Magyaros.
Magyaros.
Veresmarttól félórányira van a Magyaros pataka Oltba szakadásánál Magyaros (Nussbach), mely Lajos király 1377-ki okmányában, Villa nucum, Zsigmond király 1427-k okmányában, melyet itt helyben jun. 3-án ad ki, Monyoros néven jön elő*.
Az okmány igy van keltezve Datum: in Monyoros terra Barczensis in Trania feria 3 post. fest. asc. Dom (jun. 3-ikán) Ano Di M.CCCCXXVII. Ebben Stibor vajda Stibor fiának a morva eretnekek iránt rendelkezik.
E község czímerét az erdeiben nagy mennyiségben tenyésző mogyorófáktól nyerhette. Magyarost egy szász iró a Barczaság Patagoniájának nevezte, agyagos silány talajáról, de ily földet mivel mindenütt a szegény székely, s Magyaros lakói is ernyedetlen szorgalmuk mellett megélnek, s a hiányt Parajdról való sószállitás nyereményével pótolják, régen patakjaiból aranyport is mostak, de most felhagytak vele; ez arra mutatna, hogy hegyeiben arany erek fordulnak elő.
Magyarosnak egy magaslaton fekvő temploma régi volt, de átalakult, csak csúcsíves oldalajtaja maradt meg, melynek bélletét horonyok által elkülönitett két körtetag közzé fogott henger tagozza, az egészet díszes csúcsmű övezte ebből azonban csak két tornyacs maradt meg. A templomot erős várkastély övedzi, melyen egy helyt 1630 évszám fordul elő. Magyarosnál tér be a hegyek közé a hét évvel ezelőtt elkészült magyaros-hévizi országút, mely egyike legjobban vezetett és gyönyörű vadon vidéken át haladó útvonalainknak, s a mely Héviztől Héjasfalváig folytatódván, Háromszék alvidékének és a Barczaságnak legrövidebb útja Segesvár, Medgyes és Vásárhely felé. Ugy Veresmarton, mint Magyaroson a szászok, mint szintén az oláhok mind jól beszélnek magyarul s igy azokat minden nagyobb baj nélkül Háromszékhez lehet csatolni, hová természetes fekvésüknél fogva tartozniok kell.
