Előszó
Előszó
A területfejlesztés feladata az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági, környezeti, területi folyamatok nyomon követése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, valamint a rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben.
A közhatalom, valamint a tulajdon pluralizálódása következtében a területfejlesztés és a területrendezés az új viszonyoknak megfelelő egységes törvényi szabályozást igényelt. E célból készült el a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény, mely az első olyan jogszabály Közép- és Kelet-Európában, mely keretjelleggel szabályozza e területet és tevékenységet. A törvény kialakította és működteti a területfejlesztés rendszerét, új intézményhálózatot hozott létre a területfejlesztési és finanszírozási rendszerben. A szabályozás megfelel a fejlett európai országokban kialakult rendszernek, lehetővé teszi az intézményes gazdálkodást, a sokszereplős területi politika intézményi, tervezési és finanszírozási gyakorlatát alkalmazza.
A területfejlesztés meghatározó fontosságú, közképviselettel rendelkező legfelső szintje az Országgyűlés. A további szintek az országos és területi politikáknak megfelelően ágyazódnak egybe. Így például a kormány felelősségi körébe tartozik a területfejlesztés és -rendezés állami feladatainak végrehajtása.
Az Országos Területfejlesztési Tanács és az Országos Területfejlesztési Központ a területfejlesztés országos intézményrendszerének fontos eleme. Feladatuk többek között a területfejlesztéssel összefüggő jogszabályok érvényre juttatása, az elkészítendő megyei területfejlesztési koncepciók és programok végrehajtásához szükséges kormányzati összeköttetések megteremtése.
A megyei önkormányzatok kötelező feladatként gondoskodnak a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, feltárják a megye adottságait, hosszú távú előterjesztéseket készítenek, területi szempontból összehangolják a kötelező ellátási-szervezési, illetve egyéb közszolgáltatási feladatokat.
A megyei területfejlesztési tanácsok a középszint meghatározó testületei, amelyek a kormányzati, önkormányzati, gazdasági feladatokat összehangolják. Olyan stratégiai tervező testületek, amelyek a hosszú távú koncepció alapján dolgozzák ki az operatív programokat, megvalósításukhoz hozzárendelik a decentralizált pénzeszközöket és közreműködnek egyes központi pénzeszközök elosztásának előkészítésében. A megyei szint alatt a regionális fejlesztési tanács a megyei területfejlesztési tanács átruházott jogai alapján tevékenykedik.
A területfejlesztési célok megvalósítását sokcsatornás központi eszközrendszer, valamint decentralizált keretek forrásai biztosítják.
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján elkészült az országos területfejlesztési koncepció, melyet az Országgyűlés 1998-ban elfogadott. A koncepció az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló dokumentum, ami meghatározza az ország hosszú távú fejlesztési céljait, továbbá fejlesztési programok kidolgozásához irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára.
A regionális gazdaságfejlesztés céljait szolgálják a vállalkozási övezetek, melyeket az országos területfejlesztési koncepció jelöl ki. A társasági adót szabályozó törvények jelentős adókedvezményeket biztosítanak a vállalkozási övezetben megvalósuló fejlesztések számára.
Az Európai Unió programfinanszírozási rendszerével összhangban került kialakításra a tervezési és jóváhagyási rendszer. Ezzel a területfejlesztési törvény megteremti a bázisát annak, hogy az EU-hoz való csatlakozásunk után az ország jelentős többlet fejlesztési forrásokhoz juthasson.
Az Európai Unió forrásai közül Magyarországon jelenleg a PHARE-támogatás a legjelentősebb. A PHARE-támogatásokat két – egymástól mind eszközök, mind a felhasználás rendje szerint elkülönült – forrás jelenti: az egyik az 1992 óta működő, a nemzeti kereteken belül regionális célokat megvalósító keret, a másik az 1995 óta fennálló határ menti együttműködést szolgáló keret.
A PHARE határ menti együttműködési program magyar–osztrák, magyar–szlovén, illetve magyar–román relációban működik. Célja a határon túlnyúló együttműködés fejlesztése, az ezt elősegítő szolgáltatási, beszerzési és beruházási típusú projektek kidolgozása, koordinálása, finanszírozása.
A terület- és településrendezés feladata az országra és egyes térségeire, valamint a településekre vonatkozóan a nagy távlatú térszerkezeti rend meghatározása, az országos és helyi jelentőségű infrastrukturális hálózatok nyomvonalainak összehangolása és a mindenkori területhasználat térségi és települési szintű szabályozása. A terület- és településrendezés e cél elérése érdekében integrálja az egyes ágazatok saját jogszabályaikban és távlati fejlesztési koncepcióikban foglalt elképzeléseit, korlátozó, tiltó rendelkezéseit is. Az ország, a kiemelt térségek, a megyék és a települések terület- és településrendezési tervei egymásra épülő, összehangolt rendszert alkotnak. A területrendezésre, a településrendezésre vonatkozó előírások törvényi szinten szabályozottak. Ezek alapján készülnek kormányzati feladatként az országos jelentőségű térségek tervei, megyei önkormányzati feladatként a megyék területrendezési tervei, valamint települési, önkormányzati feladatként a települések településszerkezeti tervei, helyi építési előírásai és szabályozási tervei. A jogszabályi háttér tehát adott ahhoz, hogy néhány éven belül az ország és egyes térségei, valamint a települések korszerű terület-, illetve településrendezési tervekkel rendelkezzenek, amelyek lehetőséget adnak a térségek és települések adottságainak és lehetőségeinek megfelelő, ezzel együtt az általános környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő fejlesztésekre, illetve területhasználatra.
Az emberi élet kereteit az épített környezet jelenti. Az épített környezet kifejezi a létrehozó társadalmat, árulkodik értékvilágáról, a társadalom szerkezetéről, a kor technikai tudásáról. Ma már modern, új törvényekben lefektetett szabályozás biztosítja az építészettel, illetve az épített környezet és a műemlékek védelmével összefüggő tevékenységek kereteit. Az épített környezet hordozza az építészeti kultúrát, az ember téralkotó tudásának, ismereteinek összességét. Szellemi örökségként él és hat a társadalomban, és identitástudat formáló erővel bír. Az építészeti kultúra évszázados hatása miatt ma is napi feladatként mindent meg kell tennünk az építés minőségének javítása érdekében.
Dr. Baja Ferenc
miniszter
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium
miniszter
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium
