Környezeti szempontból különösen veszélyeztetett térségek
Környezeti szempontból különösen veszélyeztetett térségek
A területfejlesztés egyik fő céljának, a fenntartható fejlődés biztosításának megfelelően kiemelt feladat a környezeti szempontból különösen veszélyeztetett térségekben szükséges beavatkozások megvalósítása, a fő károsító hatások megelőzése, elhárítása, és a bekövetkezett károk helyreállítása.
A felszín alatti vízbázisok védelme kiemelt feladat a Duna, a Dráva, a Felső-Tisza és a Körösök völgyében, hordalékkúpjainál, valamint a Közép-Dunántúl karsztvíz-lelőhelyein. A védelemnek ki kell terjednie e térségekben a hulladék-elhelyezés szigorú követelményeire, valamint a bányászati tevékenység és a vízkitermelés megfelelő szabályozására. Ehhez, valamint a termálvizek hasznosítására komplex programok kidolgozása szükséges.
A felszíni vizek védelme a nagy felszíni vízfolyásokra, valamint a Dunántúl és Északkelet-Magyarország veszélyeztetett talajvizeire terjed ki és fő feladata a közműolló zárása, a közműves víztermelés szigorú korlátozásával is, valamint a felszíni vizekbe juttatott szennyvíz magasabb szintű (kémiai-biológiai) tisztítása. Komplex program kidolgozása és megvalósítása szükséges nagy felszíni vizeinkre (Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó).
Az Alföld felszíni és felszín alatti vizeinek, vízkészleteinek megőrzése, védelme a legfontosabb feladat a régióban. Az Alföld az ország legcsapadékszegényebb területe, s az előrejelzések szerint rövidesen abba a mainál szárazabb éghajlati zónába kerül, ahol a termelés előfeltétele az öntözés, valamint a folyamatos és komplex vízkészlet-gazdálkodás.
A földvagyon, a talaj védelmének érdekében meghatározott térségekben koncentrált talajvédelmi, meliorációs beavatkozásokra, a művelésre és a területhasználatra vonatkozó szigorú előírásokra van szükség. A Dunántúlon és Észak-Magyarországon a talajerózió, a Duna-Tisza közén, a Nyírségben, Békés megyében és Somogy egyes térségeiben a talajdefláció, mint fő veszély ellen kell programot készíteni.
A közlekedésből eredő légszennyezés elsősorban nagyvárosainkban, valamint a Balaton partján gond, így e területre dolgozandók ki javaslatok. A városközpontot elkerülő útszakaszok kiépítése, a belvárosok sétáló övezetté való átalakítása, valamint a járműállomány cseréjének elsősorban e városokban való meggyorsítása jelentheti az intézkedéssorozat elemeit.
Szükséges beindítani a különösen veszélyeztetett térségek rehabilitációját célzó országos kármentesítési programot.
A felszíni és a mélyművelésű bányászat térségeiben a rekultiváció és tájrehabilitáció jelent kiemelt feladatot (Sajó-völgy, Mátraalja, Balaton-felvidék, Pilis-Gerecse-hegység, Pécs-Komló és térsége, Villányi-hegység).
Fejlesztési prioritások a különböző természeti és földrajzi adottságú térségekben:
– A területrendezés eszközeivel a táj védelmének, a táj terhelhetőségének megfelelő terület-felhasználás kialakítása.
– Az agglomerálódó térségekben, különösen az egészséges környezet, a művi és természeti környezet egyensúlyának és összhangjának megteremtését célzó terület-felhasználás kialakítása, az extenzív növekedés mérséklése.
– Az egyes üdülőkörzetekben a minőségi, környezetbarát turizmus és infrastruktúrájának fejlesztése;
– A természetvédelem alatt álló területek térségében a természet megőrzését és a környezet állapotát javító fejlesztések, különösen:
az ökoturizmus infrastrukturális feltételeinek kialakítása,
a természetvédelemmel összhangban lévő mezőgazdasági termelés kialakítása.
– A környezeti szempontból veszélyeztetett térségekben a károsító hatások mérséklése és megelőzését elősegítő fejlesztések, különösen:
a felszín és felszín alatti vizek védelme érdekében a megfelelő hulladék-elhelyezés és a szennyvizek tisztítása;
a légszennyezés mérséklése érdekében a települési elkerülő- és tehermentesítő útszakaszok kiépítése;
az országos kármentesítési program végrehajtása.
