A Barczaság éghajlati és meteorologiai viszonyai.
A Barczaság éghajlati és meteorologiai viszonyai.
A Barcza terének magas fekvése, havas környezete, s főleg az, hogy délről roppant havasok zárják el a melegebb déli szelektől, okozzák azt, hogy a déli Magyarország és északi Olaszországgal egy szélességi vonalon fekvő Barczaságnak éghajlata aránylagosan zord és hideg, ugy hogy például Brassóban az év közép mérséke + 6.27° R. vagyis télben – 3.33° R. Tavasszal + 5.54° R. Nyárban + 14.09° R. Őszszel + 5.98° R. Nyárban gyakran vannak nagy melegek, ugy, hogy néha 24° R. fokra emelkedik a hévmérő, mig nagy teleken (mint 1850, 1858) – 21.3° R. mutatott a hévmérő.
A környező hegyek nagysága, sokasága és a Feketetenger közelsége okozhatja, hogy a Barczaság hidegebb Erdély többi vidékeinél, azért a tél kezdete is korábbi, ugy hogy rendesen novemberben, néha még septemberben (1857 sept. 13-án) leesik az első hó s tavaszszal is későn megy el, elannyira, hogy rendesen ápril végével, sőt volt eset (1857-ben máj. 2-án, 1850-ben máj. 4-én), hogy csak májusban szabadult meg a vidék a hótól, mig a Bucsecs, Királykő és Csukás rendesen még junius végével is hófedetten pompálkodnak.
Viharok is nagyon uralognak, ugy hogy a Barczaságon évenkint közép számitásban 24 vihar tör ki, gyakran jéggel, mig Erdély többi részeiben közép számitás szerint csak 12–15-ször dühöng évenkint vihar. E viharok leginkább dél és nyugatról jönnek, ritkábban észak és keletről.
A havasok közti szűk sikátorok okozzák, hogy a szél is nagyon járja a Barczaságot; főleg három szél uralgó itt. A tömösi (déli) szél, a mely gyakran elolvasztja vonalán a havat, mig másutt vastagon áll.
A nyugati szél, mely a szunyogszegi völgynyilaton tör át Fogaras vidékéről, és végre a legfélelmesebb Nemere (a szászok Krivácsnak nevezik), mely észak-kelet irányból Háromszék felől jön, s a déli Kárpátokba megütődve gyakran romboló, főleg a Barczaság leginkább kitett délkeleti részén, sőt néha magában az előhegyek által körülölelt Brassóban is, hová ha belopódzhatik házfedeleket, kürtőket rombol; de e szél mégis több áldást hoz mint kárt teszen, mert az az év, melyben a Nemere uralg, nagyon termékeny szokott lenni.
A Barczaság emelkedése, földminősége, környező hegyei, és az azokon elterülő rengeteg erdőségek okozhatják, hogy az nagyon vizenyős, nedves, ugy hogy az évi csapadék a 24 hüvelyket is túlhaladja. A sok eső és erdők kigőzölgései okozzák, hogy a Barczaság nagyon ködös, elannyira, hogy tél, tavasz és nyáron ritkán lehet a Barcza körhavasainak nagyszerű panorámájában, vagy az e havas csúcsokról feltáruló, elragadó körlátványokban gyönyörködni. Átlagosan csak 67–80 szép, derült napja van a Barczaságnak, a többi rendszerint esős, havazó, ködös és borus, mert a rideg telet követő tavasz s még a nyár egy része is esős szokott lenni; de az ősz ellenben igen szép, gyakran hosszasan tartó; mintha kárpótolni akarná a többi évszakok ridegségét és komorságát.
Még megjegyzendő az is, hogy a Barczának havasok alján fekvő déli része jóval hidegebb az északi résznél, mit leginkább magasági különbözete idézhet elő, mert a Barczaság legalantabb fekvő részét és északi oldalán elfolyó Olt tere alkotja; de még szembeötlőbb az égaljkülönbözet a Barczaság és a közvetlen szomszédos Háromszék között, elannyira, hogy a Barczasággal csaknem egyenlő magasságban fekvő s szintén havas környezte Háromszék terén rendszerint 2–3 héttel hamarább aratnak mint a Barczaságon, a minek okát leginkább a Barczaságon uralgó sok eső és ködökben kell keresnünk.
