Sokközpontú településrendszer
Az európai területi tervezési törekvések szerint a településrendszer fejlesztésének célja egyrészt az erőforrásokkal (ezen belül a területi és környezeti erőforrásokkal) való gazdálkodás, valamint – a települési identitás megőrzése érdekében – törekvés arra, hogy rekonstrukciós fejlesztéssel zárt, összefüggő településrészek alakuljanak ki a peremterületi beépítésekkel szemben és a kiegyensúlyozott, policentrikus településrendszer kialakításának elősegítése.
Az összefüggő, tömör településrészek kialakulásának elősegítése a sűrűn lakott – és emiatt a területtel való gazdálkodást prioritásként kezelő – európai országokban a településrendszer alakításának elsődleges célkitűzése. Hollandiában, Dániában és Angliában az országos és regionális szintű területi szabályozás alapja a települési kontúrok megtartása, Ausztriában a településhálózat tervezése a települések területgazdálkodására összpontosít, az urbanizált térségekben a beépítési területek árának növekedése, a vidéki térségekben a szabad, beépítetlen területek védelme miatt. Magyarországon a jelenlegi gyakorlat ezzel ellentétes: az utóbbi öt évben jelentős beruházások mintegy hetven százaléka zöldmezős beruházás formájában valósult meg.
A policentrikus, magyarul sok központú településrendszer kialakulásához vezet a differenciált központrendszer kialakulásának elősegítése. Ez érvényesült mindeddig sikeresen Németországban (ahol pedig Berlin világvárossá építése ezzel ellentétes folyamatot gerjeszt), és Angliában, ahol meglehetősen radikálisan, központi kormányszerveket és hatóságokat Londontól távoli nagyvárosokba telepítettek.
Magyarországon – összhangban az OTK fő célkitűzéseivel – a policentrikus településrendszer kialakulásához a következő folyamatok segíthetnek: a) a városhálózat Budapesttől való egyoldalú függőségének mérséklése, b) a fővároshoz közeli nagyvárosok további fejlődésének elősegítése, c) a határközeli nagy- és középvárosok kapcsolatépítése a határon túli térségekkel, településekkel, valamint d) az urbanizációs térségek mellékközpontjainak és a vidéki térségek lokális központjainak fejlesztésével, funkcionálási differenciálásával.
A területrendezés, területfejlesztés állami eszközeivel a policentrikus településrendszer kialakulását segíti elő a fő közlekedési hálózat fejlesztése (különösen ott, ahol a fővárosra koncentrálódó sugaras közúthálózatok kiegészítik, részben helyettesítik a keresztirányú utak), a fő közlekedési hálózat olyan vezetése, amely segíti a nagy- és középvárosi hálózat fejlődését, a kistérségi közlekedési kapcsolatok erősítése, a határátkelőhelyek számának, kapacitásának növelése, a közigazgatás, a közép- és felsőoktatás, valamint az egészségügyi ellátás intézményeinek fejlesztése a vidéki központokban, a településközi kapcsolatok fejlődésének támogatása és a peremterületi, zöldmezős beruházások korlátozása területi szabályozással.
Táblázatban foglaljuk össze, hogy az infrastruktúra-rendszer és a területfelhasználás térbeli rendjének alakítása, szabályozása nyomán milyen településtípusok kialakulásával lehet számolni.
| Nemzetközi pénzügyi és szolgáltatási központok | Budapest |
| Modern K+F területek („technopoliszok”) | Budapest, Pécs, Gödöllő, Szeged, Győr |
| Korszerű ipari termelés komplexumai („newtech” területek) | Budapest, Győr, Székesfehérvár, |
Hagyományos nagyipari központok alternatívák:
| szerkezetváltás - új területhasználat | Tatabánya |
tartós válságövezet elavult ipari termelés állami támogatással
| erőművek, hulladéktelepek, hulladék-feldolgozó üzemek | Miskolc, Várpalota, Ózd |
| Városi árnyékterületek | gazdaságtalan városi üzemek, |
| Nagy regionális elosztó központok | Nyíregyháza, Szekszárd, Miskolc |
| nemzetközi közlekedési utak, országhatár mellett | Sopron, Hegyeshalom, Rajka |
| Elővárosok | Nagyvárosok körüli agglomerációs |
| Elővárosivá váló vidéki települések | Visegrád, Ráckeve |
üdülőtelepülések, majd fiatal családok és nyugdíjasok állandó lakótelepülései
| Intermodális közlekedési csomópontok melletti városok | Budapest-Ferihegy, Győr, Dunaújváros, |
| Baja, Szeged, Debrecen, Záhony |
| Üdülő (szórakoztató) települések | Balaton, Velencei-tó, Dunakanyar, |
| Tisza-tó környéki települések |
| Természet-közeli területek települései | Bugac, Kékes, Villány, Orfű stb. |
| Intenzíven művelt mezőgazdasági területek települései | kedvező adottságú mezőgazdasági |
| Periferikus vidéki térségek települései | a közlekedésfejlesztés elmaradása |
| esetén az elmaradottság alternatívája: |
| táji-természeti érték esetén kiránduló |
| helyek vagy tehetős családok üdülőterületei |
| a centrumtérségekben nehezen elhelyezhető |
| létesítmények (pl. katonai gyakorlóterületek, |
| biogenetikai kísérleti laboratóriumok, ipari |
| Zala megye, Őrség, Vendvidék |
| Vidéki térségek központi települései | alföldi kis- és középvárosok |
