Területi tervezés
Területi tervezés
Az állam és az önkormányzatok közvetlenül egyre kisebb arányban vesznek részt a fejlesztésekben, ezért a területi tervezésnek egyre fontosabb szerepe lesz a beruházások szabályozásában, a különböző fejlesztések koordinálásában, a lakosság és a vállalkozók orientálásában, figyelemmel arra, hogy:
– a területrendezési terveknek összhangban kell lenniük a térségi területfejlesztési koncepcióval;
– a nagyobb területi egységre készült, illetve korábban elfogadott területrendezési terveket kötelezően figyelembe kell venni;
– nemcsak a településrendezési tervek készítésekor és elfogadásakor, hanem a területfejlesztési és ágazati programok kidolgozása során is figyelembe kell venni az országos, regionális és megyei területrendezési tervekben foglaltakat.
Feltétlenül fontos, hogy az újjászerveződő területi tervezési rendszer hasznosítsa az EU országok pozitív tapasztalatait.
A területi tervezés lényeges követelménye a nyilvánosság és az érdekeltek részvételének biztosítása, amelynek részletes szabályait ugyan döntően helyben lehet kialakítani, de követelményként megfogalmazható, hogy minél szélesebb körben kell esélyt adni az érintetteknek arra, hogy a célokat, prioritásokat, a tervek tartalmát befolyásolják, illetve érdekeiket – kisebbségben maradás esetében – védhessék.
A területfejlesztési koncepció mint átfogó távlati fejlesztéseket megalapozó tervdokumentum meghatározza az érintett terület hosszú távú (10-15 év) fejlesztési céljait, a legfontosabb fejlesztési irányokat és információival orientálja a területfejlesztés egyéb szereplőit. Alapvető követelmény, hogy a koncepciók szakmailag megalapozottak legyenek, az EU regionális politikai állásfoglalásaihoz igazodjanak, társadalmi közmegegyezésre épüljenek. Mint alapvető területpolitikai dokumentumok képesek jövőképet vázolni, s egyben a részletező, rövidebb távú tervezés számára konkrét kereteket adni.
A fejlesztési program a fejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokból áll. Ezek kidolgozása, folyamatos korrekciója a területfejlesztési tanácsok egyik legfontosabb feladata, amelyhez biztosítaniuk kell a megfelelő szakmai hátteret, s a megyei önkormányzatokkal együttműködve a megfelelő információs bázist.
A területrendezési terv a műszaki-fizikai szerkezet alakításával segíti a hatékony erőforrás-hasznosítást, a fejlesztési koncepciókban megjelölt célokhoz szükséges térhasznosítást, egyben kikényszeríti az ökológiai elvek érvényesítését, az infrastrukturális hálózatok összehangolt fejlesztését.
Valamennyi területi tervtípus kötelező része a társadalmi-gazdasági hatástanulmány, amely egyrészt rögzíti a tervezés fázisában jellemző társadalmi-gazdasági kiinduló helyzetet, másrészt értékeli a tervcélok, alternatívák várható társadalmi-gazdasági hatásait.
