Oktatás
Oktatás
Az alapfokú és középfokú oktatás hálózatának mai helyzete a hetvenes és nyolcvanas évek centralizációs törekvései, valamint az 1990 és 1994 között érvényesült decentralizációs intézkedések és részleges intézmény-helyreállítási program nyomán alakult ki.
Az általános iskolások létszáma 1995-ben 983 221, az összes általános iskolai szakfeladattal is rendelkező intézmények száma 3 500. Ebből 100 fő alatti tanulólétszámmal működött 694 intézmény, 34 837 diákkal. Az ország településeinek 30%-ában nem volt iskola 1995-ben, és 12%-ukban csak alsó tagozatos iskola volt.
Az oktatási intézményrendszer középszintjét képviseli a gimnáziumok és szakközépiskolák hálózata. A gimnáziummal, szakközépiskolával rendelkező települések rendszerint központi funkcióval rendelkező helyek, jogállásuk szerint általában városok, amelyek vonzó hatást fejtenek ki a körzetükre tartozó településekre.
A középiskolai oktatás feltételei az urbanizációs viszonyokkal mutatnak összefüggést. Mind a középiskolai osztálytermek, mind a pedagógusok száma a városokban és az urbanizáltabb falvakban növekedett dinamikusan, míg az elmaradott térségekben, településekben még ott is csökkent a pedagógusok száma, ahol egyébként volt középiskola. Alig több mint 200 településen volt középiskola 1995-ben, és a középiskolai tanárok háromnegyede 50 000 főnél népesebb városokban tanított. Legdinamikusabban a középfalvakban nőtt a középiskolai osztálytermek száma.
Az egyetemeknek és főiskoláknak meghatározó szerepük van a regionális és a helyi társadalmak szerveződésében, kulturális életében, környezetük gazdasági erejének növelésében.
Jelenleg a megfelelő korúaknak 17%-a vesz részt a felsőfokú oktatásban. A korcsoportok létszámának csökkenése ezen arányszám növelésére akkor is lehetőséget ad, ha a felsőoktatási kapacitások nem bővülnek. Kiemelt feladat azonban a megváltozott társadalmi-gazdasági körülményekhez alkalmazkodó, új képzési szerkezet kialakítása.
Legnagyobb egyetemi városaink között Budapest túlsúlya a jövőben is valószínűleg megmarad, az agglomerációjában fekvő Gödöllő a közepes egyetemi központokhoz hasonlóvá növekszik. A régió felsőoktatási-kutatási szerepköre alapján egy Bécs–München–Milánó–-Prága–Pozsony–Zágráb–Belgrád–Bukarest-kooperáció tagjaként a közép-európai térség egyik nemzetközi központjává lehet.
További nagy egyetemi városaink – Szeged, Debrecen, Pécs és Miskolc – az országhatár közelében fekszenek, ami kedvező lehetőséget kínál a határ menti együttműködésre.
A felsőoktatási kutatóhelyek szerepe meghatározó a térségi fejlesztésekre vonatkozó döntések előkészítésében és a fejlesztési feladatok megvalósításában.
Szeged, Pécs, Debrecen, Miskolc és Veszprém kutatási bázisai kedvező adottságot jelentenek regionális igényeket kielégítő innovációs központok kialakításához.
