A vizes területek: a vízimadarak élőhelyének védelme (Ramsari szerződés)

Teljes szövegű keresés

A vizes területek: a vízimadarak élőhelyének védelme (Ramsari szerződés)
Egyezmény a nemzetköi jelentőségű vizes területekről, különösen mint vízimadarak élőhelyéről
elfogadás: 1971. február 2.
helyszín: Ramsar (Irán)
hatálybalépés: 1975. december 21.
szervezet: Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség
letéteményes: ENSZ Nevelési, Tudományos és Kulturális Szervezete
Magyarország:
hatálybalépés: 1979. augusztus 11.
Célok
Az egyezmény célkitűzése a vizes élőhelyek megőrzésének és észszerű hasznosításának elősegítése, a megfelelő jogi, intézményi, együttműködési keretek biztosítása. Globális méretekben célozza meg a természeti erőforrások védelmét, és a rövidlátó kizsákmányolás helyett előírja ezek „bölcs” használatát. A vizes területek visszaszorítása (pl. lecsapolás, feltöltés), pusztítása ellen az 1960-as években először a vízimadarak védelmében tevékenykedő szervezetek és személyek léptek fel, akik felismerték, hogy eredményt csak nemzetközi összefogással lehet elérni. Napjainkra a felek az egyezmény céljának tekintik a vizes élőhelyek – minden növény- és állatfajtára kiterjesztett – biológiai sokfélesége megőrzésének és fenntartható hasznosításának integrálását.
Kötelezettségek
Minden aláíró
– az egyezmény aláírásakor vagy az ahhoz való csatlakozáskor köteles legalább egy vizes területet megjelölni a területén a „Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területek Jegyzéké”-be (Ramsari Lista) történő felvételre a megfelelő kritériumok alapján, és a későbbiekben további ilyen területeket is bejelenthet.
– a vizes területekkel összefüggő terveket köteles úgy összeállítani és megvalósítani, hogy azok elősegítsék az adott területek ésszerű hasznosítását és ökológiai jellegének megőrzését.
– védetté nyilvánítással is elősegíti vizes területei megőrzését, továbbá gondoskodik a területeket kezelő szakembergárda továbbképzéséről.
– kötelessége az egyezmény végrehajtásával kapcsolatos kérdések egyeztetése, elsősorban a megosztott, határokat átszelő területek, a vonuló fajok esetében, valamint a fejlesztési intézmények vagy donor országok által biztosított segélyek, támogatások ügyében;
Továbbfejlesztés, szigorítás
A felek három évenként tartott konferenciái hoznak határozatokat és ajánlásokat a végrehajtás egyes részterületeiről, például a további feltételekről, amelyek alapján egy terület „nemzetközi jelentőségűnek” minősül, nemzeti vizes terület-megőrzési politika és stratégia kidolgozásáról. 1982-ben fogadták el – az egyezmény módosítását lehetővé tevő – Párizsi Jegyzőkönyvet, amely 1986-ban lépett hatályba. 1987-ben fogadták el a Reginai Módosítást (1994-től hatályos), amely döntéshozó szervvé alakította a Részes Felek Konferenciáját, és rendelkezett a felek pénzügyi hozzájárulásairól. Kiemelkedően fontos dokumentum az egyezmény 1997-2002 évekre szóló stratégiai terve.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem