Türkös.
Türkös.
Türkös annyira össze van épülve Bácsfaluval, hogy idegen azoknak válvonalát megkülönböztetni nem tudja, annyival inkább nem, mert azok nemcsak egybe vannak épülve, hanem Türkös déloldalról Bácsfalu felett is kiterjeszti sürű házcsoportjait. Régi okmányokban Türkös nevének igen sok változataival találkozunk; egy 1366-ki okmányban Turkfalva, egy 1440- és más 1450-ki okmányban Turkester, Mátyás király 1460-ik adománylevelében Therkes vagy másként Temes néven találjuk fel*. Ezen utóbbi arra mutat, hogy Türkös nevét a közelében levő tömösi szorostól nyerte. 1492-ben pedig Thewrkews néven mint Fehérmegyébe kebelezett és Tewrch várához tartozó helység emlitetik*, mi ismét Törcsvárral rokon néveredetet sejtett. Ulászló 1500-ki okmányában Thyrkes, Bethlen Gábor 1625-ki okmányában Türkös néven szerepel, mely utóbbi nevét magyarul egész napjainkig megtartá. Az oláhok az ebből alakitott Turkist, a németek Türkisdorfot használják, mit ha Villa-turcica latin névével összevetünk, akkor annak török szinezete elvitázhatlanná lesz.
Lásd ez okmányokat ezen kötet V. fejezetében.
Ulászló ez évben Zewreny Balázs thewrkewsi (türkösi) nemesnek egy thewrkesi malma mellett levő telket adományoz. Lásd brassai levéltár 245. számu okmányt.
Türkös magyarsága még most sem érte el egyházi önállóságát, a mennyiben az itteni lutheránusok még mindig Csernátfalu fiókegyházát képezik, vagy jobban mondva Türkös még most is hű maradt a régi szentmihályi (csernátfalusi) anyaegyházhoz, a melynek a többi faluk is egykor mind filiái voltak. Ha egyházilag nem is, de nevelésügyileg teljes önállóságra vergődött, a mennyiben Türkösnek oly tanintézete van, hol három tanitó oktatja ezen terjedelmes község magyar fiatalságát. A falu közepén lefolyó Malomvize bal partján emelkedik a tanodának igen szép tornyos épülete*, körülte a három tanitó lakházai, melyek együttesen a szellemi előhaladásnak tiszteletet gerjesztő szentélyét alkotják. Az iskolával szemben van Brassónak 1804-ben épült curiája, a durva hatalmaskodás e bűnfészke; ezen curia itt léte amint a multban sok zsarolást hozott a népre, ugy a jelenben is utjában áll az előhaladásnak, mert Türkös ezen curia mellék telkére akarta iskolájával szemben fölépiteni templomát, s azon helyet, melyet egykor Brassó erőhatalommal foglalt el ezen községtől, meg akarta vásárolni; azonban a városnak ez ügyben is tanusitott akadékoskodása a vásárlás létrejöttét, az pedig a templomnak már rég tervbe vett fölépitését megakadályozta.
A két nagy tanteremmel ellátott iskolaház 1859-ben épült. Türkösön a tanulási vágy élesztésére és a nép önérzetének s hazaszeretetének fölébresztésére igen sokat tett nagyváradi születésü Papp László, ki 1848/49-ben honvédtiszt volt, s forradalom után előbb Zajzonban, azután csaknem 20 évig volt türkösi jegyző, és e népnek valódi atyja, gyámolitója és érdekeinek lelkes védője mindaddig, mig 1869-ben mint százados foglalta el régi helyét a honvédségnél; de nevét és emlékét most is áldólag emlitik nemcsak a türkösiek, hanem Hétfalu minden lakói.
Ha a türkösi magyaroknak nincsen egyháza, annál dusabban vannak ellátva e tekintetben az oláhok, kiknek e községben három egyházuk is van. Ezek, valamint a hétfalusi többi oláh templomok is nagy fényüzéssel épültek, mivel azok demonstratio szerüleg jöttek létre; mert miután Brassó az itteni oláhokat akadályozta a templom épitésében, csak kis fakápolnák emelését engedvén meg, a mikor a mult század vége felé 1770–80 közt, kőtemplomok épitésére országos engedélyt nyertek, a brassai gazdag görög kereskedők nagy összeget tettek össze s abból Brassóban, Hétfaluban, és a barczai szász községekben is fényes kőtemplomokat emeltek*. Ezen egyházak leginkább a bolgárszegi szent Miklós egyház és a Pravoda völgyében (Oláhországban) levő Sinai kolostor díszes egyháza mintájára épültek* s ha épitészeti műbecscsel nem birnak is, de magaslaton fekvésük, s főleg sok águ tornyaik által a távolból jól veszik ki magukat, s Hétfalu regényes kinézését nagy mértékben emelik. A hétfalusi oláh templomoknak rendesen három tornya van, egy sugár nyulánk torony a homlokzaton, egy másik a szentély felett, hely a kupolát helyettesiti, és az óratorony, mely a régi monasteriák modorában, az egyháztól csekély távolságra önállólag van elhelyezve. E tornyok pléhvel vannak fedve, s tetejükről a lecsüngő lánczokkal ékitett hármas kereszt soha se hiányzik. Ez egyházak kivülről, belülről tulhajtott s rikitó szinekkel mázolt képekkel vannak elboritva, mely képek a byzánczi templomfestvények s régi freskóknak szerencsétlen s minden műizlést nélkülöző utánzásai, de oly kezdetleges modorban, hogy valóban szemsértő izléstelenségként tünnek fel a szépész előtt, s e nép kiskoruságának szánandó bizonyitványát állitják előnkbe. De van Türkösnek egy temploma, a mely az ágasbogas és lánczékes tornyok díszét nélkülözi, a mely ily megbotránkoztató, s vadság szinezetét viselő mázolásoktól ment; de a mely azért Hétfalu minden templomai közt az elsőséget büszkén követelheti magának. Ez egy tiszta román stylben épült kupolás egyház, mely Bartesch brassai főmérnök tervezete szerint 1869-ben épült*, s mely minden tekintetben megfelel a műizlés követelményének. Az egyház keresztidomú, a közép négyegről egy büszke kupola emelkedik fel, melynek merész szabású lámpását egy körives ablaksor teszi légiesen könnyüdeddé. A kereszthajók egyenes zárodásu bütüjét dús alakitásu köríves bodor (fries) és egy tág nyilatu nagy körives ablak ékiti, melynek nemes egyszerűséggel alakitott diszművezete (masswerk) három oszlopkán nyugvó körivek fölé helyezett díszrózsával van alakitva. A szögleteken fellövellő tornyacsok szintén igen szépek s kis oszlopsoron nyugvó körív-díszlettel ékeskednek. A nyugatra néző homlokzaton szintén meg van a köríves nagy ablak, mig az alatta levő előcsarnokon egy a műizlés és stylszerüség minden igényeinek megfelelő köríves kapuzatot találunk. Szóval ez egyház nemes egyszerüségében annyira szép, hogy az bármely nagy városnak diszére válnék. Azért irtam itt le e templomot egy kissé részletesebben s azért melléklem képét is, mert ohajtandó lenne, hogy az mintául szolgáljon másutt emelendő egyházaknál is, hogy az szoritaná ki azon izléstelen és műértelem nélküli modort, mely szerint ujabb egyházaink csak nem mindenütt épülnek. A midőn ezen díszes egyházat utánzandó mintául kitüzöm, nem tehetem, hogy sajnálkozásomat ne fejezzem ki annak rosz elhelyezése felett, mert az a Bara hegy háta mögé ugy el van rejtve, hogy sehonnan sem látszik, pedig ha azt valamely magaslatra épitették volna, bizonnyal a Négyfalu díszitésére igen nagy mérvben befolyt volna.
Lásd Gödri János „Hist. Ec l. Hung. aug. conf. addictae Coronensis“ czímű munkája 43–44. lapján, kézirat a brassai magyar luth. egyház levéltárában.
A türkösi felső templom a sinai templom mintájára épült egy 1855-ben egybeomlott régibb egyház helyére.
E templom kupolája egybeomlott s azután azt ujra kellett épiteni.
Az ujabb építészet e remekét, vagy jobban mondva, a régi classicus épitészet e nagyon sikerült utánzását elfedő Bara-hegy tetején, – hová ez egyház leginkább illett volna – a katholikusoknak van egy dísztelen kis kápolnájuk, mely a hétfaluban szétszórt, kevés számu katholikus hiveknek és a bodolai fiók egyházközségnek anyaegyházát alkotja, s egy szerzetes által van administrálva. Ez egyház ujabb keletkezésű, mert a reformatió gyökerestől kiirtotta volt innen a katholicismust; de a hogy Caraffa inaugurálta Erdélybe az osztrák uralmat, a jezsuiták – az eperjesi vérengzések e véreskezű hienái is – megjelentek Brassóban, s ott a hatalomtól gyámolittatva elkezdették téritéseiket, s mivel az áttértek kedvezmények és jutalmakban részesültek, működésüket némi eredmény koszorúzta, mert a brassai senátorok közül Draudt János és Gross a város birái közül is többen mint Herbert, Enyeter Mih. és Seevald Kristof is áttértek, Seevald nem csak áttért, hanem igéretet tett a jezsuitáknak és a kormánynak, hogy a Hétfalu lutheránus népét is katholikus hitre fogja tériteni. E czélból épitette 1757-ben a türkösi katholikus egyházat, s kiszállva a jezsuitákkal mindent elkövettek, hogy Hétfalu lutheránus magyarságát katholikussá tegyék*, de e combinált működés csekély eredményt mutatott fel, mert e magyarság rendithetlenül ragaszkodott protestáns vallásához, s pénzbeli jutalmakkal is kevés hivet tudtak toborzani, ugy hogy a Hétfaluban levő katholikusok száma ma mindössze csak 573-ra megy.
Lásd Gödri János fenn czímzett kézirata 13. lapján.
A türkösi kupolás egyház nyugat oldalról felvett látképe. (Rajz. Greguss Ján.)
