A déli sarkvidék (Antarktisz)
A déli sarkvidék (Antarktisz)
Az Antarktisz a legöregebb, a legszárazabb, legszelesebb és legtisztább kontinens. Ez a körülbelül 14 millió négyzetkilométeres térség a Föld felszínének mintegy tizedét teszi ki. Az Antarktiszt a világ legnagyobb és legviharosabb óceánjai határolják. A terület kevesebb mint egy százaléka jégmentes. A téli időszakban a jégterület majdnem megduplázódik, mivel a szárazföldet körülvevő tengerek is befagynak. Ez az ingadozás nagy fizikai terhelést ró a szárazföldre.
Az Antarktisz és a szárazföldet körülölelő óceánok a globális környezeti rendszerben kulcsfontosságú szerepet töltenek be. A légkör, az óceánok, a jég és a biológiai folyamatok a térségben globális hatást fejtenek ki a biológiai-geológiai és kémiai rendszerekre, a légköri és oceanográfiai áramlási folyamatokra, a szennyezőanyagok terjedésére, a tengerszint változására. Az Antarktisz megőrzése ezért az egyik legfontosabb prioritás.
Az Antarktisz népessége a legalacsonyabb, ez a legkevésbé iparosodott szárazföld. Az évnek több mint a felében, télen, gyakorlatilag semmiféle emberi tevékenység nem folyik területén. Nyáron az egyedüli tevékenység a tudományos kutatás és a nagyon korlátozott idegenforgalom, mindkettő igen kis területre koncentrálódik. A térséget az 1961 óta hatályban lévő Antarktisz-Szerződés alapján együttműködési rendszerben irányítják. A szerződés értelmében a 60. szélességi foktól délre fekvő térség a békének és tudományoknak szentelt övezet.
Az ENSZ-főtitkár megbízásából 1996-ban készült egy tanulmány az Antarktisz környezetvédelmi állapotáról. A jelentést az ENSZ-közgyűlés 51. ülésszaka elé terjesztették. A fejezet információi jórészt e jelentés adatain alapulnak. Átfogó környezetvédelmi munka még nem készült az Antarktiszról, bár az antarktiszi kutatások tudományos bizottsága fontolgatja ezt.
