Zajterhelés, zajvédelem
Zajterhelés, zajvédelem
Hazai és külföldi felmérések egyértelműen azt bizonyítják, hogy a zaj jelentős mértékben befolyásolja, elsősorban a városi lakosság életminőségét, közérzetét. A WHO 1994-ben egy tanulmányában a 65 decibel feletti környezeti zajt egészségkárosító, mindenekelőtt alvászavaró hatásként értékelte. Más vizsgálatok azt mutatják, hogy az éjszakai nyugalmat már egészen kicsi, akár 30 decibel erősségű zajszint is károsan befolyásolhatja. A zavarási küszöb az egyéni érzékenység mellett a háttérzajtól és a hangfrekvenciától is nagyban függ. A WHO ezért éjszaka folyamatos belső zajra 30 dBA határértéket javasol. Kísérleti eredmények szerint a tartós erős zaj a káros szociálpszichológiai hatás mellett például vérnyomás emelkedést válthat ki. Munkahelyi vizsgálatok szerint nagyobb zajban csökken az emberek teljesítménye és aktivitása. A kisfrekvenciás és impulzív zajok a legbántóbbak.
A környezeti zaj zavaró hatását a felmérések nappal 50-55 decibel körül állapítják meg, és ez az érték éjszaka 5-10 decibellel csökken. Magyarországon a határérték nappal 65, éjszaka 55 decibel.
A hazai települések nagy részén a légszennyezéshez hasonlóan az ipart és a szabadidős tevékenységeket megelőzve elsősorban a közlekedés felelős a zajterhelésért. Ezt bizonyítja, hogy egy pár évvel ezelőtt végzett országos felmérés során a megkérdezettek 65 százaléka a közúti közlekedést nevezte a legzavaróbb zajforrásnak. Kirívóan rossz a helyzet a legforgalmasabb főútvonalak menti egyutcás településeken, és a fővárosban. A zajterhelés pontos mértékéről azonban csak Budapestről vannak folyamatosan mért adatok.
A Közlekedéstudományi Rt. tavaly befejezett, két éven át végzett felmérései alapján a közelmúltban készült el Budapest zajvédelmi térképe. Az adatok egyértelműen igazolják: Budapesten is a közlekedés a legjelentősebb zajforrás. A legmagasabb értékeket a legforgalmasabb bevezető főútvonalak (Budaörsi út, Nagykőrösi út, Soroksári út, az M3-as bevezető szakasza) mentén mérték. Különösen rossza a helyzet a Rákóczi úton és a Kossuth Lajos utcán, ahol éjjel nappal rendszeresen határértékek feletti zajszinteket mérnek. Ezeknek az adatoknak az ismeretében készítették el nemrégiben Budapest középtávú közlekedésfejlesztési tervét, amely a különféle beruházásokat (Munkáskörút, új északi Duna-híd, forgalomcsillapító intézkedések) figyelembevételével 2005-ig a zajterhelés jelentős átalakulásával számol.
Robajszerű, hirtelen fellépő hatása miatt a gépjárműforgalomnál is zavaróbban hat a vasút és a légi közlekedés okozta zaj. Mérések azt igazolják, hogy forgalmasabb vasúti fővonalak mentén nappal 70-72, éjszaka pedig alig csekélyebb 68-70 decibeles zajszintet mérnek. Pályaudvarok közelében ráadásul a hangosbemondók is sok panaszra adnak okot.
A légi közlekedésről 1995-ben lépett hatályba önálló törvény, és az ebben szereplő felhatalmazás alapján szabályoztak egyes környezetvédelmi kérdéseket is. A kormány tavaly a 176/1997 rendeletet alkotott a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának szabályairól. A kormányrendelet a „szennyező fizet” elv alapján a repülőtér üzembentartóját tekinti felelősnek a légi közlekedésből eredő zajterhelésért. Egy szintén 1997-ben született KHVM/KTM együttes miniszteri rendelet a légi közlekedésből eredő zaj csökkentése érdekében elrendelhetővé tesz időszakos és géptípusokra vonatkozó repülőtér-használati korlátozásokat. Előírja a nagy repülőtereken zajmonitor rendszer üzemeltetését, rendelkezik a lakosság tájékoztatásáról. Átveszi a vonatkozó EU-direktívákat, amelyek a tagországok területén fogadható repülőgépek zajbizonyítványát írják elő. A lég forgalom zajhatásának csökkentésére Magyarországon csak a Ferihegyi repülőtér körzetében történtek intézkedések. A két terminál körül zajgátló védőterületeket jelöltek ki, különféle zajvédelmi intézkedéseket foganatosítottak, és a legérzékenyebb körzetekben építési tilalmat rendeltek el. A leszállópályákkal határos települések belterületein passzív akusztikai védelemmel (pl. ablakcserékkel) próbálják a zajhatást csökkenteni. A szovjet csapatok kivonulásával, illetve a honvédségi repülésidők csökkenésével a katonai repülőterek körüli panaszok megoldódtak illetve jelentős mértékben csökkentek. Ezzel párhuzamosan viszont egyes gazdasági vállalkozásban működtetet tcégek kisgépes forgalma az utóbbi időben mind több problémát vet fel.
A közúti közlekedés zajhatásának csökkentésére többféle módszer ismeretes. Sok helyen a főutak mellett zajelnyelő falakkal, zajvédő dombok kialakításával, sín-, illetve vágánycserékkel, macskakő helyett suttogó aszfalt leterítésével illetve önkormányzati támogatással ablakcserékkel, a házak zajszigetelésének a javításával próbálják a jelentős zajhatásnak kitett lakosság életét elviselhetőbbé tenni. Az ipari és a lakossági igényeket kielégítő szolgáltató üzemek a lakosság mintegy 5 százalékát zavarják. A zajvédelmi szabályozás elsősorban a leghangosabb üzemek felügyeletét teszi lehetővé. Az 1984-ben bevezetett zajbírság és a tervszerű hatósági ellenőrzés eredményeként okozta zajpanaszok mérséklésére az elmúlt években többféle intézkedést hoztak. Gyakoribbá váltak az ellenőrzések, a zajszintmérések, a határérték-túllépéseknél szigorították a zajbírságokat.
