Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
A mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a korábbi Szabolcs és az egykori Szatmár és Bereg vármegyék területének egy-egy kisebb darabjából alakult 1951-ben. Három országgal, Szlovákiával, Ukrajnával, Romániával határos, két megyével, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyével szomszédos. Településhálózatát 211 község és 17 város alkotja. Területe 5 937 négyzetkilométer, ezzel az ország területének több mint hat százalékát foglalja el, a hatodik legnagyobb megye. Lakóinak száma 1996 végén 572 400 volt.
Két középtájra oszlik, a Nyírségre és a Felső-Tisza-vidékre. A kistájak egy része átnyúlik Kárpátaljára és Romániába. Éghajlata mérsékelt, kontinentális, északi fekvése miatt hűvösebb, mint az Alföld belső tájai. A tél hidegebb, hosszabb, mint az Alföldön szokásos. Az évi középhőmérséklet 9-9,5 C fok között változik. A csapadék évi mennyisége 550-700 mm között alakul. Mivel ez a térség az északkeleti hideg és száraz légtömegek fő útvonala, a szelesebb megyék közé tartozik. Különösen tavasszal érezhető ez erőteljesebben.
A megye természetes vízfolyásokban gazdag (Szatmár-Beregi-síkság), és szegény (Nyírség, Rétköz, Nyíri-Mezőség) területekre tagolódik. Legnagyobb folyója a Tisza, legjelentősebb mellékfolyói a Túr, a Kraszna, a Szamos, a Batár.
A 228 település 10 statisztikai körzetre oszlik. A legtöbben a Nyíregyháza-újfehértói körzetben élnek. A népsűrűség igen nagy szóródást mutat. 60 fő/km-től a 100 fő/km feletti értékek fordulnak elő. A városodás folyamata úgy érintette a megyét, hogy kis lakónépességű települések is megkapták ezt a rangot. A 30 ezernél nagyobb lélekszámú települések környékük népességét is ellátó intézményrendszerrel rendelkeznek, mely majdnem teljesen kiépítettnek tekinthető (kórházzal és felsőoktatási intézménnyel természetesen csak egyikük-másikuk dicsekedhet). A 10 ezernél, de még inkább az ötezernél, alacsonyabb népességű városokban lényegesen hiányosabb intézményrendszer működik. Általánosan jellemző rájuk, hogy infrastruktúrájuk még a korábbi átlagos városi színvonaltól is elmarad – ez azt mutatja, hogy a városi cím odaítélésében több volt a gesztusérték és a megelőlegezés, mint a tény. Ennek ellenére a településhálózat központi részei, ellátó centrumok valóságos vonzáskörzetek.
A megye sajnálatos, tartós jellegzetessége a vándorlási veszteség. Végleges vagy ideiglenes jelleggel, főként a kedvezőbb megélhetési lehetőségek miatt sokan hagyják el a régiót. A természetes szaporodás meghaladta a vándorlási veszteséget, így a népességszám emelkedett. A megye egyike az ország legfiatalabb korosztályú térségeinek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a demográfiai folyamatok ne okoznának feltűnő elöregedést. Jellemzően igaz ez a peremvidékekre. A gyermekkorúak aránya: 22%, a munkaképes korúaké: 65%, a hatvan éven felüliek a népesség 17,5%-át adják.
A köztudatban úgy élt ez a megye az utóbbi évtizedekben, mint az ország legnagyobb munkaerőbázisa. A megyéből véglegesen elvándorlók és az ingázók tízezrei nemcsak a közeli borsodi iparvidék, hanem Budapest, sőt egyes dunántúli ipari központok dolgozói létszámát is gyarapították. 1960-ban az öregedési index még az országosnál is jóval kedvezőbb helyzetet érzékeltetett, sőt az 1970-es, 1980-as az optimális közelében maradt. Ez a státusz 1990-ben is megőrződött, de aztán az index növekedési üteme felgyorsult, meghaladta az országost, s túlment az elszigetelt jelenség határán.
1996-ban 3288 házasságot kötöttek, több mint ezer válásról született hivatalos papír. Az élve születések száma: 7838 7327-en hunytak el. A természetes szaporodás 511. Ez majdnem duplája az 1995-ösnek, de negyede az 1980-as adatoknak. Ezer megfelelő korú nőből 1996-ban 30-an szakították meg terhességüket. A nemek aránya kiegyenlített, kivéve az 50 éves korosztálytól felfelé – az életkor előrehaladtával emelkedik a nők aránya.
A halálozási okok közül a keringési rendszer betegségei és a daganatok vezetnek, 1996-ban 214-en követtek el öngyilkosságot. A legtöbben a 40-59 és a hatvan éven felüli korosztályból haltak meg.
Az utóbbi évtizedek régészeti kutatásainak elég gazdag leletanyaga bizonyítja, hogy a neolit, az újkőkor embere (mintegy 6-7 ezer évvel ezelőtt) már megtelepedett ezen a tájon. Azt, hogy a honfoglalók előőrsei itt vertek tanyát, igazolják a X-XI. századból való temetők. Előbb a kunok, később a tatárok dúlták fel, rabolták végig a térséget. A nemesi vármegyék gyorsan kialakultak, 1284-ben már oklevél említi Szabolcs vármegyét. A régió lakossága megszenvedte a török fennhatóságot is. Az ország három részre szakadásakor jelentőssé vált a nagyecsedi, a szatmári, a kisvárdai, majd a nagykállói vár. A terület folytonos vita tárgyát képezte a mindenkori erdélyi fejedelem és a magyar király között. Miközben a feudális anarchia kedvezőtlenül hatott, a reformáció felvirágzott. A szatmári békét viszonylagos nyugalom követte a Felső-Tisza vidékén.
Szabolcsban és Szatmárban az 1830-as évektől részt kapott a hatalomból egy liberalizmus mellett elkötelezett nemzedék. A lakosság az 1848-as szabadságharcból is kivette a részét. A Tisza szabályozása egy darabig munkalehetőséget jelentett, de azt követően maradt a napszám. A kapitalizmus városképző ereje meg sem érintette az országnak ezt a keleti felét, mint ahogy a kapitalizmus sem volt jótékony hatással. Ez a tény sokáig ható, sőt talán kitörölhetetlen nyomot hagyott. A trianoni békeszerződés is hátrányosan érintette az országrészt. A második világégést követően az országban először itt, Tiszanagyfaluban osztottak földet. Az 1956-os válság nem rázta meg annyira a megyét, mint a városiasodottabb tájegységeket, ám 1960-tól megindult egyfajta iparosodás, mely mára, ha nem is a kívánt mértékben, tovább halad.
A megye lakosságáról elmondható, hogy inkább baloldali beállítottságú, nem kedveli a szélsőséges megnyilvánulásokat. Az agrárjellegből adódóan azonban újabban van tömegbázisa az FKGP-nek is. Jól érzékelteti a politikai mentalitást, hogy az 1994-es országgyűlési képviselőválasztások óta a megyét a 17-ből 12 MSZP-s, s további négy párt részéről 1-1 és egy független képviselő reprezentálja a parlamentben. ben, agrármérnök, közgazdász, a költségvetési és pénzügyi bizottság tagja
A pártok taglétszámát tekintve is a szocialisták vezetnek. A megyei önkormányzat 48 tagjából 14 MSZP-s, 6 fő SZDSZ-es, 13 tag a Megyei Választási Szövetségből (MDF, KDNP, FKGP) került ki, hárman-hárman a Munkáspárt, a Fidesz és az MSZDP „emberei”, a többiek különböző egyesületek, szervezetek delegáltjai. A megyei közgyűlés elnöke dr. Zilahi József.
A megye városai 1147, a községek 4789 négyzetkilométert foglalnak el. A lakónépesség „kisebbik” fele, 253 247 fő a városokban lakik. A népsűrűség is háromszorosa a községekének. A megye településstruktúrájában az utolsó várossá válással együtt, mely Nagyecsed presztízsét érintette 1997 júliusában, 17-re emelkedett a városok száma.
A megyeszékhely Nyíregyháza megyei jogú város. A többi város: Baktalórántháza, Csenger, Fehérgyarmat, Ibrány, Kisvárda, Máriapócs, Mátészalka, Nagyhalász, Nagyecsed, Nagykálló, Nyírbátor, Tiszalök, Tiszavasvári, Újfehértó, Vásárosnamény, Záhony. A megye városainak zöme fiatal, különösen az 1992–93 közötti időszakban élénkült meg az urbanizációs folyamat. Az új városok esetében az intézményrendszer, az infrastruktúra meglehetősen hiányos.
A ’70-es, ’80-as évek várospolitikája a prioritások sorába emelte a megyeszékhelyek kiemelt fejlesztését. Gyorsan nőtt is lakosságszámuk, javult infrastrukturális ellátottságuk. Köztük volt a szabolcsi megyeszékhely, Nyíregyháza, mely mára 120 ezres, dinamikusan fejlődő, nagy lehetőségeket rejtő nagyvárossá, regionális centrummá nőtt. Határ közeli fekvése előnyt, de Kárpátalja nehéz gazdasági helyzete egyben hátrányt is jelent számára. Az átlagosnál nagyobb gond a közbiztonság.
A megyében is nyomon követhetőek a gazdaság szervezeti rendszerének 1990-ben kezdődött erőteljes változásai. 1996 végén 3 866 jogi személyiségű, 4 038 jogi személyiség nélküli társaság és 28 811 egyéni vállalkozás volt. A ténylegesen működők száma természetesen ennél lényegesen kevesebb volt (ez a tény a foglalkoztatás megítélése szempontjából lényeges). Az adottságokból következően Szabolcsban az országos átlaghoz képest itt a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó cégek aránya magasabb. A területi eloszlás tekintetében, mint több egyéb tényező esetében, a megyeszékhely dominanciája érhető tetten. De hasonló következtetésre jutunk, ha a község/város szempontjait vesszük figyelembe. A vállalkozásalapítási lendület a városokban volt a nagyobb, a társaságok száma 1992-1996 között megkétszereződött, a községekben 1,7-szeresére bővült. A városok jelentőségét mutatja, hogy a jogi személyiségű vállalkozások 74 százaléka, a jogi személyiség nélküliek 80 százaléka, az egyéniek 62 százaléka székhelye város. A megye városaiban ezer lakosra 74 működő vállalkozás jutott – a megyeszékhelyen ez a mutató: 98.
Ez magasabb az országos átlagnál. Nyíregyházát követi a kilencezer lelkes Fehérgyarmat, ahol ez a szám 73. De nem szégyenkezhet Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor a vállalkozások lakosságarányos adatait illetően.
A megyében az egy főre jutó GDP 1994-ben 262 ezer, 1995-ben 338 ezer, 1996-ban 397 ezer forint volt. A számbeli növekedés ellenére a térség relatív helyzete romlott, mert az 1994. évi megyei érték – hasonlóan az 1995-öshöz, még az országos átlag 62 százalékét jelentette, ami 1996-ra 59 százalékra apadt. A legfrissebb adatok szerint az 1997-es ipari termelés növekedési üteme 8 megye mutatóját haladja meg. A változások eredményeképpen a megye elkerült az egy főre jutó GDP-ben a megyesor végéről.
A megyében a munkanélküliek száma: 39.887. A munkanélküliek zöme, szám szerint 24792, 35 év körüli. Minden hetedik regisztrált állástalan pályakezdő. A frissen nyilvántartottak legnagyobb arányban az iparból, a nem anyagi szolgáltatásból és az agrárszférából érkeznek. Az ellenadat, az álláshelyek száma 4 és fél ezer körül alakul. 1997 végén a munkanélküliségi ráta 17,8 százalék volt. Ennek területi eloszlása eléggé szórt: a legalacsonyabb (15%) Kisvárda, Tiszavasvári, a legmagasabb Vásárosnamény és Csenger (24-25%) körzetében tapasztalható.
Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 1996-ban: mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat: 30 822 Ft, feldolgozóipar: 38 139 Ft, villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás: 52 647 Ft, építőipar: 35 252 Ft, kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása: 30 172 Ft, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás: 26 689 Ft, szállítás, raktározás, posta -és távközlés: 41 798 Ft, pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatás: 67 363 Ft, közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás: 37 099 Ft, oktatás: 37 146 Ft, egészségügy, szociális ellátás: 32 865 F. A bruttó átlagkereset 37 576 Ft volt.
A megye talajtani adottságai tájanként igen eltérőek, így differenciált feltételeket nyújtanak a mezőgazdasághoz. A réti talajok váltakoznak az alacsony termőképességű mocsári erdőtalajokkal, a nyers öntéstalajokkal. Találhatók szikesek és ősszikesek is. A Nyírség löszös-homok és homokos-lösz felszínén mezőségi talajok képződtek. A Nyírség futóhomokjáról nevezetes.
A termőföld minősége az országos átlagnál gyengébb, viszont néhány mezőgazdasági növény termeléséhez ideálisak a klimatikus viszonyok. Ezt mutatja az is, hogy a megyében termelik meg az ország almatermésének felét és a dohány közel hetven százalékát. A több mint 406 ezer hektár mezőgazdasági terület zöme szántó. Az 524 883 hektárnyi termőterületből majdnem 116 ezer hektár erdő.
Külön kell szólni az almáról. A megye vezető növényét 22 ezer hektár termőterületen termesztik. Ebből 15 ezer hektár a termőgyümölcsös. Évről-évre nő, 1997-ben a 4 ezer hektárt is meghaladta, a műveletlen almafelület nagysága. 1997-ben a fagykár 20-30 százalékos terméskiesést okozott. Több egyéb kár miatt a megtermelt alma mennyisége 250-270 ezer tonna körül alakult (az országos 440 ezer tonna volt), mely még az előző évek produktumától is elmaradt. Mint mindig, 1997-ben is alacsony kezdő árral indult a betakarítás. A hazai feldolgozók 15-15 Ft kilónként árral kezdték meg a felvásárlást. Később már 21 Ft-ot is fizettek, de a valóságban 14-17 Ft került a termelők zsebébe. A termés 60-65 százaléka ipari feldolgozásra került. Az étkezési alma értékesítésével is mindig gond van.
A külföldi érdekeltségű gazdasági társaságok száma a megyében 1995 végéig 299 volt, alapítótőkéjük 13,8 milliárd forint, benne 7,3 milliárd forint devizavagyonnal – ez az országban megalakultak 1,2 százaléka, a törzstőke 1 és a devizatőke 0,8 százaléka. 1996-ban számottevően több, összesen 85 megyei székhelyű külföldi érdekeltségű vállalkozást hívtak életre – ezek jegyzett tőkéje azonban mindössze 110,4 millió forintot jelentett, melyből a devizatőke forintértéke 84,2 millió. Az érdeklődők zöme a szovjet utódállamokból, Izraelből és Kínából érkezik. 1997 első felében további 43 vegyes vállalkozás jött létre.
A kereskedelmi szálláshelyek 68 százaléka a megyeszékhelyen és a vidéki nagyobb városokban találhatók. Nyíregyházán éjszakázott a megyében megfordult vendégek háromnegyede, a nem honiak kilenctizede. A legtöbben a megyébe az idegenforgalmi főidényben, június-július-augusztusban érkeznek, ekkor huzamosabb időt is töltenek el, tovább is maradnak.
A megye városaiban a kiépített belterületi utak aránya 1996 végén 69%, míg a vidéki városokban átlagosan 73%. Ebben a vonatkozásban a megyeszékhely elmaradása is jelentős más megyeszékhelyek átlagához képest. A kiépítettség Nagykállóban és Tiszavasváriban még az 50%-ot sem éri el, ugyanakkor Tiszalökön 97%, Kisvárdán 92% volt. Csenger, Fehérgyarmat, Máriapócs, Mátészalka útjainak burkoltsága is megfelelő. Az utak többségének burkolata aszfalt és bitumen. Elsőrendű főút 166 kilométer, a másodrendű főutak hossza 208 kilométer.
A közúti személyszállítást jól jellemzi, hogy 1995-höz képest csökkent a szállított utasok száma. A helyi autóbusz-hálózat hossza 128 kilométer.
Jól jellemzik a megyében is romló közbiztonságot a növekvő számadatok. Egy évben az ismertté vált személy elleni közvádas bűncselekmények száma meghaladja az ezret. A tendencia növekvő. Felbukkant a pénzhamisítás, mint egyre terjedő bűncselekményi forma, a vagyon elleni bűncselekmények száma is súrolja a 14 ezret. Ezen belül hatezret meghaladóan vezet a lopás. De mindezek ellenére 1997 összességében – bár javítani való mindig akad – sikeres év volt a rendőrök számára. A nyomozás eredményességében a legjobb mutatókkal a szabolcsi rendőrök büszkélkedhettek az országban.
A megye városaiban 160 háziorvos, ebből 51 gyermekgyógyász dolgozik. A városokban egy orvosra 1 583 lakos alapellátása jutott. Megfelelő következtetések vonhatók le abból az összefüggésből, hogy az orvoslétszám ott bővült nagyobb mértékben, ahol egyébként is kedvezőbb volt, így tovább nőttek az egyes települések közötti ellátottságbeli különbségek. A háziorvosra, gyermekorvosra vetített lakosszám általában ott a legkedvezőbb, vagyis alacsonyabb, ahol magasabb a népsűrűség, így a megyeszékhely Nyíregyházán kívül Kisvárdán, Mátészalkán és Záhonyban.
A megyében 274 háziorvos dolgozik, ebből közszolgálati 86 (1994-ben még 163 volt), vállalkozói 186 (1994-ben még csak 98 volt). Ők majdnem hárommillió vizsgálatot végeznek el. Egy háziorvos egy átlagos napon 41 beteget gyógykezel. A közszolgálati/vállalkozói tendencia jellemző a házi gyermekgyógyászati praxisokra is.
A gyógyszertári ellátottság kielégítő, a privatizáció gyorsan és zökkenőmentesen lezajlott, a szolgáltatás mindenütt elérhető.
A megye hívő lakosságának mintegy 65 százaléka katolikusnak, 30 százaléka reformátusnak, 15 százaléka görög katolikusnak vallja magát. Az evangélikusok Nyíregyházán és a környéki tanyabokrokban laknak. Van ezeken kívül elenyésző számban ortodox, metodista, baptista, pünkösdista, Jehova tanúja, és a Hit gyülekezet tag. Kevés az izraelita. A hitélet élénk, alig van falu, ahol csak egy templom lenne. Inkább a kettő vagy három a jellemző. Igen sok pénzt költenek, áldoznak a hívek is templomaikra, meg is látszik azok állagán a törődés. Különösen nagyobb ünnepeken, vasárnap a városokban is gazdag az egyházi élet. Kiemelkedő, sőt egyedülálló szerepet tölt be a megye vallási életében Máriapócs, Európa egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye, kegyhelye, melyet a pápa is meglátogatott. Jellegzetes a megye templomépítészete, nem véletlen, hogy a templomturizmus kibontakozóban van, nagy fejlődés előtt áll.
Az oktatás vertikumában a megyében mindig is kitüntetett helyet kapott az óvodai nevelés. Az ezzel az intézménytípussal való ellátottság jónak ítélhető. A városi óvodák minden 100 férőhelyére 113 gyereket írattak be, míg a községekben ez a szám: 107.
A megye általános iskolásainak mintegy fele, 30 ezer tanuló a városokban tanul. Az általános iskolák száma: 255, ebből nincs tornaterem 31-ben. A városok 42 középiskolájából 15 gimnázium, 19 szakközépiskola, 8 pedig gimnázium és szakközépiskola együtt. A városok központi szerepéből adódóan a középiskolákban magas (59 százalék) a diákotthonban lakó és a vidékről naponta bejárók aránya.
A hat megyei felsőoktatási bázisnak (kettő kihelyezett tagozat) majdnem hatezer hallgatója van. A Görög Katolikus Hittudományi Főiskolán pap és teológusoktatás folyik, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán közel 50 szakon van stúdium, a DOTE Egészségügyi Főiskolai Karán négy szakon van felkészítés, csakúgy, mint a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Karán.
A megye két városában, Nyíregyházán és Kisvárdán működik színház, az előbbi állandó színtársulattal, az utóbbi várszínháza szezonális, szabadtéri jellegű. A Móricz Zsigmond Színház két színházteremben fogadja a színházrajongókat – befogadóképessége 500 fő. 1996-ban a megyeszékhelyen 265 előadást tartottak, melyet 83 ezren láttak.
A megyeszékhelyen lévő Megyei és Városi Könyvtár 34 ezer tagot tudhat magáénak – közel 400 ezres állomány áll az olvasók rendelkezésére. A város könyvtáraiban 58 ezer olvasni szeretőt regisztrálnak. A könyvtárak száma: 268. A 21 moziban az előadások száma egy évben hatezer körül mozog.
A Kelet-Magyarország című független napilap országosan az elsők között került külföldi (osztrák) tulajdonba. Ma is piacvezető. Kistérségi mellékletei közkedveltek az olvasók körében. Az Új Kelet néhány éve került a megyei napilap-piacra. Közülük legnagyobb példányszámú a Futár című hetilap. A szellemi életet gazdagítja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szemle című saját folyóirat. Valamennyi városi önkormányzat tart fenn lapot, de nem ritkák a községi havilapok sem.
A Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiója 45 éves, nem csak hír- és információs műsorokat sugároz nagy hatósugárban, hanem magazin jellegű blokkokban is gazdag. Megjelentek a magán kereskedelmi rádiók is, így a PB és a Jonatán Rádió osztozkodik a frekvencián. Nekik tv-csatornájuk is van, szerepük várhatóan erősödni fog, egyelőre azonban csak kiegészítik a Nyíregyházi Városi TV – a legnagyobb helyi stúdiók egyike – 1985 óta nyújtott kínálatát. A VTV adásait 250 ezer néző tudja fogni. A VTV a nyíregyházi önkormányzat tulajdona.
A vidéki városok közül csak Fehérgyarmaton van városi tv, melynek hátterében alapítvány áll, egyszersmind a Duna TV kihelyezett stúdiójaként működik.
A legnépszerűbb sportágban, a labdarúgásban, kétszer is volt már NB I-es csapata a megyének, Nyíregyházának. Sokak szerint az 1998-as bajnoki idényben újra van arra az esély, hogy az élvonalban rúgják a bőrt a nyíregyháziak. Szerencsére a szűkös állami támogatás mellett mindig akadnak olyan szponzorok, akik anyagi segítséget is adnak a minőségi sporthoz. Így lehet, hogy a legmagasabb szintű magyar bajnokságokban ott vannak a megyei csapatok. Kézilabdában a Kárpát-Hús Nyíregyházi KC és a Tiszavasvári ICN Alkaloida férfi, a Kisvárdai SE női együttese, röplabdában az NYVSC-Szabolcs Gabona férfi, a Szakszig Női RK csapata tartozik a legjobbak közé.
Egyéni sportágakban is sokan vannak a csúcson. Az NYVSC súlyemelői közül Feri Attila, Popa Adrián és Farkas Zoltán neve jegyzett a szakmában. A nem olimpiai sportágak közül Orosi János és Macsuga Győző vezérletével világbajnoki elsőségek sokaságával tűntek ki a Nyíregyházi Rádiós Klub versenyzői. A küzdősportokban a kyokushin karatéban a Fight Kft. 3 danos mestere, Bencze Antal a szakág egyetlen háromszoros Európa-bajnoka, a kick-boxozók és egyéb harcművészeti ágak képviselői a világ legjobbjai abban, amit csinálnak.
Örvendetes, hogy a megyében egyre több a sportcsarnok, amelyek a versenyzés mellett a szabadidős és diáksportnak is otthont adnak.
