II. JÁNOS vagy IVÁNKA. 1318–1329.
166II. JÁNOS vagy IVÁNKA.
1318–1329.
1318–1329.
ATYJA S TESTVÉREI. – VÁRADI KANONOKSÁGA. – MINT PÜSPÖK A KALOCSAI ZSINATON, A KIRÁLYNÁL, A SZÉKESFEJÉRVÁRI ORSZÁGGYÜLÉSEN, SZEBENBEN, TEMESVÁRTT ÉS VÁRADON. – BEATRIX KIRÁLYNÉ SIRJA. – A SZÉKESEGYHÁZ OLTÁRAI. – IVÁNKA SIRJA S FENMARADT PECSÉTJE.
Hazánk száz éves, II. Endre óta tartó hányatásai Imre püspökkel egy időben nyugodtak el. E kedvező korban emelkedett Várad főpapi székére János, e néven püspökeink másodika, kit kortársai az akkor szokásos Ivánka néven ismertek.* Püspökeink között az első, kinek családi viszonyairól is közelebbi tudósitásaink vannak. Atyja szintén Ivánka, testvérei: Imre, Miklós és András, kiknek számos, Biharban is birtokos maradéka ismeretes.* Rokona volt Péter mester, szőlősi plebános is Ugocsamegyében.* Mindemellett nemzetségének neve határozottan meg nem 167állapitható. Némelyek szerént az Aba nemzetségből származott,* ami ha valónak bizonyulna, érdekes következtetésekre vezetne a szintén Aba nemzetségbeli Amade nádor s tragikus sorsu fiainak e korában. Hogy az Abákkal csakugyan volt némi öszszeköttetése, arra mutat mintegy ama körülmény is, hogy e nemzetségtagjait épen e korban látjuk a váradi székesegyházba temetkezni s egyikök, Demeter tárnokmester ez egyházat nevezetes földbirtokkal is gazdagitja.* Családja mindenesetre előkelő vala: atyja, Ivánka mint Károly király „komája” szerepel.
Ivánka nem egyéb, mint a János, oroszosan Iván keresztnév kicsinyitett alakja, s hogy hajdan Keresztelő-Szent-Jánost értették alatta, igazolja a junius hónapnak, melyben e szent neve előfordul, ősi Ivánhó neve.
NAGY I: Anjoukori okmánytár. II. 24. 25. 42. 172. ll. Budai orsz. levéltár kincst. osztály: N. R. 1534. 42. és 1539. 2. – Történelmi tár: VI. 185. l. Az idézett helyek szerént a következő családfa-töredék állitható össze:
lvánka comes.
Imre. Miklós. Ivánka püspök.András.
Péter. Miklós. László. Barabás. János. László. Miklós.
1324. 1324. 1324. 1324.
NAGY I: Anjoukori okmánytár. II. 24. 25. 42. 172. ll. Budai orsz. levéltár kincst. osztály: N. R. 1534. 42. és 1539. 2. – Történelmi tár: VI. 185. l. Az idézett helyek szerént a következő családfa-töredék állitható össze:
lvánka comes.
Imre. Miklós. Ivánka püspök.András.
Péter. Miklós. László. Barabás. János. László. Miklós.
1324. 1324. 1324. 1324.
Budai orsz. levéltár kincst. osztály: Liber dignit. eccl. 198. l.
„possessionem suam de Zuhna vocatam in comitatu de Zonuk ... quae contigua possessioni Turpaztoh ... . Ecclesiae B. Virginis Varadiensi ... in perpetuam elemosynam et suae et Parentum suorum, nec non ipsius Magistri Alexandri fratris sui sub ipsius Ecclesiae ala in domino quiescentis animarum ob remedium ... donavit.” FEJÉR GY: Codex dipl. VIII. 3. 66–70. ll.
Különben Ivánka elseje azon püspökeinknek is, kik a váradi káptalan tagjai közől léptek az egyházmegye kormányára. Már a XIII-ik század végével tagja a váradi káptalannak: 1291-ben éneklő,* 1294-ben olvasó-kanonok,* 1306-ban pedig prépost.* Előlépéseivel fokról-fokra utat nyita a nagynevü Thelegdi Chanádnak, ki mindenütt nyomában haladt, s utódja lőn a préposti méltóságban is, midőn Ivánkát a káptalan bizalma 1317 végével vagy a következő év legelején a váradi püspökség kormányára emelte.*
Kállay-család levéltára.
WENZEL G: Árpádkori uj okmánytár. X. 169. l.
NAGY I: Anjoukori okmánytár. I. 115. l.
A váradi prépostok között 1313-ban fordul elő utóljára [Zichy-okmánytár. I. 143. l.], ez évtől kezdve 1318-ig a váradi prépostról nem hallunk semmit, kétségkivül csupán azért, mert a megjelölt időközből az akkori zavarok miatt egyáltalán gyérek az oklevelek s különösen a váradi káptalan kiadványai. A körülmények azonban arra mutatnak, hogy Ivánka váradi prépost volt püspökségre emeltetéséig.
Oklevelileg 1318. január 13-án fordul elő először, mint váradi püspök.*
Váradi székeskáptalani levéltár: 407. F.
168Püspökségének nyomait azonban inkább találjuk hazánk általános, mint egyházmegyénk házi történetének lapjain. Nincs zsinat, vagy országgyülés e korban, melynek tagjai között nevét ne olvasnók.
Igy mingyárt püspöksége kezdetén jelen van a kalocsai zsinaton* s egyike azon kéttagu küldöttségnek, melyet a zsinati atyák Károly királyhoz küldenek azon kérelemmel, hogy a haza bajainak orvoslása végett tartson országgyülést, mit eddig mellőze.* A kényes kérést alig lehetett volna szerencsésebb tolmácsra bizni, mint épen Ivánka püspök, kit okleveleink szintén a király komájának neveznek, s kit a király azzal is kitüntetett, hogy később, midőn fia Kálmán az egyházi pályára lépett, az ifju herczeget Ivánka gondjai alá, a váradi megye papjai közé adá.*
FEJÉR GY: Codex dipl. VIII. 2. 144. és 168. ll. – LÁNYI-KNAUZ Magyar egyháztörténelem. I. 673. l.
FEJÉR GY: Codex dipl. VIII. 2. 144. és 168. ll. – LÁNYI-KNAUZ Magyar egyháztörténelem. I. 673. l.
Budai orsz. levéltár kincst. osztály: N. R. 1539. 2.
S midőn a király 1320-ban Székesfejérváron csakugyan tart országgyülést, Ivánka püspök nem marad onnat távol,* valamint a következő évben elmegy Erdélybe, hogy ott a szebeni prépost* s a gyulafejérvári káptalan ügyeit rendezze,* s 1323. január közepén jelen van Temesváron, hol egykori kanonoktársát, Thelegdi Chanádot Benedek csanádi s Miklós győri püspökökkel egri püspökké szenteli.*
FEJÉR GY: Codex dipl. VIII. 7. 126. – VIII. 2. 300. 303. és 477. ll.
FEJÉR GY: Codex dipl. VIII. 7. 126. – VIII. 2. 300. 303. és 477. ll.
FEJÉR GY: Codex dipl. VIII. 7. 126. – VIII. 2. 300. 303. és 477. ll.
FEJÉR GY: Codex dipl. VIII. 7. 126. – VIII. 2. 300. 303. és 477. ll.
Székvárosa s egyházmegyéje érdekében végbevitt tettei közől csak egyet ismerünk, azon erélyes fellépését, melylyel a debreczeni parochialis egyházat az ottani Szent-Domokos-rendüek tulkapásai ellen védelmezé.* A többire nézve rneg kell elégednünk a dicséretei osztogatásában épen nem pazar Chartularium azon nyilatkozatával, hogy „sok jeles dolgot cselekedett”* Kétségkivül érezték az ő befolyását mindazon kiválóbb mozzanatok, melyek egyházmegyéje történetében az á püspöksége alatt felmerültek, mint például a váradi várban a bold. Szüz kisebb káptalanárak alapitása, vagy Várad közelében a pálosok Szent-Jeromosról czimzett klastromának keletkezése.
THEINER Á: Monumenta Hung., I. 507. l.
„multa virtuosa opera exercens.” Batthyány-codex: 13. l. Leges: III. 225. l.
169És azon kegyeletes viszony, mely a királyi udvar s az ősz püspök között fennállott, szintén csak előnyös lehetett a váradi egyházra. Történeti emlékeink, különösen Nagy Lajos levele ugy tüntetik fel Károly királyt mint a váradi püspökség jótevőinek Imre, Béla, V. István, IV. László királyoknak méltó társát.* Róbert Károly Ivánka püspök idejében csakugyan többször megfordult Váradon;* s midőn második neje Beatrix elköltözött az élők közől, a drága hamvakat Szent-László váradi székesegyházában temette el azon oltár alá, melyet az ellene lázadt Kopasz nádor Szent-Vincze tiszteletére emeltetett. Károly király az oltár védszentjét megváltoztatá, Szent-Lajos tiszteletére szentelvén azt, s szolgálatára külön papot s ennek részére külön javadalmat rendele.
FEJÉR Gr: Codex dipl. IX. I. 58. l.
NAGY I: Anjoukori okmánytár: II. 259. l. – FEJÉR GY: Codex dipl. VIII. 3. 153. l. – VIII. 5. 162. l. stb.
A változtatás kétségkivül nem áll összefüggésben a volt nádor politikai szerepével; hihetőbb, hogy egyszerüen azért történt, mert a székesegyház kitünőbb helyei már mind el valának foglalva, s Kopasz nádor oltára csakugyan előkelő helyen, a székesegyház déli oldalán állt.*
„Altare sancti Vincentii, quod est iuxta Altare sanetae Crucis, a meridie, erexit et dotavit Kopaz Palatinus; demum vero manente memoria sancti Vincentii fuit dedicatum per Regem Karolum ad honorem sancti Ludovici pro remedio animae dominae beatricis, consortis suae, quae ibidem sepulta existit, sicque altare ipsum est distinctum ad duos magistratus.” – Batthyány-codex: 41. l. – Leges eccl: III. 245. l.
Amint az imént emlitett Borsák, Abák, ugy kétségkivül a többi előkelő nemzetségek tagjai is Szent-László hamvainak közelébe ohajtának temetkezni; itt késziték előre sirjaikat, azok fölé oltárokat emeltek és azok szolgálata s fentartására gazdag alapitványokat tevének.
Igy tőn maga Várad püspöke, Ivánka is, ki temetőhelyét a székesegyház sekrestyéjében választá s ott, Szent-Erzsébet tiszteletére oltárt is emeltete.* Chanád prépost pedig egymaga három oltárt 170állittatott a székesegyházban Szent-Domokos, Szent-Anna és Szent-Ilona tiszteletére.*
„Altare autem sanctae Elisabeth in sacristia nostra construxit Ivanka episcopus.” Batthyány-codex: i. h.
Lásd: PRÉPOSTOK-CHANÁD. 1318. év.
Mindez kétségtelen jele ama kor vallásos, kegyeletes érzületének, de egyszersmind Várad iparának s képzőmüvészetének virágzását is igazolja. Az oltárok és sirokhoz szükséges faragott kövek szobrok, festmények valamennyiét kétségkivül nem hozták más helyről vagy épen külföldről; mesteremberek, müvészek, mint a felhozott gyakori példákból láthatjuk, elég foglalkozást találhattak Váradon: ennélfogva azon Arnold váradi kőfaragó vagy szobrász, kit épen e korból emlitenek történeti forrásaink,* nem állott társak nélkül püspökeink székvárosában.
KERESZTURY J.: Descript. Epp. et Capit. Varad. I. 151. l.
A sirbolt, melyet Ivánka püspök Szent-Erzsébet oltára alatt készittete, nem sokáig várakozott csendes lakójára. Szent-László egyházmegyéje 1329-ben ismét árván maradt; atyja: Ivánka püspök elköltözött elődeihez s földi maradványait az emlitett oltár alá takariták el.*
„Ivanka ... migravit ad dominum anno domini Millesimo CCCXX. nono. - Ivanka episcopus ibi [in sacristia] jacet tumulatus.” Batthyány-codex 13. és 41. ll. – Leges eccl: III. 225. és 245. ll.
Sajnos, hogy pecsétjének lenyomata, mely a püspök alakját is feltünteté, csak töredékesen jutott el hozzánk.* A pecsét nagy, tojásdad alaku, mezejének felső részén csucsives fülkében a bold. Szűz alakja látható; mellette jobbról-balról két szent, valószinüleg szent királyaink; legalul pedig a püspök alakja s czimere, de elmosódva s töredezetten. Körirata a mennyire még kibetüzhető:
Br. Vesselényi-család levéltára. – Budai orsz. levéltár. kincst. osztály: Ecclesiast. 15. l.
S: . . . . . NIS+ DEI + . RA . . + EPI . . . . . . . . . ADIEN +
(† Sigillum Joannis Dei Gratia Episcopi Waradiensis.)
(† Sigillum Joannis Dei Gratia Episcopi Waradiensis.)
