Mezőgazdasági haszonállatok
Mezőgazdasági haszonállatok
A háziállatnak nevezett csoportba tágabban értelmezve olyan állatok is tartoznak, amelyeket társként, kedvtelésből vagy egyszerűen hobbiból tartanak.
Ha szigorúan értelmezzük a szót, akkor csak a hasznot hajtó állatokat számíthatjuk ide.
Magyarországon az utóbbi években az alábbiak szerint alakult a haszonállatok létszáma:
1990-ben
|
1996-ban
| |
sertés
|
8 000 000
|
5 289 000
|
szarvasmarha
|
1 571 000
|
909 000
|
juh
|
1 865 000
|
872 000
|
házinyúl
|
24 500 000
|
1 604 000
|
baromfi
|
50 000 000
|
32 435 000
|
Anélkül, hogy a többi haszonállat számát is vizsgálnánk, világosan kiderül, hogy az állatállomány évről évre fogy.
1945 előtt a lovak száma meghaladta a százezret, 1996 végén azonban már csak 70 ezer lovat számláltak. Ezeknek nagy része mezőgazdaságban dolgozik, egy része – főleg fiatal állatok –, vágólóként kerül exportra, a kiválasztott kevés egyed a sportban kap feladatot. A csökkenő állomány szoros összefüggésben van a közös piaci változásokkal, a takarmány emelkedő árával, a kisgazdaságok versenyképtelenségével.
Az állatvédelmi törvények világszerte szigorúan szabályozzák a haszonállatok tartását, egészségvédelmét, szállítását és vágását.
Ezek közül talán legfontosabb, hogy 8 órán túl nem lehet állatokat szállítani pihentetés nélkül, hogy a kirakodásnál és berakásnál tilos mindennemű durva bánásmód, hogy a határokon állatorvosi szolgálatoknak kell működniük, amelyek a beteg állatot azonnal elkülönítik, valamint gondoskodnak az etetésről és itatásról.
Ezeket a szabályokat az EU szigorúan betartatja csakúgy, mint a vágóhídak felszereltségét, higéniáját és a vágás módját. A törvény előírja, hogy kábítás nélkül tilos haszonállatot megölni.
A haszonállatokat az egyes országok törvényein és rendeletein kívül számos nemzetközi jogszabály és konvenció védi. 1968-ban léptették érvénybe az állatok nemzetközi szállításáról szóló egyezményt, amelyet 1977-ben és 1997-ben megújítottak és kiegészítettek. A haszonállatok védelmét az 1976-os strasbourgi egyezmény szabályozza és ezt egészíti ki az 1979-es nemzetközi egyezmény. Magyarország egyik egyezményhez sem csatlakozott.
Nagy-Britannia indítványára az Európai Unió kormányközi konferenciasorozata záróülésén (Amsterdam, 1997. június) elfogadta, hogy az állatvédelem (animal welfare) a legmagasabb szinten és pontos megfogalmazásban kerüljön az Európai Unió alapokmányába
Széchy Ágnes
