Országos területfejlesztési koncepció a fővárosról
Országos területfejlesztési koncepció a fővárosról
Az országos területfejlesztési koncepció (OTK) készítését a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény írta elő. Az OTK munkálatai azonban már hamarabb elkezdődtek. A koncepció irányelvei első olvasatban már a törvény vitájában információs háttéranyagként szolgáltak.
Az OTK alapozó munkáit az MTA Regionális Kutatások Központja, a Terra Kft. és a VÁTI készítette, továbbá közreműködtek az érintett tárcák is. Az OTK-val kapcsolatosan a további munkálatokat a VÁTI Kht. országos területfejlesztési osztálya végzi.
A megyei területfejlesztési tanácsokkal és a tárcákkal folytatott többszöri, iteratív egyeztetés után az OTK ötödik olvasatát folyó év márciusi ülésén fogadta el az Országos Területfejlesztési Tanács, és javasolta az előterjesztő Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak a koncepció államigazgatási egyeztetésre való kiküldését.
A koncepció az Országgyűlés határozatával kerül elfogadásra, várhatóan az ősz folyamán.
A koncepció szerepe:
– hosszú távra meghatározni azokat a területfejlesztési alapelveket, irányelveket és célokat, amelyeket a kormányzat – a területfejlesztési törvény keretei között – saját területfejlesztési tevékenysége során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a területfejlesztés további szereplőit;
– részletezni azokat a területi célkitűzéseket, amelyeket az ágazati fejlesztési politikákban érvényesíteni kíván;
– elősegíteni a területfejlesztési törvény által bevezetett új intézményrendszer feladatainak ellátását, a megyei és regionális területfejlesztési koncepciók összhangjának megteremtését;
– információkat biztosítani az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak, programjainak és terveinek kidolgozásához és megvalósításához, a társadalom, a gazdaság, valamint a természet és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében.
A dokumentum kiinduló tézise a regionális és megyei szintű területfejlesztési koncepciók és programok kimunkálásának, azonban nem tartalmaz „címzett” feladatokat sem a megyék, sem egyes települések számára. Céljait és feladatait ezért vagy több megyét átfogó régiókra, vagy – sajátos módszerekkel lehatárolt és egy-egy megyével nem közvetlenül azonosítható – „beavatkozási térségtípusokra” jelöli meg. Ezáltal a decentralizált területi tervezőtevékenységhez ad orientációt anélkül, hogy azt megkötné, determinálná.
Eszerint az OTK nem magáról a városról, hanem Budapestnek az európai városhálózatban betöltött szerepéről, a főváros és az ország viszonyáról, valamint a fővárosi agglomerációról ír.
1. Az európai metropolishálózatban betöltött szereppel kapcsolatban az anyag megállapítja, hogy Budapest kontinentális és a Kárpát-medencére kiterjedő (nemzetközi) funkcióinak bővítése, zavartalan működésének központi támogatása feltétlenül indokolt és sürgető feladat.
A világ nagy pénzügyi központjai közötti nemzetközi tőkemozgások, pénzügyi portfólióberuházások a metropolisok közvetítésével zajlanak. Ha Magyarország ilyennel nem rendelkezik, úgy kikerül a nemzetközi tőkemozgás fő áramlataiból. Az egész országnak elsődleges érdeke tehát Budapest nemzetközi pénzügyi, üzleti és kereskedelmi központtá fejlesztése a szomszédos, kevésbé fejlett pénzügyi infrastruktúrával rendelkező országokra is kiterjedő hatásterülettel.
A jelenleg alakuló gazdasági-foglalkozási struktúrában a szolgáltatások, ezen belül az üzleti szolgáltatások játszanak meghatározó szerepet, amelyben Budapestnek történelmi és komparatív előnyei vannak minden más településsel szemben. Ennek megfelelően a pénzügyi szolgáltatások, biztosítás, reklámipar, üzleti szolgáltatás, informatika és tömegkommunikáció, innovációs ügynökségek, nemzetközi piackutatás, valamint befektetési társaságok először Budapesten találják meg működési feltételeiket, hogy azután szétterjedjenek az országban.
A terület- és településfejlesztési politika beavatkozási módja ezért a szolgáltatások infrastrukturális és térbeli feltételeinek megteremtése, azaz városrendezési tevékenység során hely kijelölése, lehetőleg nem szétszórtan, hanem minél kompaktabb üzleti negyedben e tevékenységek számára. E feltétel megteremtése üzleti alapon történik, és megalapozó, elősegítő városfejlesztési koncepciót feltételez.
2. Budapest és az ország viszonyával kapcsolatban az anyag megközelítése árnyalt. Egyfelől kiemeli Budapest nemzetközi funkcióit, valamint az egész ország innovációjában betöltött szerepét, és szükségesnek tartja ezek megerősítését. Másfelől a koncepció fő célja a területi fejlettségbeli és életszínvonal-különbségek további növekedésének megállítása, valamint az egypólusú városszerkezet oldása, a vidéki növekedési pólusok erősítése.
3. A fővárosi agglomerációval kapcsolatban az anyag megállapítja, hogy Budapest és az agglomeráció viszonyának jelentős kérdése az ingázás. Ez kiemeli a közlekedési kapcsolatok megfelelő megoldását. Emellett hangsúlyt kap a távmunka fokozatos elterjedése az információtechnológia segítségével.
Budapest csak akkor tölthet be nemzetközi szerepköröket, ha képes választ adni az urbanizációs problémákra. Ezeket az agglomeráció együttes igényeinek figyelembevételével kell megoldani, csak így biztosítható az állami szerepvállalás. A problémák egy része fővároson belül jelentkezik (leromlott városrészek, szegregáció stb.), melyeket ott is kell megoldani, más része, azaz a város „működőképességének” fenntartása (közüzemi szolgáltatások, közlekedés, környezeti problémák) csak a főváros és agglomerációjának, valamint tágabb környezetének együttműködésével oldható meg. Kiemelten kell kezelni a közlekedés, a területfelhasználás, a hulladékkezelés, a zöldövezetek és a vízbázisok védelmének komplex feladatait.
A szoros és bonyolult kapcsolatrendszer feltétlenül megköveteli a fővárosi agglomeráció települései együttműködésének évtizedek óta húzódó intézményesítését, a viszonyrendszer új alapokra helyezését. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény megteremtette ennek kereteit a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsa létrehozásával. Ezen együttműködés egyik első terméke kell legyen a fővárosi agglomeráció hosszú távú területfejlesztési koncepciójának kidolgozása. A kormány által elfogadott koncepció alapján szükséges kimunkálni a közös fejlesztési programokat.
A területfejlesztési koncepcióban megállapított célokkal összhangban szükséges kidolgozni a fővárosi agglomeráció területrendezési tervét. A főváros körüli zöldgyűrű megőrzése szükségessé teszi, hogy a terv rendelkezzen az agglomeráció belterületeinek lehatárolásáról, és szabályokat állapítson meg a kiemelt jelentőségű területekre, illetve övezetekre. Különösen fontos ez abból a szempontból, hogy a terjeszkedő város, illetve az agglomerációs települések ne éljék fel azokat a természeti-táji értékeket, amelyek nélkülözhetetlenek a kedvező települési környezet kialakításához.
Látható, hogy az OTK a fővárosi agglomeráció régóta meglévő égető problémáira koncentrál. Megemlítendő, hogy a fővárosi agglomeráció területrendezési tervének kidolgozása folyamatban van a Pesttervnél. Ezt – kiemelt térségről lévén szó – az Országgyűlés fogja jóváhagyni, és törvényben határozza meg az önkormányzatokra is kötelező elemeket. A törvényi szabályozás – többek között – azért is igen sürgető, mert a hatalmas beruházói nyomás, a szabályozás hiányosságai, a kontroll gyengesége és – nem utolsósorban – az önkormányzatok érdekellentétei miatt a természeti-táji értékek felélése tovább folytatódik.
Kolundzsija Gábor
