Európai Parlament (EP)
Európai Parlament (EP)
Alapítás: 1952. szept. 10-én, mint a Montánunió tanácsadó “közös gyűlését” alapította meg a hat alapító állam 78 parlamenti képviselője. 1958. márc. 10-én hozták létre ténylegesen ,mint az akkor már három közösség „Európai Parlament”-jét (akkor 142 képviselővel).
Feladatok/jogkörök: az EP időben a Miniszteri Tanács előtt foglal állást a bizottság javaslataival kapcsolatban és módosítási javaslatokat tesz. A maastrichti szerződésben kiterjesztették a jogait, amennyiben az együtt-döntés során (pl. a belső piac, az egészségügy, a fogyasztóvédelem, a transzeurópai hálózatok /TEN/, a környezetvédelem ügyeiben) a Miniszteri Tanáccsal egyenjogú szerepet játszik. Ebben döntő jelentőségű az EP és a Miniszteri Tanács képviselőinek közvetítő bizottsága. A demokratikus ellenőrzést kiépítették, amennyiben pl. a Bizottság tagjainak kinevezése az EP jóváhagyásától függ. A petíciós jogot is megerősítették.
Az EP továbbá kiküld egy polgári megbízottat (1995 júliusa óta a finn Jacob Söderman), aki a tagállamok természetes vagy jogi személyeitől átveszi az EU-szervek (kivéve az Európai Bíróságot) tevékenységével kapcsolatos esetleges panaszokat. Az olyan fontos egyezményekhez, mint amilyenek pl. a társulási és a csatlakozási egyezmények, szintén szükség van az EP jóváhagyására. A jóváhagyási eljárást a strukturális alapok célkitűzéseire és az Európai Központi Bank illetékességi kérdéseire is kiterjesztették. Az EP – együtt a Miniszteri Tanáccsal – költségvetési hatóság. Az EU-költségvetést csak az EP jóváhagyásával lehet elfogandi, s végrehajtásához az EP meg kell hogy adja a bizottságnak a tehermentességet.
Az EP-nek a maastrichti szerződés óta megvan az a joga, hogy néhány politikai kérdéskörben elvessen törvénytervezeteket, tehát leszavazza a Miniszteri Tanácsot. A Miniszteri Tanács és a Parlament csak akkor fogalmazhat meg törvényalkotási határozatokat, ha egy törvénytervezet (javaslat) a bizottság előtt fekszik.
Képviselők: 1979 óta közvetlenül választják őket, öt évenként – legutóbb 1994-ben. Az EP az 1995-ös EU-bővítés óta a15 EU-állam összesen 626 képviselőjéből áll. A három új tagállamnak két éve van arra, hogy Európa-választásokat tartson. Addig nemzeti parlamentjükből küldenek képviselőket Strasbourgba.
Frakciók: a 4. választási periódusban (1994-1999) nyolc nemzetek fölötti frakció, összesen több mint száz párt színeit képviselve.
Elnökség: az EP a választási periódus felére saját soraiból elnökséget választ. Elnök 1994. jan. / 1996. dec.: Klaus Hänsch (SPE), továbbá 14 alelnök és öt quaestor.
Főtitkár: Enrico Vinci (I)
Bizottságok (20): külügy és biztonság (61 tag), mezőgazdaság és vidékfejlesztés (49), költségvetés (38), gazdaság, pénzügy és iparpolitika (57), kutatás, technológiafejlesztés és energiaügy (31), külgazdasági kapcsolatok (28), jog és polgárjog (26), szociális ügyek és foglalkoztatás (48), regionális politika (42), költségvetés és idegenforgalom (39), környezetvédelem, népegészségügy és fogyasztóvédelem (50), ifjúság, kultúra, oktatás és média (30), fejlesztés és együttműködés (37), alapvető szabadságok és belügyek (39), költségvetés ellenőrzése (27), intézményi bizottság (45), ügyrend, szavazatszámlálás, immunitás kérdései (26), nők jogai (41), petíciók (29), halászat (25).
Székhely: Palais de l’Europe, B. P. 1024 F–67070 Strasbourg (12 plenáris ülés + költségvetési ülés). – 97-113, rue Belliard, B–1047 Brüsszel (további plenáris ülések, bizottságok, a Főtitkárság egy része). – Plateau du Kirchberg, L–2929 Luxemburg (Főtitkárság és annak fiókjai). Információs iroda minden tagállamban, pl. Bonn-Center, Bundeskanzlerplatz, D–53113 Bonn, tel.: 0228-53 00 90, fax: -53 00 950, vagy Kurfürstendamm 102, D–10711 Berlin.
Személyzet 1996: 3493 (1995: 3827).
Költségvetés 1996: 750 (1995: 797) millió ECU.
