A megállapodáshoz vezető legfontosabb állomások
A megállapodáshoz vezető legfontosabb állomások
– 1994. június:
Kozirev orosz külügyminiszter Brüsszelben aláírja a NATO–orosz békepartneri együttműködés keretegyezményét.
– 1995. május:
Noorwdijkban, a külügyminiszteri szintű NATO–orosz 16+1-es ülésen Kozirev véglegesíti a kétoldalú munkaprogramot.
– 1996. június:
Berlinben a NATO–orosz külügyminiszteri szintű 16+1-es ülésen Primakov orosz külügyminiszter közli, hogy Moszkva el tudná fogadni a NATO bővítését, ha az csupán politikai aspektust öltene, és nem jelentené a szövetség katonai infrastruktúrájának kiterjesztését. Egyes NATO-tagok felvetik, hogy a NATO–orosz kétoldalú kapcsolatokat esetleg külön chartában rögzíthetnék.
– 1996. október:
Lebegy, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára Brüsszelben leszögezi, hogy előbb a NATO–orosz kibővített együttműködéről szóló megállapodást kell aláírni, utána lehet szó a szövetség bővítéséről.
– 1996. december:
a NATO-külügyminiszterek mandátumot szavaznak Javier Solana főtitkárnak egy NATO–orosz kétoldalú megállapodás megtárgyalására.
– 1997. január:
Moszkvában Solana–Primakov tárgyalás a majdani megállapodásról. Májusig további öt fordulót tartanak.
– 1997. március:
Helsinkiben amerikai–orosz csúcs. Politikai szintű elvi egyetértés jön létre a kétoldalú megállapodás több kulcskérdésében.
– 1997. május 14.:
Solana és Primakov hatodik tárgyalási fordulója meghozza az áttörést. Megszületika 16 oldalas, bevezetőből és négy fejezetből álló egyezmény.
