EBESZ
EBESZ
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
angol és francia rövidítése: OSCE
(1994. december 31-ig: Európai BIztonsági és Együttműködési Értekezlet /EBEÉ/)
Székhely: Kärtnerring 5-7, A–1010 Wien
Tel.: (0043) 1-514-360, fax: -514-699
Alapítás: 1975 augusztus 1-jén az EBEÉ Helsinkiben elfogdott Záróokmányával alapította 35 résztvevő állam. Az 1992-es helsinki EBEÉ-utóértekezlet nyomán az Egyesült Nemzetek regionális szervezete lett, új struktúrával és intézményekkel, az 1994-es budapesti utóértekezlet határozata alapján pedig 1995. jan. 1. óta az EBESZ nevet viseli.
Tagok (54): Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Szerbia és Montenegro, a közreműködés 1992 óta felfüggesztve), Kanada, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Magyarország, Málta, Moldova, Monaco, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Tadzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Ukrajna, az USA, Üzbegisztán és a Vatikán.
Célok: stabilitás és biztonság egész Európában, szoros együttműködés gazdasgi, tudományos, kulturális és környezetvédelmi területen, leszerelési fórum.
Témakörök (“kosarak”) az EBEÉ 1975-ös helsinki záróokmánya szerint:
1. kosár (az okmány magva): az A részben 10 elvet tartalmaz az európai együttélés szabályozására, köztük az erőszakról való lemondást, a határok sérthetetlenségét, a be nem avatkozást, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását, a népek egyenjogúságát és önrendelkezési jogát. E kosár B része a bizalomteremtő intézkedéseket (így a hadgyakorlatok bejelentését) tartalmazza, valamint a biztonság és a leszerelés meghatározott aspektusait.
2. kosár ajánlásokat tesz a gazdasági, tudományos és környezetvédelmi együttműködésre.
3. kosár a humanitárius területet (az “emberi dimenziót”) érinti: az emberi kapcsolatok és az információcsere javítását Kelet és Nyugat között.
Az EBEÉ Záróokmánya nem nemzetközi szerződés, a politikai kötelezettségek szabályrendszerével azonban döntő módon előmozdította a kelet-nyugati enyhülést, közeledést és együttműködést (olyan polgári bizottságok jöttek létre, mint a “Charta 77” Közép- és Kelet-Európában, egyházi békemozgalmak az NDK-ban stb.)
Fejlődés: az EBESZ 1973-tól 1989 végéig az egyetlen olyan poiltikai fórum volt, ahol Nyugat és Kelet találkozott. Az utóértekezleteken (1977-78 Belgrád, 1980-83 Madrid, 1989-90 Bécs, 1992 Helsinki, 1994 Budapest) intenzívebbé vált az együttműködés. A Párizsban 1990-ben elfogadott “új Európáért Chartával” megkezdődött – az intézmények megteremtése révén – az EBESZ új szakasza, amelyet tovább épített a Tanács berlini (1991), a prágai (1992), a stockholmi (1992) és a római (1993) ülése, valamint az 1992-es helsinki dokumentum. Az európai hagyományos haderőkről folytatott tárgyalások révén a hagyományos erők leszerelése az EBESZ alkotórészévé vált. Ezzel az EBESZ-folyamat átfogta a kelet-nyugati viszony valamennyi összetevőjét, beleértve az átfogó piacgazdasági reformfolyamatot is. Az 1995. márc. 20-21-én Párizsban tartott összeurópai biztonságpolitikai konferencia elfogadott egy Stabilitási Paktumot („Nyilatkozat a jószomszédi elvek alapjairól, tekintettel a már meglévő szomszédsági és együttműködési szerződésekre, különösképpen a reformállamokra”). A stabilitási paktumot mint a feszültségek megakadályozását célzó megelőző diplomácia eszközét (amely megelőző diplomáciát az EU saját közös külpolitikájának részévé tette) Párizsban – a továbbvitel érdekében – az EBESZ-re ruházták át. A cél továbbra is az, hogy megelőző jelleggel hozzájáruljon a konfliktusok békés megoldásához, mielőtt azok – miként a Balkánon vagy a Kaukázusban történt – megállíthtatlan véres összetűzésekbe torkollnának. A stabilitási paktum fő céljának, vagyis a jószomszédi viszony előmozdításának az érdekében az EU támogatásával számos egyezményt kötöttek, amelyek révén több mint száz egyéni projekt született a regionális, határokon átnyúló együttműködés és a demokratikus struktúrák erősítése érdekében. Ezen szándék előmozdítása érdekében az EU eddig 200 millió ECU-t bocsátott rendelkezésre a közép- és kelet-európai támogatási program (PHARE) keretében. Olyan projektekre, amelyeket most vizsgál meg az EU-bizottság, további 60 millió ECU-t hagytak jóvá. A nemzeti kisebbségi főbiztos, Max van der Stoel (Hollandia) jelenleg 10 államban közvetít a legkülönbözőbb kisebbségi kérdésekben. Lettországban és Észtországban elsősorban az ott élő orosz lakosság státusáról van szó, Szlovákiában és Magyarországon a kölcsönös kisebbségi probléma rendezéséről, Romániában a nagy létszámú magyar, Macedóniában az albán kisebbségről, Ukrajnában a krími tatárok jövőjéről, Kazahsztánban és Kirgizisztánban az etnikumok közötti feszültségekről. A daytoni békemegállapodás nem katonai jellegű előírásainak végrehajtása érdekében az EBESZ-külügyminiszterek 1995. dec. 8-án Budapesten elhatározták: többszáz szakértőt küldenek Bosznia-Hercegovinába, egyebek közt azért, hogy az 1996 őszére tervezett választásokat előkészítsék és felügyeljék, valamint biztosítsák az emberi és kisebbségi jogok betartását.
Fegyverzetellenőrzés, leszerelés és bizalomteremtés EBESZ-keretekben
A hagyományos leszerelés – amivel a helsinki záróokmány még csak marginálisan és korábban elkülönített tárgyalási fórumon foglalkozott – az európai hagyományos haderőkről szóló tárgyalások (CFE) révén az EBESZ alkotórészévé vált. Az európai bizalomteremtő intézkedésekről és leszerelésről tartott stockhomi (1984-86) és bécsi értekezlettel (utóbbi 1989-től, immár azzal az elnevezéssel, hogy bizalom- és biztonságteremtő intézkedésekről folyó tárgyalások), továbbá az európai hagyományos haderőkről szóló bécsi tárgyalásokkal (CFE) 1989-től ez a terület az EBEÉ-folyamat fő vonulatává vált, bizonyos önállósulási tendencia mellett. A bizalom- és biztonságteremtő tárgyalások keretein belül 1992. márc. 4-én a Bécsi Dokumentum’92-vel intézkedéscsomagot írtak alá, a katonai feszültségek elhárítása érdekében (egyebek közt a kölcsönös ellenőrzésről, a manőverek megtekintéséről, a haerőkről szóló információk kicseréléséről). Az 1990. nov. 19-én, a párizsi EBEÉ-csúcson aláírt és 1992. nov. 9-én érvénybe lépett Szerződés az európai hagyományos haderőkről (CFE I-szerződés) első ízben írta elő a hagyományos fegyverek (harckocsik, tüzérség, harci repülőgépek) drasztikus csökkentését az Atlanti-óceán és az Ural között. Egy 1992. júl. 10-i kiegészítő megállapodás (CFE Ia) az egyes szerződő felekre nézve előírta haderejük étszámerejét. 1993 nov. 16-án befejeződött a CFE-szerződés első csökkentési szakasza: összesen 17 200 nehézfegyvert semmisítettek meg vagy alakítottak át polgári célokra, nemzetközi ellenőrzés mellett. Ebből 11 500 esett a Varsói Szerződés volt államaira, 5700 pedig a NATO-államokra. Az 1992-es, 4. helsinki utóértekezlet határozata alapján immár EBESZ-égisz alatt megy végbe, illetve zajlik minden összeurópai leszerelési intézkedés, valamint tárgyalás a további bizalomte-remtő intézkedésekről és konfliktus-megelőzésről. Ugyancsak EBESZ-ernyő alatt folynak a tárgyalások a volt Jugoszlávia területén kialakult konfliktusban közvetlenül vagy közvetve érintett államok között arról a fegyverzetellenőrzésről, illetve leszerelésről, amit az 1995. novemberi-decemberi dayton/párizsi békemegállapodás ír elő. Az első találkozó a Bonn melletti Petersbergben volt, 1995. december 18-án. A tárgyalásokat Bécsben folytatták, és 1996. június 12-én Boszniva-Hercegovina, Horvátország és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság aláírta a fegyverzetellenőrzési megállapodást a volt Jugoszlávia területére nézve.
ÁLLAM- ÉS KORMÁNYFŐK
|
CSÚCSTALÁLKOZÓJA
|
kétévente
| ||
utóértekezlet
különtanácskozások,
szakértői találkozók,
szemináriumok
|
rendszertelenül, időközönként
| |||
PARLAMENTI GYŰLÉS
(TITKÁRSÁG: KOPPENHÁGA) |
MINISZTERI TANÁCS
|
évente egyszer
| ||
gazdasági fórum
| ||||
LEGFELSŐ TANÁCS (PRÁGA)
ÁLLANDÓ TANÁCS (BÉCS) |
legalább három havonta
| |||
EGYEZTETŐ ÉS DÖNTŐBÍRÓSÁG (GENF)
|
FŐTITKÁRSÁG (BÉCS)
|
állandó intézmények
| ||
titkárság
(Prága)
|
Biztonsági
fórum
(Bécs)
|
konfliktus-
megelőző
központ
(Bécs)
|
demokratikus
intézmények és emberi jogok hivatala
(Varsó)
|
nemzeti kisebbségi
főmegbízott
(Hága)
|
