Társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségek
Társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségek
Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak minősülnek azok a kistérségek, statisztikai vonzáskörzetek, amelyeknek a – 28 mutató alapján, a kiemelkedő térségi központok kombinált figyelembevételével képzett – komplex mutatója nem éri el az országos átlagot. A lehatárolás szerint 76 körzet tartozik ebbe a kategóriába.
Az elmúlt öt évben a Területfejlesztési Alap eszközeinek 79%-a négy megyébe (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Nógrád) koncentrálódott. Ennek keretében különösen az érintett területek infrastrukturális ellátásában következett be jelentős javulás, az eszközök viszonylag kisebb hányadát (26%-át) fordították vállalkozások támogatására, munkahely-teremtés ösztönzésére. Az elkövetkező években a támogatások nagyobb aránya szolgálja a munkahelyteremtés, illetve megtartás céljait, mert az infrastrukturális feltételek javulása szükséges, de nem elégséges feltétele a gazdaság és a foglalkoztatás dinamizálásának. Az üzleti infrastruktúra javítása, a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások bővítése azonban továbbra is fontos támogatási cél.
Az elkövetkező időszakban a területfejlesztési célokra rendelkezésre álló eszközök legnagyobb hányadát továbbra is az elmaradottabb térségekben kell felhasználni. Különösen fontos a területfejlesztésben közvetlenül szerepet játszó tárcák eszközeinek összehangolt felhasználása.
Ha Magyarország az Európai Unióban a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatására szánt Strukturális Alapokból részesülni kíván, elvárható, hogy saját lehetőségei és eszközei keretében is érdemi lépéseket tegyen az elmaradottabb térségek felzárkóztatására. Ugyanakkor egy komplexebb, átfogóbb területfejlesztési politika keretében e cél nem kizárólagos, a korábbiakhoz képest aránya a területfejlesztési eszközök felhasználásában némileg csökken, az innovatív területeken pedig nő.
Fejlesztési prioritások a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségekben:
– a munkahelyteremtő beruházások, a külső tőke bevonásának ösztönzése;
– a gazdaság fejlődését elősegítő infrastruktúra fejlesztése;
– a térség belső fejlődési lehetőségeit elősegítő programok ösztönzése;
– a humán erőforrások fejlődését elősegítő fejlesztések, programok;
– a szociális és egészségügyi alapellátás feltételeinek javítása;
– az üdülés-idegenforgalmi adottságokra, vonzerőre alapozott komplex fejlesztések támogatása;
– továbbá a térség besorolása szerint az adott térségtípusnál felsorolt célok megvalósítása.
