már az 50-es években elvégzett kísérletek során felismerték. Nem véletlen tehát, hogy az atomfegyver korlátozásával foglalkozó szerződések egy része az atomkísérletek lehetséges helyszíneivel, ill. hatóerejével foglalkozik.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages