A város fekvése. A plebania temploma, annak története. A kath. főiskola. Táplálda. A reformatus templom és collegium, ennek rövid története. Kis-Gergely emléke. Barátok temploma. Botos-, Bethlen-, Darabont-utcza. Dóczi dombja.
E kedves város multját, kifejlődését s jogviszonyait felderitém, mennyire a rendelkezésemre álló adatok és okmányokból lehetséges vala, felmutatám a multnak elhomályosodott, néhol vérfoltokkal tarkázott, itt ott a dicsőség napjának egy-egy eltévedt sugara által megvilágitott tükrét. És ugy vagyunk honunk bár mely pontjának is figyelmesebb észlelésével; a mult nagyság, régi dicsőség szét szórt emléktöredékei között, mindenütt a fájdalmas visszemlékek, s e sokat szenvedett, e sokat kiállott nemzet vérző, még be nem hegedett sebeivel találkozunk, mintha a sors ugy rendelte volna, hogy nemzeti nagyság, szabadság, és felemelkedés csak véráldozatok árán legyen megszerezhető. Egész történelmünk egy, gyakran megható, elragadó jelenetekkel, páratlan hősiességgel, dicső magasztos tettekkel kevert nagyszerű tragedia, melyben az önfeláldozó, magához vonzó szerep mindig nemzetünké, (a szánalmat, megvetést gerjesztő cselszövő-intricus-szerep mindig e haza elleneié.) Hogy a darab miként végződik, hogy a szerep-hős elbukik-e a nemes küzdelemben, vagy győzedelmeskedve, s jutalmat nyerve végre eléri a nemes czélt, mely után annyit áldozva, annyit küzdve tört: az a jövő titka; nem tudhatjuk, hogy a népeknek szerepet osztó nagy szerző, a sors, vagy a sorsot intéző gondviselés miként rendezé a világ szinpadára készitett e néptragédia csattanós végét.
A mult vizsgálása mindig a jelenhez vezet, ekként Udvarhelynek multja is annak jelenéhez juttatott s most vizsgáljuk meg e már eddig is bizonynyal érdeket költött városkát. Fogunk kétsegtelenül ott találni oly pontokat és tárgyakat, melyek figyelmünkre érdemesek.
E városkának fekvése igen regényes, mint azt mellékelt képünk mutatja. A havas közül letörtető Nagy-Küküllő itt kiszélesedő terének baloldalán, a folyótól körül folyva, szép teres helyen fekszik e város. A város felett délre felemelkedő Szt Mihály hegyét a katholikusok igen diszes temploma, a kastélyszerü espertesi lak, növelde (Seminarium) és fő Gymnasium fejérre meszelt vidor küllemű épületei koronázzák, melyek, miként 2-ik képünk mutatja, igen festői csoportozatot alkotnak. A mostani templomot a régi helyére és annak anyagával kadicsfalvi Török Ferencz udvarhelyi esperest és kanonok 1788-ban kezdette épittetni, s 1793-ban máj. 27-én Batthyáni Ignácz püspök által szenteltett fel.
E templom egyike honunk szebb és nagyszerübb imaházainak. A három hajósépület 20 öl hoszu, 10 öl széles, fő oltára nemes egyszerűségében valódi mübecscsel bir.
A sz. Miklós tiszteletére szentelt imaház egyszesmind mauzoleuma is nagylelkü épitőjének, mert Török kanonok tetemét e templom hajójába temeté el a hivek tisztelete.
És ott van e templom védszárnya alatt a 8 osztályu fő Gymnasiumnak csinos épülete, hol szellemi tápot nyer Udvarhelyszék katholicus népsége, ott a növelde (Seminarium) 26 öl hosszu épülete, hol 36 szegényebb sorsu ifiu kap ellátást.
A SZT. MIHÁLY HEGYEN FEKVŐ KATH. EGYHÁZ, ESPERESTI LAK és GYMNASIUM SZ.-UDVARHELYTT.
A város középpontján lévő nagy kiterjedésü piacz egyike honunk legszebb vásártereinek; kár azonban, hogy az oda épitett városház csizmadia- és timárszinek által meg van szaggatva, s több apró részekre felosztva. Ennek északi részében van a Ferenczrendiek kolostora nagy, kéttornyu templomával, melyet képben mutatunk be.
A felső piaczon pedig a reformátusok diszes temploma mellett egy felől az ódon, izléstelen székház, más felől a ref. Collegium diszes épülete vonja magára a figyelmet, mit szintén képben mutatunk be.
A FERENCZRENDIEK EGYHÁZA ÉS KOLOSTORA SZ.-UDVARHELYTT.
E Collegium is, mint iskoláink legtöbbjei, magános adakozások alapján létesült. A 17-dik században Bethlen János Cancellarius áldozatkészsége veté meg annak alapját; de ekkor csak a hallterem épült; e körül csoportosult apró faházakban laktak a tanulók. A mostani kétemeletes négyszög épület 1770-ben ragasztatott a régi hallteremhez. Lételét Kis Gergely tanár és Málnási László áldozatkészségének és fáradozásainak köszönheti; az utolsó országos gyüjtést csinálva szerezte össze az arra szükséges öszveget.
Gazdag alapitványnyal látta el Kis Gergely, utána Kis József, ki 50 ifiunak ösztöndijul kiosztandó (kamatját) 80,000 pfrt alapitványt tesz.
Örömmel jegyezzük itt fel e neveket, mert azok, kik a nemzet szellemi nagyságának, s értelmiségének fejlesztésére befolytak, kik a tudományok s népmüvelésnek alapját megveték, épen oly nagy szolgálatot tettek a hazának, mint a hősök, kik azt megvédék, megoltalmazták. A polgárosodásnak apostolai azok, kik az értelmiség és nagyratörő szellem szövétnekét vivék a nemzet előtt, az ilyek emléke iránt tisztelettel kell az utódoknak viseltetni, neveiket mindég csak áldólag emlithetjük meg.
A REFORMÁTUSOK EGYHÁZA ÉS COLLEGIUMA SZ.-UDVARHELYTT.
A kegyelet és hála emlékköve az, mely a Collegium udvarán Kis Gergely emlékére emeltetett, egy almási veres márványból készült diszgula, melynek felső részén égő szövétneket tartva, a tudományok nemtője van ki vésve, talapjain pedig e felirat
B. MADARASI
KIS GERGELYNEK
AZ
IFIUSÁG
MDCCCXLIII.
KIS GERGELY EMLÉKE AZ UDVARHELYI COLLEGIUMBAN.
Nem nagyszerű ugyan ez emlék s műbecsre sok kivánni valót hagy fenn, de ha meggondoljuk, hogy az akkor még pangott honi szobrászatunknak egy első kisérlete, hogy azt a fiatalság magától elvont s hosszu évek során át egybegyüjtött filléreiből emelé, elnézőknek kell lennünk, s tisztelettel közelitendjük meg azon férfi emlékét, ki bár neve Kis, de valódilag Nagy volt, ki egész életét a nevelés ügyének szentelte, kinek fia nemzetét nevezte örökösének, ki a szellemnek örökre lobogó Vesta-tüzét gyujtá fel. Hódolat jeléül álljon itt ez emléknek is képe.
A városnak kétfő utczája van: a Botos utcza, mely a város nyugoti szögétől nyulik a piaczig. – Ez oly szép és széles utcza, hogy bármely nagy városnak is becsületére válnék; a kis falusias küllemü apró házak között sok szép nagy emeletes házak is emelkednek.
A másik Bethlen utcza, mely a piaczról keletre futva szeli át a várost. Ezt régen Darabont utczának nevezték, mivel a vár darabantjai laktak ottan.
Hol a Darabont utczával a vele párhuzamosan futó Vár utczája össze jön, hol most keresztfa áll, a helyet Dóczi dombjának nevezték. E helyen, hol a vár és a város területe összeütközött, torony állott régen, e torony pedig menhely volt, honnan akár a vár területéről, akár a városból oda menekültet, ha halálra itélt lett volna is, ki nem lehetett venni. Most e toronynak semmi látható maradványa nincsen. Még sok más utczák is vannak, mint az északra nyuló Sz. Imre utcza, melyet az ily nevü fennebb leirt falu lakói épitettek. A vár melletti Atilla utcza (ujabb elnevezés), Malom utcza. Tűz utcza a szent Miklóshegy alatt, Vár utcza, a vár mellett, Varga utcza, Küküllő utcza stb. Még felemlitendőnek vélem azt is, hogy Udvarhelytt két nőnevelde van, melyekben több száz leány részesül kellő és jóirányu nevelésben. Van a városnak Casinoja s ujabb időben keletkezett dalárdája is.