Krászna, Orbai- és Szita-Bodza.
Krászna, Orbai- és Szita-Bodza.
Krászna gróf Mikes Benedek gyártelepe, hol a nagyszerű üveghuta sötét épülete körül a munkások és gyártisztség vidor kinézésű havasias házai csoportosulnak. A tulajdonos gróf, kinek a hazai ipar fejlesztése körül oly nagy érdemei vannak, itten az üveggyártást nagy mérvben kezelteti, s külföldről hozott munkások vezetése alatt a finom kristályüveg-gyártást is megkisérelte volt, de mert a minőség és szépségre nézve a külföldi ily gyártmányok mellett előnynyel versenyző gyártmányai tetemesb előállitási költségbe kerültek a külföldieknél, s a rosz útak miatt a szállitás költséges volt, a sok költséggel berendezett finom üveggyártással fel kellett hagynia, s most itt, mint Bükszádon csak közönséges üveget gyártanak.
De igy van ez minden iparüzlettel szegény, gyámság alatt levő hazánkban; megszoritó rendszabályok, terhelő vámok és közlekedés hiánya miatt, bár a nyers anyag nagy mennyiségben található, bár a munkaerő olcsó, mégis minden ilyszerű vállalat csak pangásra van kárhoztatva. – Krásznán a tulajdonos gróf 1856-ban egy szent Margitnak szentelt kápolnát épittetett, melyet a bodzavámi lelkész administrál; a hivek száma 80-ra megy.
Krászna közel fekszik a határszélhez azon ponton, hol a kifelé téritett Bodza vize szirtekről mérgesen ugrálva és zugolódva hagyja itt szülőföldjének szép virányait*. Itt a Bodza völgye nagyon egybeszorul, mindkét oldalról függélyes sziklák emelkednek fel, mi által e sziklába szegett völgy vadregényes szinezetet nyer. Apor Péter leirva* hagyta, hogy 1738-ban julius 11-én egy földingás két sziklát a Bodza völgyének azon pontján, hol a Bodza vize hazánkat elhagyja, egybeontván, az egészen elzárta a viz folyását, s azt annyira feldugta, hogy a völgy fenekén levő legmagasabb fenyőfáknak is csak tetőcsúcsa látszott ki. Azonban úgy látszik, hogy a Bodza vizének sebes árja átfurta a sziklagátot, mely útját állani akarta, s ma már föltartóztatás nélkül hömpölyög át a hegyomlásnak most is ott heverő roppant sziklahalmazán. A krásznai üveghutát gyáripar tekintetében szegény hazánkban eléggé érdekesnek találom arra, hogy képét mellékeljem.
A Bodza vizének rövid pályafutása alatt igen nagy esése van; eredete alkalmasint 600 öl magasban van, a bodzai vám 409, Bodzaforduló 359 és Krászna 349 ölre van a tengerszin felett, és igy eredetéről a határszéléig, tehát vagy 6 mfdnyi folyása alatt körülbelül 251 ölet esik.
Lásd Apor Péter, Lusus Mundi (kiadva Magyar Történeti emlékek) 203. lap.
Krásznáról visszaindulva, bár most befelé mentünk, mégis szembeútaztunk az itt már tekintélyes folyammá növekedett Bodza vizével; szép erdőkoszorúba szegett teres völgyében apró házak vannak szétszórva: ezek Orbai- és Szita-Bodzához tartoznak, mely község két törvényhatósághoz Háromszék és Felső-Fehérmegyéhez tartozik s e vegyes népesség által lakott faluk egy és félmértföld hosszuságra nyulnak el, benépesitve a Bodza és mellékvölgyületeit mindenfelé szétszórt lakházaikkal; lakóinak száma 1403.
