VI. Csík-Szereda távolibb környéke.
VI. Csík-Szereda távolibb környéke.
Fitod, Vereskép. Sz.-Lélek. A Basák tize. Sz.-Lélek temploma, régi harangja. Bánátus. A hosszaszói völgy, a Xántus-kápolna és kastély romjai. Xántus Keresztes királybiró emléke. Xántus család. Hosszaszói borviz, régi harang. Monyasd. Mindszent, annak felosztása. Boroszló. Egyiptom völgye. Názáreth. A mindszenti régi gót templom és régi harangja.
Csík-Szeredától keletre, hegyek közzé rejtett kies vidék van, mely legkevésbbé ismeretes, melyet oly igen kevesen keresnek fel, pedig e rejtett falukban sok nevezetes műmaradvány s emlék-szentesitett hely van; engem azonban a kutatási szenvedély e rejtett völgyületek tömkelegébe is eljuttatott, mit ott találtam s felfedeztem, elő fogom számlálni.
Csík-Szeredától keletre lankás hegyhát nyulik el, ezen átmenve a Fitod pataka szük völgyületébe ér az utas, ott fekszik a Nagy-Somlyó déli aljában Fitod, melyről azt mondja a példabeszéd, hogy Nincsen Isten Fitodban, mivel e falu Sz. Lélek filiája levén, nincsen temploma.
Fitod és Sz.-Lélek közt lankás hegylánczolat nyulik el, ennek tetején éppen a sz.-léleki ut mellett áll a vereskép. Egy három öl magas és egy öl oldalszélességel biró négyszögü alkotmány, mely faragott porfyrból van némi műizléssel összeillesztve, mindenik oldalán körívvel záródó fülke van, hol most elmosódott, alig felismerhető, byzanczi modorban festett szent képek nyomai látszanak; ezek felett csinos faragott kőpárkányzat, s azon felül a gúlaalaku, most megbomladozott tetőzet, melynek alján a párkányzatból kiinduló, szintén körives fülkék látszanak, régi fresco-festvények nyomaival. Leginkább mellékelt rajza ismeteti azt velünk meg.
Vereskép Cs. Sz.-Lélek mellett.
Ezen műbecscsel biró emlék létczéljáról tiszta adatunk nincsen, épitészeti modora és az elkopott festvények régi kor jellegét viselik. A hagyomány ennek is, mint minden titokszerünek eredetét, többfélekép értelmezi; mondják, hogy az a tatárharczokban elesett Tomposnak emeltetett emlékül, mások a Sz.-Léleken lakott hatalmas primor, Czakó János művének tartják; de legvalószinübb az a hagyomány, mely a Xántus Keresztes királybiró vezetése alatt 1694-ben Hosszaszó közelében kivivott győzelem emlék-oszlopának tartja lenni.
Én is ezen utólsó, legvalószinübbnek tetsző állitást hiszem legelfogadhatóbbnak. A néphit ez emléket sérthetetlennek tartja, s mondják, hogy egykor egy katona rálővén, a golyó visszapattanva, őt ölte meg.
A leirtak emlék-ékitette hegy déli aljában a Bánátus patak szük völgyében fekszik Sz.-Lélek, egy alig 15 házból álló falucska, melyhez a már emlitettük Fitod, a Sz.-Léleken felül fekvő Bánátus, a rajta alól levő Basák tize vagy Alszeg és a már Olt mellett fekvő Zsőgőd is tartoznak. Sz.-Lélekről, mint egyházközségről első történeti tudomásunk a 14. század első feléig hat fel*, s e tudomásunkkal körülbelől egykoru e faluk közös temploma, mely a központon levő Sz.-Léleken egy magaslaton igen festőileg fekszik, s igen érdekes a XIV-dik századból származó gót izlésü épület. 16 lépés hosszu szentélye még teljesen megmaradt eredeti alakjában, egyszerü gyámköveken (consolen) nyugvó szövedék boltozata, a késő gót korra utal. Itt mindenütt a teljesen kifejtett gót izlés csúcsiveivel találkozunk. Csúcsives a merész metszetü diadaliv, csúcsives a déli oldalon levő diszművezetes két ablak és az oldalkapu is; de 15 lépés hosszu hajója már egészen át van alakitva, a szentély épitészetével össze nem illő renaissance-stylbe. A szentély északi oldalán csinos foglalványu szentség-házacska van, melynek csúcsives nyilatát fürészfog (zickzack, chevron) diszlet fogja körül, mit ismét hengertagból alakult keret veszen körül, mely felül nem a nyilatot utánzó csúcsívben, hanem nyomott körivben záródik.
A pápai dézmák regestrumában az 1332-ik év rovatában a 669-ik lapon a csíki districtusban ezt találjuk: „Ioannes Sacerdos de S. Spiritu solv. 1. banalem“. – Az 1333-ik év rovatában a 736-dik lapon: „Benedictus sacerdos de S. Spiritu solv. 2 banales ant.“ Az 1567-ik évi regestrumban „Zentlelek“ néven 15 kapuval fordul elő.
Főoltárát Czakó János* csináltatta 1512-ben, azt igen csinos faragványok ékitik. De mind ezeknél érdekesebb nagyobbik harangja, melyen ez a körirat olvasható:
Ez a Czakó János, mint a csíki vashámorok inspectora fordul elő Negyedfél megye havasainak okmányaiban. 1506-ban jelen van az agyagfalvi gyülésen, s az agyagfalvi constitutiót mint a csíki primorok egyike alá is irja.
Anno Domini 1502. Tetra gramaton (összevissza hányva). A tetra gramaton pedig azon négybetü, mi a zsidóknál Jehova nevét jelentette. E körirat átmenetet képez a minuskel irmodorból a latinba, a betüjelek a kettőből vannak egybe keverve, sőt egyes betük is a kettőnek összeházasitásával alakitvák, és ez nem csak a betüknél, hanem még az évszámnál is következetesen keresztül van vive; mert midőn a két első szám még minuskel jegyekkel van irva, a két utolsó már a kifejlett latin (illetőleg latinizált arab) számjegyet mutat fel.
Sz.-Lélektől bucsut véve, folytatjuk utunkat a Sz.-Léleken felül fekvő néhány ház alkotta Bánátusba, mely név hogy miként került ide, nem tudom indokolni. Hegynyakon szállunk át a hosszaszói völgybe, melynek torkolatjánál fekszik a már emlitettük Fitod, messze fenn e völgy fejénél, a fenyvesek-koronázta havasok lábainál pedig Hoszaszó; de mielőtt e regényesen fekvő faluhoz érnénk, Fitod és Hoszaszó középutján kapolna-rom vonja magára figyelmünket. A 12 lépés hosszu, szép lapos kövekből épült falak még 3 lábnyira fennállanak, polygon záródása mutatja, hogy gót izlésü épület volt.
E kápolnát Xántus-kápolnának nevezi a nép; a hagyomány azt is mondja, hogy Xántus Keresztes királybiró van ez imolába eltemetve, a kápolna pedig nem csak sirja a tatárok ellen hősileg harczolva e helyen elesett vezérnek, hanem egyszersmind emléképülete az itt kivívott fényes győzelemnek, melynek évnapját bucsujáratokkal ülték meg évszázadokon át.
Ez a Xántus Keresztes nagyon kitünő ember volt, egyiránt jeles mint hazafi, harczfi és polgári hivatalnok; igazságszeretete, honérti hősies halála szentesité is nevét a néphagyományokban. Ő hatalmas és gazdag primor volt, s oly tekintélyes ember, hogy – a mint a hagyomány mondja – Ménaságon, hová templomba járt, soha sem harangoztak be addig, mig ő meg nem érkezett.
Csaknem szemben a kápolnával a völgy tulsó felén romok, terjedelmes épületeknek észlelhető nyomai, azoknak sok helyt még meglevő alapfalai látszanak. Erről azt tartja a nép, hogy Xántus Keresztes kastélya volt; az akkor igen népes Hoszaszó pedig egészen odáig nyult le, hanem a fenn emlitett csatában meglakoltatott tatárok azt felgyujtották és elpusztitották.
Xántus Keresztes* ivadékai elszármaztak innen Cs.-Tapolczára, a hajdan gazdag és tekintélyes család elszegényedett, mert a család elnépesedvén, a birtok szétoszlott (mint az igen sok székely családdal megtörtént), s a néppel, melynek kebléből emelkedett ki, olvadott össze; de a családnak feledett nevét kiemelte, s az egész haza, sőt a külföld előtt is ismeretessé tette az annyi érdemekkel tündöklő Xántus János, kinek azt hiszem, itt elég nevét felemlitenem. Ha a halottaknak lenne e földre visszapillantó hatalmuk, akkor a nagy, a dicsőült Xántus Keresztesnek öröme telnék déd-unokájában, ki azon nevet, melyet ő tiszteltté s nagygyá tett volt, kiragadva a századok feledékenységéből, ujból ismertté és tiszteltté tette, oly polczra emelvén, hol a mult dicsősége a jelen kiérdemelt babérjával jön összefüggésbe. És én örömest jegyzem fel ezen hagyományok és a népnek századokra kiható tisztelete által szentesitett adatokat, mint a barátság és hazafias hódolatnak gyenge adóját, mint Xántus János hiányos életleirásának kiegészitésére szolgáló adatokat.
A Xántus név minden esetre nem székely, hanem latin, vagy görög eredetü, shogy a család hogyan adoptálta, nem tudtam kipuhatolni.
A mindszenti egyházhözséghez tartozó, alig 15 gazdát számláló Hoszaszónak két nevezetessége van. Először borvize, mely Csík minden borvizei közt, a borszéki után, a legjobb, – a bort főzi, igen kellemes izü s soká eltartható, s azért azt nem csak Csíkban iszszák, hanem messze vidékre is elhordják.
Második nevezetessége a dombtetőn regényesen fekvő kis kápolnájának régi harangocskája, melyen e körirat van:
MAGISTER PAVLVS NEIDEL
EPPERIENCIS ME FVSIT 1608.
EPPERIENCIS ME FVSIT 1608.
Hoszaszó völgyében több falut mostan nem találunk, pedig régen a Hoszaszó és Ménaság közti kopár vidéken feküdt Monyasd nevü helység, melyet a tatárok semmisitettek meg. A hagyomány azt követeli, hogy oly tekintélyes község volt egykoron, melyet három külön falu alkotott és pedig a Potyand patak völgyében feküdt Rakotyás, a Szilos patak tövénél feküdt Tompád és a Hoszaszótól keletre levő magaslaton elhelyezkedett Monyasd, hol e helységek közös egyháza is volt. A hagyomány e falukat tatárok által dulatja fel, azonban hogy mikor, arra vonatkozólag mi adattal sem birunk; az 1567-ik évi regestrumban Monyasdot még mint külön falut találjuk három kapuval, tehát már akkor is jelentéktelen volt. Benkő József (spe. Tran.) azt mondja, hogy Monyasd 1703-ban nem csak hogy létezett, hanem ez évben még 15 fegyverest állitott ki, szerinte nem is tatárok dulták fel, hanem lakosai a mult század végén önként költöztek át Bánkfalvára. Már most ha a hagyományokat, az 1567-ki regestrum adatát és Benkő állitását összevetve combináljuk, azon következtetést vonhatjuk, hogy a három falu, vagy inkább lakcsoport-alkotta tekintélyes községet előbb az Izabellát trónra visszahelyező törököknek Csíkot meglátogatott csapatja dulta fel, miért az 1567-i regestrumban csak a feldult falu helyén kevés számban megtelepedettek vagy visszaköltözöttek három kapunyi népességét találjuk, ezek 1703-ig annyira felszaporodtak, hogy Rákóczi zászlói alá 15 fegyverest állithattak, s épen mert hűk voltak a nemzet ügyéhez, könnyen történhetett, hogy a Csíkot tüzzel-vassal pusztitó Akton dulta fel a falut is, miként Csíknak csaknem minden helységét; megmaradt lakói igy huzódhattak aztán le, a különben is kopár vidékről, Bánkfalvára. A hagyomány egy Monyasdon lakott, igen hires Boné nevü királybiróról emlékezik, kinek a sz.-györgyi Benék lennének utódai. Ezen hagyományokat, ezen homályos adatokat pedig némileg igazolva találandja a kutató, mikor az eltünt falu követelt, most is nevét viselő fekhelyét vizsgálva, a régi pinczék, kuthelyek és házak nyomait felfedezi, melyek Monyasd egykori lételét szemmel láthatólag bizonyitják.
A hoszaszói völgygyel párhuzamosan fut az attól délre levő mindszenti völgy; itt fekszik Mindszent, melyről az a példaszó, hogy imitt-amott Mindszent. Soha találóbb és jellemzőbb példabeszédet az emberek ki nem gondoltak, mint ez, mert soha szétszórtabb falut ennél nem láttam, mivel Mindszent hét különböző, egymástól elkülönitett csoportból áll. Legfelül van a Sillók tize. (Ily nevü családról neveztetve). Ezt követi a Málnásiak tize. Ezt a Templom tize. Józsa tize. Felső- vagy Nagy-Boroszló, mely Nagyok tizének is neveztetik, mivel ily nevü népes családból áll népességének nagy része, Közép-Boroszló, vagy az Ambarusok tize, és végre Alsó-Boroszló, mely a Ladok-családról Ladok tizének is neveztetik. Alsó-Boroszló a legfelül fekvő Sillók tizétől 11/2 óra távolra esik, s az mint toldalék feloszlik Mindszent és Sz.-Lélek közt, egyházközségileg fele ehez, fele amahoz tartozván.
Hogy a Boroszló név miként került ide, azon méltán csodálkozhatnánk, ha az ős nemek és ágak ott nem találnók a Boroszló-ágat. Sok elnevezésén kivül Mindszent még más osztályzattal is birt, mert a templomon felül eső részt Egyiptom völgyének hivták, talán jelképileg azért, mert földje kopár, rideg, mint az egyiptomi fogság. Józsa tizét ellentétben Nazareth-nek nevezték. Ma már ezen nevek kimentek divatból; de az észlelőnek mégis fennhagyák jogát bámulatára annak, hogy ez a sok szent és classicus idegen elnevezés miként vetődhetett ide ebbe a világtól elrejtett magányba.
Miután Mindszentnek ezen sajátságos topografikájával megismerkedtünk, a középponton levő Templom tizébe irányozzuk lépteinket, mert itt van azon tárgy, mely figyelmünket kiválóan fölhivja, az oly sok tekintetben érdekes és nagy műbecscsel biró egyház.
Mindszent temploma keritésébe egy kő van berakva, melyen ez évszám van bevésve:
Erről a templom épitését a 13-ik századra viszik fel, de hogy az később vésett hamisitás, már csak az is mutatja, hogy arab számjegyekkel van irva. Különben Csík régi templomainak nagy részén az ily hamisitott feliratok megvannak; de ezzel csak egészen szakavatatlant lehet félrevezetni, mert a ki az épitészet történetével, annak fejlődésével, különböző modoraival csak kevéssé ismeretes is, elámittatni magát nem engedi, mert az épitészeti styl mindig magával hordja megközelitő meghatározását is egy régi müemlék épitési korának; tudjuk azt, hogy a (XII. századon át a román izléssel küzdő) gót izlés csak a XIII. században fejlődött ki teljesen; hozzánk, mint távoli tartományba, csak e század végén, sőt legtöbb helyt csakis a XIV. század elején és közepe tájatt jutott érvényre, a civilisatio véghatárain fekvő Csíkba bizonynyal még később, s ekként Mindszent késő gót izlésü temploma legfeljebb a XIV. század közepe tájatt épülhetett; körülbelől egykorulag a Mindszentről felfedezhettem első történeti adattal, mely 1332-ből való*.
A pápai dézmák regestrumának a csíki districtust tárgyazó részében az 1332-ik év rovatában a 669-ik lapon ez van: „Benedictus Sacerdos de Omnibus Sanctis solv. 3 banales ant“. És ismét az 1333-ik év rovatában 682-ik lapon: „Benedictus Sacerdos de Omnibus Sanctis solv. 3. banales ant.“ Az 1567-ik évi regestrumban „Mindzent“ néven 30 kapuval fordul elő.
De igy is elég tisztes és régi műemlék; kiválóan szép épitészete, müvészi becscsel biró öszhangzatos arányai s diszes ékitményei megérdemlik, hogy azt figyelmesen megtekintsük.
Itt is, mint majdnem mindenütt, csak a szentély maradott meg eredeti alakjában, ez polygon záródású, diadalíve és déli oldalán levő halhólyag disz-művezettel ékeskedő két ablaka csúcsívvel záródik, boltozatának zárkövei igen szépen tagozvák, gerinczei és hevederei egyszerü kehelyidomu gyámköveken nyugosznak; ezek egyikén ezen paizs látható:
mi valószinüleg kőmetsző jegy lesz.
Legtöbb műbecscsel s müvészi kivitellel azonban a szentély északi oldalfalában levő szentség-házacska bir, melynek legtisztább magyarázatát rajzának ide mellékelése által adhatjuk.
A hajó déli oldalához ragasztott előcsarnok homlokzatába csinos féldombormű van befalazva, mely a Szentháromságot ábrázolja, – ez az Egyiptom völgyében feküdt régi kápolnából szállittatott ide.
Minden régi templomnál volt régi harang is, ezek nagy részét, fájdalom, vagy ujra öntötték, vagy 48-ban beadták ágyunak; de azért a megmaradottak is szép számmal vannak, mivel pedig székelyföldi régi harangjainkat még senki össze nem irta és nem ismertette, én e tekintetben is hiányt pótlandó, a még fennmaradott régiségeket összegyüjtendő, figyelmemet kiterjesztém mindenütt a hiveket imára szólitó harangokra is, mindenütt, főként hol régi templom volt, de másutt is el nem mulasztám a tornyokba felmászni, mi faluhelyen, hol a feljáratokra nem mindenütt fordittatik kellő figyelem, fáradságos s gyakran veszélyes mulatság is, de ki észlelve utazik, annak tul kell magát tenni ily nehézségeken; gyakran eredménytelenül küzdém is fel magamat egy-egy torony rozzant lajtorjáin, de többször e fáradságomat gazdagon kárpótolta egy-egy felfedezett régi harang; mint az Mindszenten is történt, hol a kisebbi régi harang ily körirattal bir:
Meistr vilricy (Magister Vilricy feltehetőleg az öntető neve), Meis (hihetőleg Meister röviditve) bifoter (neve az öntőnek), 1505. Mártonfi József Erdélynek 1799-ben kinevezett püspöke mindszenti volt.
Mindszent és Sz.-Lélek Csík politikai felosztásában már Al-Csíkhoz sorozódik. – Most forduljunk vissza ezen nem érdek nélküli kirándulásunkból Csík-Szeredára, hogy onnan Alcsík felé intézzük lépteinket.
