A brüsszeli minősítés
A brüsszeli minősítés
1996 nyarán az EU kérdőívet küldött a felvételt kérelmező országoknak. Ennek egyik fejezete a környezet állapotáról és a környezetpolitika helyzetéről faggatózott. A válaszokat értékelő EU-szakértők „országjelentésben” foglalták össze az adott országról alkotott véleményüket. Magyarország egészében véve igen kedvező minősítést kapott. A pályázó tíz közép- és kelet-európai ország közül a legjobban felkészültek közé sorolták be. De számos kritikai észrevételt is tettek.
A jelentés egyebek között megállapítja, hogy Magyarországnak szembe kell néznie azzal a kihívással, amit a víz- és levegőminőségre, valamint a hulladékgazdálkodásra vonatkozó EU-követelmények jelentenek. Ez még akkor is nagy feladat, ha Magyarország környezetvédelmi problémái – a jelentés szerint – nem annyira súlyosak, mint a régió többi országáé. Az EU-értékelés elismeri, hogy Magyarország nagymérvű reformokat indított el környezetvédelmi politikájában, s fő célként az EU környezetvédelmi előírásaihoz való közelítést tűzte ki.
A jelenlegi tervek és trendek alapján Magyarországon középtávon reálisnak tetszik az EU környezetvédelmi előírásainak teljes átvétele. Ugyanakkor nagyon fontos a jelentés ama megjegyzése, hogy számos jogszabály végrehajtásához nagy köz- és magánberuházásokra, valamint adminisztratív erőfeszítésekre van szükség.
A környezetvédelem tárgyalási pozícióját erősíti, hogy az Országgyűlés 1997. szeptember 16-án – lényegében ellenszavazat nélkül – elfogadta a nemzeti környezetvédelmi programot. Ez már úgy készült, hogy az elérendő célok összhangban legyenek az EU elvárásaival, s egyúttal kifejezzék a helyi lakosság igényét is az egészséges emberi környezet és a természeti értékek megőrzése iránt. A dokumentum szavatolja az EU számára, hogy Magyarország a jogalkotás legmagasabb szintjén kötelezte el magát a környezetvédelem érdekében. (Lásd bővebben dr. Lányi Gábor: Nemzeti program a környezet védelméért. Természet Búvár 1998/1.).
