NYEU (WEU) Nyugat-európai Unió – Western European Union, francia rövidítése: UEO
NYEU (WEU) Nyugat-európai Unió – Western European Union, francia rövidítése: UEO
Székhely (Titkárság): 4, rue de la Régence, B-1000 Brüsszel,
Közgyűlés: 43 ave. du Président Wilson, F-75775 Paris Cedex 16, Tel: (0033)1-4723-5432, fax: -4720-4543
Alapítás: 1954. okt. 23-án a „Párizsi szerződések” keretében, kollektív támogatási paktumként alapították, 1955. máj. 6. óta van hatályban. A WEU-nak nem áll rendelkezésére saját katonai szervezet.
Célok: a partnerek biztonsága automatikus támogatás révén. Ma de facto csupán biztonságpolitikai konzultációs fórum.
Tagok (a 15 EU-államból 10): Belgium, Franciaország, Görögország (1995 óta), Hollandia, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália (1989 óta), Spanyolország (1989 óta). Társult tagok (1992 óta): a NATO-tag Izland, Norvégia és Törökország. Társult partnerek (1994 óta): Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia. 1996 óta Szlovénia. Állandó megfigyelők: Ausztria, Dánia, Finnország, Írország és Svédország.
Szervek: A Tanács (külügy- és/vagy védelmi miniszterek). félévente ülésezik és a politikai döntéseket hozza. Állandó Tanács Londonban (a főtitkár vezetése alatt) áll rendelkezésre kisegítő szervként. A Párizsban évente kétszer ülésező WEU-Közgyűlés a tagállamok azon képviselőiből áll, akik képviselve vannak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében. Ajánlásokat tesz a Tanácsnak. A Titkárság a Főtitkárnak (José Cutileiro, Portugália) van alárendelve és 150 munkatársa van.
Fejlődés: eddig sikertelen maradt minden olyan kísérlet (egyebek közt Rómában 1984-ben és Hágában 1987-ben), amely a WEU aktivizálását célozta „a NATO európai pillérének” a megerősítése érdekében. 1992. jún. 20-án a tagállamok külügy- és védelmi miniszterei Bonnban elhatározták („petersbergi megállapodás”), hogy a jövőben a WEU-államok hagyományos csapatai rendelkezésre fognak állni kéksisakos és harci bevetésre. A bevetésről szóló határozatot a WEU-Tanácsnak kell egyhangúlag és az ENSZ-Alapokmány rendelkezéseivel összhangban – az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján – megfogalmaznia. A műveletekben való részvételükről az egyes tagállamok továbbra is szuverén módon, alkotmányuknak megfelelően döntenek. Az Európai Unióról szóló maastrichti szerződésben (1992. febr. 7., hatályba lépett 1993. nov. 7-én) a WEU-t bevonták a közös kül- és biztonságpolitika keretein belüli együttműködésbe, “az Európai Unió fejlődésének integráns alkotórészeként” (az EU védelmi komponenseként). Bizonytalan azonban, hogy a WEU játszhat-e integráló szerepet, hiszen pl. az EU-tag Ausztria, Dánia és Írország nem WEU-tag. Miközben a NATO-nak továbbra is megmaradnak a kollektív védelemmel kapcsolatos feladatai, a WEU a válságleküzdésre akar összpontosítani, humanitárius, valamint békefenntartó és béketeremtő bevetésekre. Például: 1994-ben EU-megbízásból európai rendőri egység felállítását szervezte meg a hercegovinai főváros, Mostar számára. 1993. máj. 20-án Rómában ülésezett először a WEU konzultatív fóruma, amely a WEU miniszteri tanácsából és a társult államok külügy- és védelmi minisztereiből áll, s amelynek keretet kell nyújtania a közös biztonsági és védelmi kérdések megvitatásához. Az 1994. jan. 10-11-i NATO-csúcs felajánlotta a WEU-nak a “megosztható, mégsem megosztott” NATO-kapacitásokat (CJTF, Combined Joint Task Forces), valamint az együttműködés intenzívebbé tételét. 1996. máj. 6-án a WEU és a NATO biztonsági egyezményt kötött, egyebek közt a WEU megkapja a NATO meghatározott dokumentumait, és ezzel politikailag felértékelődik. – Néhány EU-állam (köztük Németország és Franciaország) erősíteni szeretné a WEU védelmi feladatait a megreformált EU-n belül.
